Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-12-01 / 48. szám
SZABAD SZÓ 13 KI A BÜMÖS ? Itt közöljük a háborús- és népellenes bűnösök hiteles névsorát A nyilas uralom alatt elkövetett tömeggyilkosságok föbünösei már elvették megérdemelt büntetésüket. A marvar Népbiróság már felelősségre vonta a háborús és népellenes bűnösök közül mindazokat, akiket Magyarországon, vagy a szövetségesek á!*al megszállt területen felkutattak és letartóztattak. De az igazságügyminiszterium illetékes osztályának nyilvántartása szerint több ezer háborús- és népellenes bűnösnek sikerült megszökni az igazságszolgáltatás elöl. Azok ellen, akik súlyos bűncselekmények vádra alatt állnak, körözi) levelet adtak ki. Ezek első névsorát a budanestj „Kénes Figyelő“ hozta nyilvánosságra. A névsort az újabb adatok alapján k¡egé«zif;k a magyar hatóságok. Bár ez a névsor nem teljes, mégis közérdekűnek tartjuk közlését, mert az első h’teles nyilvántartása a magyar igazságügyi hatóságok által körözött háborús- és népellenes bűnösöknek. A névsorban szerepel sok Argentínába menekült nyugatos is. Ha ezek közül bármelyik magát ártatlannak tartaná, úgy meg van a mód arra, hogy igazolja magát. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy szabad lábon védekezhet. És aki igazolja magát, visszatérhet Magyarországba és résztvehet az újjáépítés munkájában. Az igazoló eljárás módozatait a jövő év elején ideérkező magyar követség fogja az érdekeltekkel közölni. A súlyos vádakkal terhelt szökevény háborús bűnösök ellen távollétükben hoz ítéletet a magyar Népbiróság. A körözött háborús és népellenes bűnösök névsorát betürendi sorrendben folytatólagosan közöljük: I. Ablánczy József, 50 éves acsádi születésű, népművelési titkár, atyja Pleck József, anyja Kerénvi Karolina. Albánczy Vas vármegye nyilasmegyevezetoje volt és a múlt évben elitéit Lingauer Albinvolt képviselő újságjának, a „Vas vármegyédnek a szerkesztője volt. A legkegyetlenebb uszítást fejtette ki, szóban és Írásban. Vas megyében. Acs Ferenc, 1902-ben született Székesfehérvárott, vaskereskedö, nos, atyja Ács József, anyja Kosa Teréz, Budapesten működött, mint nyilas fegyveres pártszolgálatos a IX. kerületi nyilas pártházban. Több mint 50 embert végzett ki a Dunaparton. Acs Károly, 1905-ben, október 30-án született Érsekujvárott, atyja Ács Imre, anyja Minkina Emilia, felesége Juhász Anna, foglalkozása szabósegéd. Érsekujvárott 1944-45-ben a nyilaspárt vezető tagja volt és résztvett az ottani deportálásokban is. Ac-: Károly, ezredes. Régi ludovikás törzstiszt volt, már korán átállt Szálasiékhoz, ezért ki is nevezték a magyar faügyek kormánybiztosává. Fajcereskedöket deportáltatott Budapesten ér, vidéken, akiknek vagyonát „elkobozta“. Adler István. A 10113. munkásszázad szakaszvezetője volt 1944-ben. Embertelen kínzásairól volt hires. Az alatta szolgáló megkínzott munkaszolgálatosok közül sokan meghaltak brutalitása miatt. Adorján Gábor. Az OMTK garázsmestere volt. Korán lett nyilas párttag, 1944 október 15-én kézigránátos különítményt szervezett Budapesten és elfoglalta az üzemet. Az üzem alatta a nyilasok egyik központja lett. Albrecht János Gomboson született 1898 jú nius 18-án. MÁV üzemi altiszt volt. Résztvett az 1944-ben a kiskunhalasi tömeggyilkosságban Bűntársait nemrégen Ítélték halálra a népbiróság előtt, miután egy munkásszázadot legyilkoltak a kiskunhalasi állomáson. Albrecht önként beállt a hóhérok közé és géppisztollyal lőtte a szerencsétleneket. Alexander Richard, osztrák állampolgár, Wien ben született, tartózkodási helye: Wien, Mariahilíerstrasse 33 vagy 53. SS-katona volt. 1914 december 6-án a Mátrában lévő Mikó-völgyben 17 zsidó munkaszolgálatost kegyetlenül kivégzett. Utána Bécsbe szökött. Alföldi Béla, 1901 július 24-én született Törökszentmiklóson, 1944-ben a hódosi rendőrség tagja volt és később fegyveres pártszolgálatos lett. A környék deportált üldözöttjeit kifosztotta és értékeit eladta. Almássy Barna. Tényleges főhadnagy. Munkásszázadparancsnok volt Ukrajnában. Századában baloldali gondoskodásu munkások és zsidószármazásuak szolgáltak. A legkegyetlenebb hóhérok egyike volt.
