Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)

1949-05-01 / 52. szám

SZABAD SZÓ S A MAGYAR EZÜST A magyar alumíniumipar fejlődése Az Argentin-Magyar Kereskedelmi Kamara „Boletin“-jének most meg­jelent száma spanyol nyelven közli az itt következő érdekes budapesti tudósítást: A háború utáni években elért műszaki ered­mények és a jelentős export-rendelések a ma­gyar alumíniumipart az érdeklődés központjába állították. A világ legnagyobb bauxit bányája Magyarországon van Magyarország nyugati részében, a Dunántúlnak enyhén-lankás dombjai között 1921-ben találták meg a nagy bauxit kincset és ennek feltárása rö­videsen meg is indult. A bauxit, amely téglavörös agyagos anyag, az aluminium érce. A bauxit fém­tartalmától és egyéb tulajdonságaitól függ az alu­míniumgyártás eredményessége. A második világháború előtt Magyarország füg­gő helyzetben volt Németországgal szemben és a német ipari körök mindent elkövettek, hogy meg­akadályozzák a magyar aluminiumfeldolgozó ipar kialakulását. Ezzel szemben Magyarország maga fejlesztett ki óriási aluminiumfeldolgozó ipart, amelyet magyar bauxitszállitásokkal táplált. A magyar aluminiumfeldolgozó ipar emiatt csak lassan fejlődött ki és egyáltalában nem volt arány­ban a rendelkezésre álló nyersanyag-mennyiség­gel. A magyar alumíniumipar tervszerű fejleszté­sével igazán csak a háború után kezdtek foglal­kozni. A jelenleg folyamatban lévő hároméves terv nagy gondot fordít erre az iparra, amelyre még további hatalmas fejlődés vár az eljövendő ötéves terv folyamán. Befejezéshez közeledik Al­másfüzitőn Középeurópa legnagyobb és legmo­dernebb timföldgyára, amelynek évi kapacitása 100.000 tonna. Az aluminiumfeldolgozás nehéz kérdése Az aluminium a legelterjedtebb fém; a föld szá­raz kérgének több mint nyolc százalékát képes*. Feldolgozása azonban igen nehéz. Igaz, a jelen­leg használt többi fémet (vasat, rezet, stb.) az emberiség már évezredek óta ismeri, mig az alu­míniumot csak a múlt század elején sikerült ki­választani. A technikai tudományok mai állása mellett alu­míniumot nem lehet közvetlenül érceiből előállí­tani, mint a többi fémet. Először egy közbeeső gyártmányt, a timföldet készítik el bauxitból. Ez az eljárás a vele kapcsolatos sokoldalú műszaki és vegyészeti problémák miatt igen költséges és nagy befektetéseket igényel. Az első lépés a nyersbauxit szárítása. A bauxit szabad és kötött víztartalma miatt 10—30 százalék közt váltakozik és a szárítás eredményessége nagy mértékben befolyásolja az egész gyártási el­járás hatásfokát. A szárításnál el kell kerülni a tulmelegitést, mert különben a timföldet nem lehet kivonni. A szárított, nem túlságosan finomra örölt bauxit a timföldgyártás alapanyaga. A magyar bauxit 55—65 százalék timföldet tar­talmaz. A kovasavtartalom meglehetősen alacsony, körülbelül 2.5—7 százalék. Ez az alacsony kova­­savíartalom nagyon előnyös a feldolgozás szem­pontjából. A timföldet a bauxitból forró gőz és nátronlug segítségével vonják ki az úgynevezett Bayer­­féle eljárással. Mind a bauxit, mind a timföld nemcsak az alu­míniumgyártás egy-egy lépcsője, hanem önma­gukban is különböző iparok kiindulópontjai. Az aluminiumgyártás utolsó fázisa a szinalu­­minium kivonása. Ez sem emlékeztet a szokásos kohászati eljárásokra. A kivonást elektrolízissel végzik, amely szintén nem hasonlít a szokásos elektrolitikus eljárásokhoz. Mig az általában hasz­nált elektrolitikus eljárásoknál két elektród van, amelyet folyadékba helyeznek, addig a Hall-Hé­­rault-rendszernél, amellyel az aluminiumfinomi­­tást végzik, folyékony tűz, magas hőfokú Ívfény van az elektródák között. Az igy készült alu­minium tisztasága 99.5 százalék. Aktiv bauxit segít a villanylámpa­­gyártásban A kryptongázzal töltött izzólámpa magyar ta­lálmány és ha a második világháború nem aka­­dáyozza fejlesztését, ez az uj tipusu világítótest már sokkal nagyobb mértékben lenne elterjedve. Az ötéves terv folyamán Magyarországon tervez­nek egy uj kryptongázgyárat. A kryptongáz gyártásánál egyik legnehezebb kérdés a kryptongáz tisztítása. A szokásos szűré­si eljárásokkal (aktiv szén vagy silica-gel) a kryp­­tongázban lévő földgáznyomokat nem lehetett volna eltüntetni. Különlegesen gyártott aktiv bauxitot alkamaztak erre a célra, amely sokkal hatásosabb, mint a többi aktiv szüröanyag. Magyar bauxitfesték legyőzi a rozsdát Egy magyar gyártmányú rozsdagátló festéket, az aktiv bauxitból készült anticorrodalt már ti­zenöt éve nagy sikerrel használnak mindenfelé a világon, különösen hajók befestésére. Többek között a két nagy angol óceánjárót a „Queen Mary“-t és a „Queen Elizabeth“-et is ezzel a ma­gyar aluminiumfestékkel festették be. Az anti-

Next

/
Thumbnails
Contents