Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)
1949-05-01 / 52. szám
SZABAD SZÓ S A MAGYAR EZÜST A magyar alumíniumipar fejlődése Az Argentin-Magyar Kereskedelmi Kamara „Boletin“-jének most megjelent száma spanyol nyelven közli az itt következő érdekes budapesti tudósítást: A háború utáni években elért műszaki eredmények és a jelentős export-rendelések a magyar alumíniumipart az érdeklődés központjába állították. A világ legnagyobb bauxit bányája Magyarországon van Magyarország nyugati részében, a Dunántúlnak enyhén-lankás dombjai között 1921-ben találták meg a nagy bauxit kincset és ennek feltárása rövidesen meg is indult. A bauxit, amely téglavörös agyagos anyag, az aluminium érce. A bauxit fémtartalmától és egyéb tulajdonságaitól függ az alumíniumgyártás eredményessége. A második világháború előtt Magyarország függő helyzetben volt Németországgal szemben és a német ipari körök mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a magyar aluminiumfeldolgozó ipar kialakulását. Ezzel szemben Magyarország maga fejlesztett ki óriási aluminiumfeldolgozó ipart, amelyet magyar bauxitszállitásokkal táplált. A magyar aluminiumfeldolgozó ipar emiatt csak lassan fejlődött ki és egyáltalában nem volt arányban a rendelkezésre álló nyersanyag-mennyiséggel. A magyar alumíniumipar tervszerű fejlesztésével igazán csak a háború után kezdtek foglalkozni. A jelenleg folyamatban lévő hároméves terv nagy gondot fordít erre az iparra, amelyre még további hatalmas fejlődés vár az eljövendő ötéves terv folyamán. Befejezéshez közeledik Almásfüzitőn Középeurópa legnagyobb és legmodernebb timföldgyára, amelynek évi kapacitása 100.000 tonna. Az aluminiumfeldolgozás nehéz kérdése Az aluminium a legelterjedtebb fém; a föld száraz kérgének több mint nyolc százalékát képes*. Feldolgozása azonban igen nehéz. Igaz, a jelenleg használt többi fémet (vasat, rezet, stb.) az emberiség már évezredek óta ismeri, mig az alumíniumot csak a múlt század elején sikerült kiválasztani. A technikai tudományok mai állása mellett alumíniumot nem lehet közvetlenül érceiből előállítani, mint a többi fémet. Először egy közbeeső gyártmányt, a timföldet készítik el bauxitból. Ez az eljárás a vele kapcsolatos sokoldalú műszaki és vegyészeti problémák miatt igen költséges és nagy befektetéseket igényel. Az első lépés a nyersbauxit szárítása. A bauxit szabad és kötött víztartalma miatt 10—30 százalék közt váltakozik és a szárítás eredményessége nagy mértékben befolyásolja az egész gyártási eljárás hatásfokát. A szárításnál el kell kerülni a tulmelegitést, mert különben a timföldet nem lehet kivonni. A szárított, nem túlságosan finomra örölt bauxit a timföldgyártás alapanyaga. A magyar bauxit 55—65 százalék timföldet tartalmaz. A kovasavtartalom meglehetősen alacsony, körülbelül 2.5—7 százalék. Ez az alacsony kovasavíartalom nagyon előnyös a feldolgozás szempontjából. A timföldet a bauxitból forró gőz és nátronlug segítségével vonják ki az úgynevezett Bayerféle eljárással. Mind a bauxit, mind a timföld nemcsak az alumíniumgyártás egy-egy lépcsője, hanem önmagukban is különböző iparok kiindulópontjai. Az aluminiumgyártás utolsó fázisa a szinaluminium kivonása. Ez sem emlékeztet a szokásos kohászati eljárásokra. A kivonást elektrolízissel végzik, amely szintén nem hasonlít a szokásos elektrolitikus eljárásokhoz. Mig az általában használt elektrolitikus eljárásoknál két elektród van, amelyet folyadékba helyeznek, addig a Hall-Hérault-rendszernél, amellyel az aluminiumfinomitást végzik, folyékony tűz, magas hőfokú Ívfény van az elektródák között. Az igy készült aluminium tisztasága 99.5 százalék. Aktiv bauxit segít a villanylámpagyártásban A kryptongázzal töltött izzólámpa magyar találmány és ha a második világháború nem akadáyozza fejlesztését, ez az uj tipusu világítótest már sokkal nagyobb mértékben lenne elterjedve. Az ötéves terv folyamán Magyarországon terveznek egy uj kryptongázgyárat. A kryptongáz gyártásánál egyik legnehezebb kérdés a kryptongáz tisztítása. A szokásos szűrési eljárásokkal (aktiv szén vagy silica-gel) a kryptongázban lévő földgáznyomokat nem lehetett volna eltüntetni. Különlegesen gyártott aktiv bauxitot alkamaztak erre a célra, amely sokkal hatásosabb, mint a többi aktiv szüröanyag. Magyar bauxitfesték legyőzi a rozsdát Egy magyar gyártmányú rozsdagátló festéket, az aktiv bauxitból készült anticorrodalt már tizenöt éve nagy sikerrel használnak mindenfelé a világon, különösen hajók befestésére. Többek között a két nagy angol óceánjárót a „Queen Mary“-t és a „Queen Elizabeth“-et is ezzel a magyar aluminiumfestékkel festették be. Az anti-