Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)
1949-04-01 / 51. szám
6 SZABAD SZÓ A budai Vár szebb lesz, mint valaha... A budai Várról sok vita folyik az utóbbi években. Ez a vita mostanában újra fellángolt. Fülep Lajos, a kiváló műtörténész professzor azt az ötletet vetette fel, hogy a volt királyi palota épületébe költöztessük a budapesti egyetem jogi és bölcsészeti fakultásait, telepítsünk a Vár más volt középületeibe egyetemi kollégiumokat s teremtsünk ott szellemi kutatómunkások számára lakhelyeket. Minket az érdekelt: Mit mondanak az ott élő emberek, akiknek minden terv az „elevenükbe vág“. Régi-régi ház tulajdonosát kérdeztük meg: mit kivánna? Válaszolt: — A legjobb volna, ha „idegenforgalmat“ lehetne idehozni. A Várat összefüggésbe kell hozni a budai fürdőváros-gondolattal.. . . Egy másik régi Vár-lakó igy válaszolt: — Az ostrom itt rombolt legtöbbet, nemcsak ebben a városban, de tán az egész országban. De ez a rombolás egyben olyan értékeket hozott felszínre, amikről eddig fogalmunk sem volt... Az ostrom előtt is tudtunk egy tucatnyi olyan helyről itt a Várban, ami még beszélt a „középkori fényről“, ennek a vár-városnak igazi múltjáról, most már legalább 150 ilyen „köbeirt történelmi dokumentumunk van“... Tudja, mit jelent ez?! Azt, hogy ha most akarjuk, megcsinálhatjuk itt az egész magyar múlt legtárgyilagosabb történelmi könyvét, a „falak történelmi előadását“... — Sok jel vall arra, hogy az építkezéseket, helyreállításokat irányítók ezt az igazán „modern“, korszerű parancsot megértették. Nem beszélek a volt királyi vár oldalában most folyó ásatásokról, melyek nem is a mátyási, de zsig mondi kornak építészeti nyelven hozzánk beszélő egész szellemiségét, életformáját tárják fel. Századok és változó stílusok lehullt vakolata alól most kijött a „házak igazi énje“, a meghatározó belső szerkezet, s ezt megtalálja végig az Uriutcán, a Fortuna-utcán, a Tárnok-utcán, az Országház-utcán; száz és száz cégjelzö köfaragás mondja el nemcsak azt, hogy itt milyen „föur“ élt, hanem hogy milyen mészáros, nyerges, tímár, bábsütö, asztalos... a középkorban... — Ezek a most feltámadt kövek világosabban és igazabban beszélnek a magyar történelmi múltról, mint száz ilyen vagy olyan „beállítottsággal“ megirt történelem-könyv. MAGOR — FILM MAGYAR FILMELÖADÁSOK Az első előadáson, április 9.-én és 10.-én Eötvös József örökszép regényének filmváltozatát, a „NÉMA KOLOSTOR“-t mutattuk be, a magyar kolónia nagy tetszése mellett. A legközelebbi magyar filmek előadási sorrendje a következő: Május 7, szombat 20.30 és 22.30 órakor, május 8, vasárnap 22.30: AZ ELKÉSETT LEVÉL Főszereplők: Szörényi Éva, Turay Ida, Ajtay Andor, Greguss Zoltán. Május 22.-én, vasárnap Különböző magyar filmek Junius 4.-én, szombaton 20.30 és 22.30 Junius 5.-én vasárnap 22.30 órakor: JELMEZBÁL Ilyen sorrendben október hónapig bezárólag tiz magyar film kerül előadásra. A magyar filmeket bemutató vállalkozás egy ajándékkal is fog kedveskedni a magyar kolóniának: egy kis filmujságot ad ki: ARGENTÍNAI MAGYAR FILMHÍRADÓ címmel, amelyben a vetítésre kerülő filmek meséje, a körülöttük,' lejátszódott kis történetek, az előadások napja, a kezdések órája fel lesznek tüntetve, egyszóval, nélkülözhetetlen útmutató lesz a magyar film kedvelőinek. Ezt a filmujságot, a FILMHIRADó-t teljesen ingyen küldjük mindazoknak, akik ezt akár szóval akár Írásban kérik. Szíveskedjék cimét leadni a filmleadások alkalmával a pénztárnál, küldje vagy hozza be a CINE SERVICE filmszaktizletbe San Martin 728 Buenos Aires T. E. 32 - 5111 vagy a magyar könyvkereskedésekbe: Librería Barna, Maipú 441, Lbirería Delta, Corrientes 1929.
