Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)

1948-07-01 / 43. szám

SZABAD SZÓ 13 Kik gyalázzák a demokratikus Magyarországot ? A magyar rádió megszökött vezérigazgatója a sikkasztó disszidensek társaságában « 1 Mióta Nagy Ferencz, a „csizmás miniszterelnök“ a nyugati demokrácia uraitól bőséges dollár-ho­noráriumot kap az uj Magyarországot rágalmazó cikkeiért, minden disszidens politikus és dilletáns diplomata cikksorozatot gyárt, abban a remény­ben, hogy reá is jut a dolláresöböl. Ezekből a za­varos, hazug Írásokból izelitöt kap idönkint a délamerikai magyar olvasó közönség is. így ke­rültek Buenos Airesben is nyomdafestékre Nagy Ferencz cikkei után Pfeiffer, Andaházy Kasnya és legújabban Kelen Péter Pál Írásai. Ki ez a Kelen Péter Pál? A budapesti „Képes Figyelő“ egy most ideér­kezett száma ad választ erre a kérdésre egy cikk­ben, amelyből a következő részletet közöljük: Nagy meglepetést keltett néhány napilap rövid közleménye, mely hírül adta, hogy Kelen Péter Pál, a rádió volt vezérigazgatója, aki néhány hét előtt szabályos útlevéllel a bécsi vásárra utazott — nem tér vissza többé Magyarországra. Külföldi útjára elkísérte egy feltűnően csinos, bronzvörös hajú hölgy, akihez több mint egy éve gyengéd szálak fűzték. A „Duriummal" kezdődött . . . A hajdan nagyhatalmú rádióvezér távozásával különös karrier fejeződött be... legalább is egyelőre. Kelen Péter Pál a Zerkovitz-bankház­­ban kezdte pályafutását, amelynek a harmincas évek elején kisfizetésű tisztviselője volt. Az ele­gáns, előnyős külsejű, jó fellépésű fiatalembert mindenütt szívesen látták a pesti társaságokban. A nagy élet, színház, koncertek, bárok költségei azonban meghaladták a kistisztviselői fizetését s amikor későbbi feleségével, Kovács Gittával megismerkedett elég tekintélyes volt az adós­sága. Még banktisztviselő korában sikerült megszerez­nie az amerikai hajlított Durium.lemezek képvi­seletét, amelyet rendkívül olcsón árusítottak. Itt kapcsolódott be Kelen Péter Pál a magyar „mű­vészi“ életbe. Megalapította a Durium kft. hang­lemezgyárt, mely rövidesen ismert vállalattá fej­lődött. A gyár Kelen nevén állt fent, mozgatója és irányitója azonban felesége volt. A rendkívül szorgalmas és nem mindennapi kereskedelmi ér­zékkel rendelkező fiatal asszony már házasságuk első éveiben, mindenről lemondva kifizette férje adósságait, s azután kitűnő üzleti vezetéssel a Durium stúdiójába gyűjtötte az ország vezető mű­vészeit. Egy ideig az amerikai művészek egyik ismert márkáját, a Kristály-lemezeket is képvi­selték. A harmincas évek közepén került össze­köttetésbe a Rádióval. A nagyobb lemezgyárak ugyanis: a Radiola, His’Masters, a Pátria bojko­­tálták a rádiót, mert a lemezekért nem akart fi­zetni. Ekkor jelentkezett Kelen Péter Pál a rá­diónál és ajánlotta fel szolgálatait' a Wünscher- Hlatky rezsim idején. Feszler kapitány, egy volt kocsmahegedüs, akit a 36—37-es években igen befolyásos emberként ismertek a rádiónál, meg­bízta Kelen Péter Pált a külföldi müvészlemez­­cserével, melyen azután négy pénzeket keresett. A nyilas idők beköszöntével kénytelen volt vál lalatát a feleségére íratni. Mikor már minden lemezgyár leállt, a Durium szabadon dolgozhatott; s a divatos német dalok: a „Márikám“, a „Panni­kám“, s a többiek felvételei Kelen „árjásított le. mezgyárában“ történtek. Az egyik nagy buda­pesti lemezgyár igazgatója még igen jól emlék­szik a Színházi Magazinban megjelent fénykép­re, amely Kelen Péter Pált, mint az egyetlen „keresztény“ lemezgyárost, Íróasztalánál ábrá­zolja. „A vezérigazgató ur" — mint diktátor A felszabadulás után Kelen Péter Pál az át­szervezett rádióhoz került igazgatónak és néhány hónapos működés után vezérigazgatónak nevez­ték ki. A hatalomhoz jutott vezérigazgató visszaélt az­zal a pozícióval, mellyel a demokrácia kitüntette öt. Magának és gyárának egyrészt jogtalan elő­nyöket, nagy anyagi hasznot szerzett, másrészt a lemezgyáránál nem foglalkoztatott művészeknek súlyos erkölcsi kárt okozott. A konkurrens gyá­rak lemezeit egyszerűen visszatartotta s közben ugyanazt a slágert a maga művészével készítette el. A rádióberendezések egyrésze elpusztult. A viaszlemezek felvételéhez és leadásához szükséges viaszvágó gépe egyedül, az ostrom után, a Durium gyárnak volt. Ezt a gépet a rádió bérelte a Du­rium kft-töl, melyet a Stúdióba szállítottak s ettől kezdve a Durium kft. lemezei a kitűnő akuszti-

Next

/
Thumbnails
Contents