Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)

1949-03-01 / 50. szám

ITT AZ IGAZSÁG A M1NDSZ ENTY ÜGYBEN

ítélt a magyar nép a nyilasokkal paktáló reakciós ellenforradalmár főpap felett — Mindszenty titkos levéltárában talált iratok hiteles formában bizonyitották a főpap hazaáruló tevékenységét — A magyar Népbiróság ítéletének indokolása megdönthetetlen történelmi

dokumentum

— A „Szabad Szó“ budapesti tudósítójának repülőpostán küldött tudósítása —

SZABAD SZÓ • __________________________5

A délamerikai magyar sajtóban egyedül a „Szabad Szó“ hozott részletes hiteles tudósítást Mindszenty József hercegprímás liazaáruiási peréről: A magyar kormány által kiadott „Sárga Könyv“ alapján ismertettük a vád alapját képező okiratokat. Ezen bizonyítékok világosan mutatták, hogy Magyarországon nem vallásüldözés folyik, hanem az ország teljes nyilvánossága előtt egy politikai per folyt le, amelyben népellenes összeesküvés, kémkedés és hazaárulás büntette miatt vontak felelősségre egy reakciós, politizáló főpapot.

A magyar Népbiróság február 8.-án hozott Ítéletének indokolása nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is megvilágítja a nagy per minden lényeges kérdését és mint megdönthetetlen történelmi dokumentum nyújt hü képet a Mindszenty-ügyről, megcáfolva a. külföldi sajtóban terjesztett magyar-ellenes rágalmakat.

Az ítélet indokolásának politikai szempontból legjelentősebb részét itt közöljük:

A népbiróság megállapítja, hogy a vádhatóság egyetlen olyan tényt sem tett vád tárgyává a hét vádlott között lévő öt római katolikus pappal szemben, amely ezeknek a papoknak egyházi ténykedésével, papi funkcióival állna összefüggésben. A vád tárgyává tett, a fötárgyaláson bizonyítást nyert demokráciaellenes, legitimista szervezkedés, kémkedés és valutavisszaéléseknek semmi közük sincsen a római katolikus egyházhoz, sem a valláshoz.

A népbiróságnak más ügyekből hivatalos tudomása van arról — ami egyébként Magyarországon köztudomású — hogy Mindszenty József I. rendű vádlott egyházi ténykedéseit (szentbeszédeit, pásztorlevelet) is évek óta ,'arra használta fel, hogy nyílt vagy burkolt támadásokat intézzen a demokratikus államrend és köztársaság ellen, ezzel híveit az ország demokratikus újjáépítésétől távoltartsa és a demokratikus kormányzatnak. a vesztett háború utáni gazdasági nehézségeit fokozza. A népbiróság Mindszenty Józsefnek ezeket az uszító és izgató szentbeszédeit és pásztorleveleit — minthogy ezek vád tárgyává nem tétettek — teljesen figyelmen kivül hagyta.

Utalt a népbiróság arra is, hogy a vádlottak a fötárgyalás során egyetlen alkalommal sem hivatkoztak védekezésükben arra, hogy a jelen bűnvádi eljárást a vallásszabadság sérelmének, a lómai katolikus egyház elleni támadásnak tekintik.

De nem védekeztek azzal sem, hogy a vád tárgyává tett cselekményeiket a vallás, az egyház védelmében lettek volna kénytelenek elkövetni. Ezzel szemben a vádlottak védői a valóságnak megfelelően ismételten kijelentették, hogy az országban a legteljesebb vallásszabadság uralkodik és a vádlottak cselekményei a vallás kérdésével öszszefüggésbe nem is hozhatók.

Hivatkozott a népbiróság arra a köztudomású tényre is, hogy a különböző protestáns egyházak a demokratikus köztársasággal a legtökéletesebb harmóniában fejtik ki a maguk egyházi tevékenységét és vezetőik — éppen a külföldi reakciós hirverés megcáfolására — számos alkalommal szögezték le, hogy Magyarországon a vallás szabad gyakorlásának semmi akadálya sincs. A Mindszenty József demokráciaellenes gyűlöletet szító tevékenysége alól felszabadult római katolikus egyház templomaiban pedig február 1-én, a köztársaság kikiáltásának hároméves évfordulóján a Köztársaság üdvéért imádkoztak, amit nyilván nem tettek volna, ha a Köztársaság kormánya üldözné az egyházat.

A népbiróság itt hangsúlyozta, hogy éppen Mindszenty József volt az, aki a római katolikus egyházat és a hívőket az állammal szembeállítani akarta, hogy ezzel a demokratikus államot gyengítse. Egyházi ténykedése során mindent elkövetett annak érdekében, hogy hívei előtt a de-