Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-05-01 / 41. szám
SZABAD SZÓ 9 Magyar művészek Argentínában Kinsky Robert Két háború és két forradalom viharában olyan sok magyar tehetség veszett el és a megmaradtak is úgy szétszéledtek a nagyvilágban, hogy szükség van időnként számbavenni és számontartani azokat, akik tehetségükkel utat törtek maguknak a külföldön és munkájukkal becsülést szereznek az uj Magyarországnak. Argentina zenei életében egy fiatal magyar műrész pályafutása érdemel — egy csendes jubileum alkalmából — néltatást. Most van tizenöt éve, hogy a buenosairesi Teatro Colón szerződtette a budapesti Zenei Főiskola egy kitüntetéssel végzett tanitványát: Kinsky Róbertét. Fritz Busch, a világhírű német karnagy hozta magával Dresdából egy német operatársulattal, amelynek tagja volt Michael Bohnen kamara - énekes, és több más kiváló művész. A német operatársulat a vendégjáték után elutazott, de a fiatal magyar korrepetitort ittmaradásra kérte a Colon művészi igazgatója. A korrepetitor komoly, felelősségteljes munkáját csak a szinfalak mögött ismerték a szakemberek és Kinsky neve ekkor még csak a Colonban szereplő nagy dirigensek és operaénekesek körében volt ismert és elismert. Most 15 év után maga Kinsky Robert is dirigensek kitűnő sorában arat sorozatos sikereket, „—Még nem vagyok abban a korban, hogy memoiret írjak, — mondja mosolyogva, — csak pályám néhány fontosabb állomásáról beszélhetek egyet-mást. A zenei pályára predesztinált az otthon művészi légköre. Apám hat hangszert játszott. Anyám és az ö nővérei valamennyien a zenét kultiválták, egyikük kitűnő zongoratanárnő volt. Házunk szalonjában hetenként vonósnégyes és zongorahangversenyek voltak. így természetes, hogy én már 9 éves koromban kész pianistának éreztem magam. Szerencsére apám komolyan vette zenei kiképzésemet és 18 éves koromban, 1928-ban beiratkoztam a Zeneművészeti Főiskolába. Ebben az időben Hubay volt az akadémia igazgatója és Kodály Zoltán tanította a zeneszerzést. — Kodály döntő befolyást gyakorolt reám. Kettőzött odaadással tanultam és két év alatt végeztem el a tananyagot. Szerettem volna bejutni a budapesti Operába, de akkor „numerus clausus“ rendszere zárta el az utat. így örömmel fogadtam a dresdai Operából Sebestyén György hivó szavát. Három évig dolgoztam ott Fritz Busch igazgatása alatt mint korrepetitor és" vele indultam a tengeren— Délamerikai pályám kiinduló pontja a Teatro Colon. Első nagy dirigensi sikereket a Colon-ballett kontinentális müvészkörutján értem el. 1934-ben Limában vezényeltem a négyhetes ballet-eiklust. Később Santiago de Chilében is a Colon-ballettet vezényeltem. A Teatro Colonban legnagyobb dirigensi feladatom 1943-ban Wagner „Tristán“ és „Istenek alkonya“ előadása volt, ez évben pedig Smetana „Az eladott menyasszony“ délamerikai premiéreje. Négy év óta vezénylem az „El Mundo“ szinfónikus zenekarát. — Külön nagy örömöm volt mindég, ha magyar művésszel dolgozhattam a Colonban. Némethy Ella, Patay Kálmán, Svéd Sándor sikereihez minden igyekezetemmel hozzá kívántam járulni. — Természetesen kötelességemnek ' ismertem, hogy a magyar nép segítésére rendezett nagy jótékonycélu hangversenyeken közreműködjem. Most is készséggel vállaltam az „Argentínai Magyarok 48-as Centenárisi Bizottságának“ hivását és a junius 8.-án, a Teatro Odeonban rendezendő Bartok-Kodály hangverseny művészi vezetésével járulok hozzá, hogy a magyar zene propagálásával és a hangverseny jövedelmével hozzájáruljak a magyar nép megsegítéséhez.“ Dr. Sz. J. túlra. úgy a Colon-zenekar, mint az5Ö3=»=3E33=35=S=ÍÖÖÖ£3ÖS3Ö53ÖÖÖM»SÖ5=e=S^^ “El Mundo” szinfónikus zenekara élén. i A Teatro Colon müvészszobájában beszélgetünk Kinsky Roberttel arról az útról, amely a pesti Bulyovszky-uccától a buenosairesi vezetett. Teatro Colonig 'ESTEBAN RECHNER Hites biztosítási ügyvivő (Mtr. 149) Szakvélemény bírósági eljárásoknál. — Bármilyen biztosítás elhelyezése az összes bel- és külföldi társaságoknál. — Dijtalan felvilágositás. 25 DE MAYO 347 of. 507 , BUENOS AIRES U. T. 32 — Darsena — 0821 — Bolsa de Comercio
