Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-01-01 / 38. szám
14 SZABAD SZÓ ÜJ KÖNYVEK Az atomkor küszöbén A könyv szerzője, David Dietz, a Cleveland Press munkatársa, képzett tudós, igazi hivatását á tudomány népszerüsitésében látja. Minthogy pedig történetesen jó iró is, mondanivalóit mindig lebilincselöen és hitelesen adja elő. “Az atomkor küszöbén”, amely most jelent meg Budapesten magyarul, egy rendkívüli korszak küszöbén Íródott. Az atomenergia 'felszabadítása egy uj korszakot nyitott meg az emberiség történetében. Egyelőre csak romboló hatásában ismertük meg a felszabadított energiát, De David Dietz biztosit bennünket arról, hogy csak az emberen múlik, hogy paradicsommá váltöztassa általa a Földet. A könyv nyomonköveti az atomkutatások minden szakaszát, a legrégibb gondolkodóktól egészen az atombomba felrobbanásáig. Legnagyobb erénye a könyvnek, hogy nem tudományos nyelvet használ. Dietz az egyszerűi ember nyelvén ir és a világegyetem a legnagyobb és legtitokzatosabb jelentőségét érthetővé teszi mindenki számára. A könyv a legégetőbb kérdések egyikére keresi a feleletet, arra a kérdésre, amely napjaink minden külpolitikai problémája mögött meghúzódik. Egyetlen magyar szaküzlet írógépek számológépek szakszerű karbantartása javítása és újjáalakítása ELAD — VESZ — BECSERÉL “LA PRECISA” Szalai Jenő Av. R. S. Peña 1129 XT. T. 35-5727 MAGYAR FORRADALOM Irta: Arany János Arahy János 31 éves volt az 1848-as forradalom kitörésekor. A szalontai jegyző nem vehetett részt a máreiusi ifjak első forradalmi megmozduláséban, de sietett kivenni a részét a szabadság kivívásáért megindult harcban. Arany János egyik — csak kevesek előtt ismert — itt következő forradalmi Írása, a „Nép barátja“ cimü lap 1848 november 5.-i számában jelent meg: A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, épen úgy, mint a halnak a vizhez, a madárnak a levegőhöz, — mert szabadság nélkül az ember nem is Isten képére teremtett állat, hanem igavonó barom. , Ezért a népek, a mint lassanként felvilágosodni kezdtek, mindig jobban érezték, hogy szabadság nélkül el nem lehetnek. Minthogy pedig az uralkodók a népek szabadságát sohasem akarták, a népek kénytelenitettek fegyvert ragadni és fegyveres kézzel vívni ki a szabadságot, mellyet az ur Isten szivükbe oltott. Ezt a harcot, mellyet a népek az elnyomó hatalmasság ellen vívnak, — nevezik forradalomnak. A forradalom legszentebb ha,re, a mi a világon lehet. Mikor egyik király a másik ellen visel háborút, az csak a királyok jussáért történik, de a forradalom a népek jussát vija ki, a hatalmasság körme közül. Ilyen forradalom által vitta ki Franciaország a maga tökéletes szabadságát, ilyen forradalmakban küzdenek a bécsiek az ausztriai nép szabadságáért, ilyen forradalom van mindenütt Európában. . Az egész világ két pártra szakadt. Egyik párt a szabadságot akarja kivini, másik párt a szabadságot akarja elnyomni. A mi bennünket magyarokat illet, nekünk nem volt rá szükségünk, hogy szabadságunkért, mellynek fundámentoma az idei uj törvényben van letéve, véres harezokat vijunk. A mi forradalmunk Pesten, márczius 15-én, nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe ; ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeikét, s egy szivvel, szájjal mondák Petőfi Sándor után az eskü szavait: -* A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
