Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)
1949-01-01 / 49. szám
6 SZABAD SZÓ 1945. Állami birtok az összterület 16.5 %-a. u A mezőgazdasági népesség 1 %-áriak tulajdona az 50—200 holdas birtok, azaz a terület 12.5 %-a. oo oo oo 11 % tulajdona a 10—50 holdas birtooc kok a terület 32 %-a. oo o oooooooo oooooooo oooooooo oooooooo oooooooo 82 % tulajdona a 10 holdon oooooooo aluli birtokok a terület 39 %-a. oooooooo oooooooo oooooooo oooooooooo A népesség 6 %-a nincstelen. Mezőgazdaságból él Magyarországon 4.5 millió ember, az össznépesség 49 %-a. A magyarországi földbirtoknak a fenti (1935-ös) megoszlásáról irta emlékiratában Mindszenty a kővetkezőt: „A régi Magyarországon a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken a földbirtokmegoszlás aránya a kis- és nagybirtokok között, egyes kirívó esetektől eltekintve, nem volt egészségtelennek mondható.“ A földbirtokreform. . A felszabadulás után végrehajtott demokratikus földreform megszüntette a régi nagybirtokrendszert. Az ország 16,173.443 kát. hold földterületéből a demokratikus földreform 5,599.645 kát. toldat vett igénybe. Ennek a területnek 51.2 százaléka volt szántó, 25.3 százaléka erdő, 9.8 százaléka legelő, 6.1 százaléka rét, 0.9 százaléka szőlő, 0.8 százaléka kert és végül 5.9 százaléka nádas és egyéb terméketlen terület. Az erdők jelentős részét állami köztulajdonba vették. A többi területet 642.342 gazdasági cseléd, mezőgazdasági munkás, törpebirtokos, illetve okleveles gazda kapta. A természetes személyek mellett földet kaptak az egyházak, állami üzemek, minta- és tangazdaságok és több, mint 100.000 holdat tartalékoltak a hazatérő hadifoglyok számára. Mindszenty memorandumai a földreform ellen Mindszenty mindenfelé memorandumokat juttatott el, amelyek a földreform eredményeit a legsötétebb színekkel festik s azt javasolják, hogy vegyék vissza a kiosztott földeket és alakítsanak 500 és 1.000 holdas birtokokat. Mindszentynek elsősorban az fájt, hogy a földreform során felosztották a püspökségek hatalmas birtokait és felosztották annak az uralkodó osztálynak nagybirtokait is, amelyekkel a katolikus egyház százados fejlődése során összenőtt. Mindszenty demokráciaellenes állásfoglalását a földbirtokreform ügyében az sem enyhítette, hogy a magyar kormány igen jelentős földet hagyott meg katolikus egyházi kézben, igaz ugyan, hogy nem a püspökségek kezén, hanem túlnyomó részben a falusi plébániák birtokában. A katolikus egyháznak Magyarországon több mint 1.000.000 hold földbirtoka volt. Ebből a magyar kormány 180.000 holdat meghagyott, de ennek a földmennyiségnek túlnyomó részét a falusi plébániák kis földjei teszik ki, mig a püspökségeknek a volt 10.000 holdak helyett csak maximális 300 hold maradhatott meg. (De Mindszenty arról sem beszélt, hogy a földreform olyan katolikus plébániáknak, amelyeknek nem volt, vagy nem volt elegendő földjük, földet adott.) Mindszenty véleménye ?. dolgozó magyar parasztról Hogy hogyan vélekedett Mindszenty a magyar föld dolgozó népéről, arra jellemző emlékiratának ez a része: „A könnyű kereseti lehetőségek, a tétlenségre egyébként is könnyen hajlamos munkásból birtokossá lett réteget távoltartják földjétől. Őszi kenyérgabona-szükségletét hiányos és elkésett munkával ugyan elvetette, a többi parlagon áll. A még nemrégiben viruló mintagazdaságok (értsd: nagybirtokok) helyében silányan megművelt földek és gaztenger látható. A korszerű gazdasági követelményeknek épített költsége:: gazdasági épületek üresen állanak és miután nincsen gazdájuk, a lakosság azoknak tetőzetét é:: faszerkezetét tüzelés céljából széthordta. Drágf: mezőgazdasági gépek, melyek csak nagyüzem termelésre alkalmazhatók, gondozatlanul hevernek, pusztulásra Ítélve. . . Az ujbirtokosokná! tapasztalható azor, általános magatartás, hogy lehetőleg kevés munkával, minél rövidebb idő alatt miné, nagyobb hasznot biztosítsanak maguknak a rendelkezésükre bocsátott földből.“ Arról a magyar parasztról Írja Mindszenty, hogy „tétlenségre könnyen hajlamos“, aki a felszabadulás után — 1945-ben és 1946-ban a kétkeze munkájával, állatállomány és traktorok nélkül gondoskodott arról, hogy az országnak eiegendö ennivalója legyen. (A lóállománynak 39 és a szarvasmarhaállománynak 44 százaléka pusztult el a háborúban). Arról a magyar parasztról Írja Mindszenty, hogy „lehetőleg kevés munkával minél rövidebb idő alatt, miné] nagyobb hasznot akar biztositani magának“, aki fáradhatatlan munkával csodás terméseredményt hozott ki a
