Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-12-01 / 48. szám
SZABAD SZŐ 7 GÁBOR ANDOR: URG0VÁ1MY Es; itt az erdő mely, ha jár a szél, Megborzad és borzalmakat regél; Ez itt az erdő, melynek ága mind, Ha megvágod, vércseppet sirva hint; Az erdő, melyben, hogyha rezg levél Nem harmat hull, de vér, de vér, de vér; Az erdő, mely már nem lesz soha friss, Mert iszonyodik önmagátul is, S az ága kórságtól marad sovány: Orgovány! Ország-szerint mi embert Horthy ölt: Miklós-nap éjt felküldi mind a föld, S a holt-ezer megy Kecskemét felé, Seregszemlére Fővezér elé. És férfi-nő, — mert nőt is ölt sokat - Zörögve hozzák eltört csontjukat, És férfi-nő, az erdő avarán, A Horthy táncát járja magyarán. S kórus zeng, mint ordító orgonán: Orgovány! Valóság-erdő s mégis rém-mese: Ez Horthy kormányzó gyümölcsöse; Melyet bús éjjel fergeteg ha ráz: Az ágain száz kisértet bokáz. Háromszinü kötél mindnek nyakán, Fent lóg és lendül táncuk, fent a fán, Uj tánc, amit Kormányzó Ur agyait: Járják a kecskeméti körmagyart. Keresztény tánc e csont-tánc, nem pogány. Orgovány! Magasan áll a vér felett a Vár, Hol téged, gyilkost, gyilkos trónja vár. De árad már a Vár felett a vér, S a rothadás belőled enni kér. Halál-vetö-Gép, sirhant-Borona, A te fejeden nem lesz korona! Király-tömjénen nem tágul tüdőd. Trónon pihenni nem lesz már időd: A bibor előtt leszel halovány! Orgovány! Magyar földön van erdő még, Nagy úr! S mi ág ott él, feléd mind vágyva nyúl! Az ág ma, mind, feléd-görbülve nyöl S menekvés nincs az éhes fák elöl! Nem mink kívánjuk, undok, vesztedet: A fák kívánják súlyul testedet. S ha téged tud ágára venni, ó Magyar fának akkor lesz lenni jó! Vájjon hány életed van, Horthy, hány? Orgovány! (1920) ORGOVÁNY (Bíró Mihály rajza a Horthy-mappa sorozatában)
