Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)

1948-06-01 / 42. szám

SZABAD SZÓ 13 MARX SÍRJÁNÁL Irta: Bart a Lajos Barta Lajos az 1918/19-es emigrá­ció írógárdájának egyik kiváló tagja Londonból hazatérve irta a kővetke­ző figyelemreméltó emlékezést: Ültem Marx sírjának kövén, sokáig ültem ott. óriási volt az ég, óriási a csend is, az enyészet a néma temetőn. Londonban, a highgatei magas te­metőben van a Sir, messze köröskörül a nyolcmil­liós város. Aki szokott gondolkodni emberről, vi­lágról, a létezés irányáról, üljön le a Sír fehér kövére és csakhamar érezni fogja magában a Sír értelméből kiszálló roppant delejt. Nem lehetsz olyan kicsiny, hogy ott meg ne jöjj és nem olyan magas, hogy kicsinnyé ne válj. A High-Gate-nek nevezett városrészben élt Marx. A lakásból lépcsőn kellett fölmenni dol­gozószobájába. Egy napon nem jött le onnan, ba. rátái a halálba aludva találták a nagy karosszék­ben. 65 éves volt. Március 14-én történt, 1883-ban, március 17-én Engels mondott fölötte a sírnál bú­csúztatót. „Március 14-én negyedháromkor a világ legna­gyobb gondolkodója megszűnt gondolkodni... Felmérhetetlen veszteség érte Európa és Amerika harcos proletáriátusát, valamint a történelmi tu­dományt .. . Ahogy Darvin fölfedezte az evo­lúciót a szerves világban, Marx fölfedezte az evo­lúció törvényeit az emberi történelemben... De ezzel nincs vége! Marx fölfedezte a mai kapitalis­ta termelést és a termelés által létrehozott bur­­zsoá társadalmat kormányzó belső mozgásokat...“ „Ez volt Marx, a tudomány embere! De ez még távolról sem az egész Marx! Számára a tudomány elsősorban mint társadalomdinamikai, mint for­radalmi erő jött számba. Mert Marx mindenekelőtt forradalmár volt. Valódi küldetése a kapitalista társadalom megdöntése és a proletáriátus fölsza­badítása volt... A harc volt eleme... Abszolu­tista, vagy köztársasági kormány egyaránt kiűzte területéről. Konzervatív és radikális polgárság egyaránt zúdította reá rágalmait. Leseperte ma­gáról azokat, mint valami pókhálót...“ ..És most halott, akit úgy szerettek, tiszteltek és siratnak most a forradalmi munkástársak mil­liói Szibéria bányáitól el Kaliforniáig Európa és Amerika minden részeiben... Müve és neve tul fog élni minden kort.. A hamsteadi Heath nagy pagony, néhány száz­holdas természeti park. Szertelen a palota-város a pagony messzi határain köröskörül. Aki megáll a nagy átlós utón, a hires Spaniard Roadon, ott, ahol 1381-ben Jack Straw lázadó parasztjai ta­nyáztak, lankákon, tavakon, pázsitos tereken, fa­csoportokon tul, már a távolságból párás levegő­ben látja a magaslatokon High Gate oszlopos pa­lotáit és merész tornyait. Ott azokon a magasla­tokon van a nagy és mégis szűk temető, mert a Sírnak foglalata nem egy fejfa-kert, de mind a kontinensek, az egész emberi világ. A Heath füves, gyepes térségein át hányszor mentem föl a Sírhoz. És mindenkor olyan 'frissen hatalmas volt a zarándoklás élménye. Vagy nem tudtam-e, hogy azokon az utakon, mezsgyéken járok, amelyeken Marx oly sokat járt! Ezek Le­­farguenak, a tanítványnak szavai: „Éveken át szo­kásban volt, hogy kisérjem Marxot a Heathen át való sétáiban. És ezeken a füves tereken át való sétákon történt, hogy kiteljesedtek általa gazda­ságtudományi ismereteim. Ezeken a sétákon fej­tette ki nekem a Töke első kötetét, amelyen ak­kor dolgozott. Otthon, amennyire tudtam, min­dent lejegyeztem... mennyire sajnálom a fölbe­­csülhetetlen jegyzetek elvesztését! De a párisi kommün után a rendőrség mind ottani, mind bordeauxi lakásomon lefoglalta és elégette pa­pírjaimat.“ Kettős temetkezési hely a marxi Sír. Egyik fele nyírott pázsit, másik fele széles, fehér már­ványkeretbe foglalt porhanyós, barnás föld. Fej­től fönn, mint valami rézsutosan fekvő, az egész Sirt átfogó kövánkos fekszik a nevek táblája. Rajta Marx, a felesége, két még gyermeki uno­kája és Heléne Demuth neve. A Sir óriási, szinte átfoghatatlan gondolati ér­telméhez idillis, gyermekded bájossággal illesz­kedik fejtöl egy gyalult, vékony lécekből rótt, időtől szürke keritésecske. Valamikor zsenge, most már terebélyes rózsafa teriti szét rajta ágait. A népi édes szeretet tette ide egykor a kis kerítést és a rózsafa költészetét. Nyaranta sok ott a szép piros virág és madarak szeretik hangicsá. lásra a rószafa sűrűjét. Ülsz a fehér márványkö­­vön, érzési és gondolati végtelenek mennek át rajtad és a rózsafáról, Marx porai fölött beszél­get veled egy kis madár. De tündérkezek is já­­rogatnak a Sír fölött, mert tavasztól-télig, más­más edényben mindig van rajta frissen nyíló vi­rág. Proletárszivek észrevétlen teszik le oda vi­rághódolatukat. De május elsején mindig vörös nekuj(b,fbC etaoin hrdlu f shrdlu w shrdlu w rl virágok magas dagadása a Sir. Minden kontinen­sek szocialistái Londonban tudják azon a napon, hová zarándokoljanak. A High Gate magas temetőjében kevés a fa, sok a fü, a régi sir. Marx pihenőhelyének egyszerű tisztasága fönséggel világit szét a temetőn. Játszik veled ott hatalmas elfogódottság és gondolod: a csillagokat mérhetetlen erő forgatja a világtér­ben, a Sírban nyugvó ember gondolati kihatása a földkerekség minden népeinek sorsát formáló akcióban forgat százmilliókat, a társadalom teré­ben. És hallod minden földrészek felöl a terem­tő szózatot: „Világ proletárjai egyesüljetek!“

Next

/
Thumbnails
Contents