Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-10-01 / 46. szám
SZABAD SZD IS Márai Sándor ,,Sértődöttek“ cimü regényciklusának második kötete a hitlerizmus barbárságát, a műveltség halálát és a civilizált német irók végzetét mutatja be. Szirniay Albert írók - Művészek az ismert magyar zeneszerző, aki a náciuralom elöl Északamerikába menekült, most hosszabb tartózkodásra Budapestre utazott. Gombos László ,,A magyar szó regénye“ címen irta meg a magyar nyelv filológiájának népszerű ismertetését. Dugonics András „Etelka“ cimii müvének, az első magyar regénynek kéziratát a tiszamenti Csépa község plébániájában találták meg az iratok selejtezése alkalmával, teljesen jó állapotban. A rendkívül értékes irodalomtörténeti dokumentumot a szegedi múzeumban helyezték el. „Talpalattnyi föld“ cimen film készül Budapesten. Egy mozgalmas jelenet részére egy parasztlakodalmat filmeztek Tiszaörs községben. CASA Friedmann magyar ékszerész és órás A legkényesebb Ízlést is kiel\ gitö ékszereket készít rajzok után ízlés — Művészet — Érték Javit — Átalakít Vesz, elad, becserél ékszereket aranyat, platinát, gyöngyöket, brilliánsokat és ékszereket. MAIPÜ428 U. T. 31 - 0293 Gábor Andor: CSENDES BESZÉLGETÉS! Ki miveliink jön, elvtárs, oda-ér, mienk az ut, elvtárs, mienk a cél, aki velünk él, elvtárs, csak az él. A többi, hidd el, autón, vagy gyalog, ha menni látszik is, csak bódorog. s ha élni vél is, mégis: bus halott. A többi mind, hidd el, csak rossz jelen, ki hogyha elhullt sirja vak verem, melyből jövö vetése nem terem. Előre itt, elvtárs, csak mink törünk, csak mink tágítjuk egyre szűk körünk, csupán nekünk van, elvtárs, fegyverünk. Élő acélt szuronnyá, mink verünk, termő talajt itt csak mink művelünk, jövő felé, hidul mi Ívelünk. Jövö felé mi Ívelünk hidul, kelet felé karunk nyújtózni nyúl, s az ég alján a nagy hajnal kigyul. Csak mink vagyunk, csak mink, akikben él a kezdet, és az ösvény és a cél. Az nincs, hogy minket meg ne értenél. , ✓ ' Amit mi mondunk, az a te szavad, ha cl nem is gondoltad még magad; az nem lehet, hogy lelked megtagadd. Megyünk, elvtárs, jöjj,/hosszú még utunk. Nehéz a léptünk, elvtárs, nem futunk, de országunkba, elvtárs, eljutunk igen ha jössz, ha jöttek, eljutunk! (1925)
