Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)

1948-08-01 / 44. szám

SZABAD SZÓ 13 Kossuth Lajos azt üzente . . . A magyar népi demokrá­cia a tudást minden dolgo­zó közkincsévé akarja ten­ni. Ezért kívánja állatni ke­zelésbe venni az egyházi is­kolákat. Ez a kívánság, a­­mely alapja minden egysé­ges fejlődésnek, nemcsak most került napirendre: már 1848-ban napirendre tűzte a történelem s ma már min­den modern államban meg van valósulva. A magyar demokrácia 100 éves mulasztást hozott most be. Kossuth Lajos, a legna­gyobb magyar politikus, 1868-ban a következőket ir­ta erről a kérdésről „Közok­tatás és politika“ cimü mü­vében: . « „...magának az állam­nak kell minden vallásfele­kezeti színezés mellőzésével közös nemzeti tanodákat fel­állítani, fenntartani és a magyar állami intézmények közigazgatási gépezetének célszerű alkalmazásával ve­zérelni, mert csak ily tano­dák felelhetnek meg azon sokoldalú politikai, polgári, közgazdászat!, haladási és kulturális igényeknek, me­lyektől az államtest egésze függ...“ ......minálunk a közok­tatásügyi reform kérdése nem elkülönözött kérdés, hanem a legszorosabban ösz­­szefügg a politikai nagy napi kérdésekkel.“ Szíveskedjék megújítani lejárt előfizetését a “SZABAD SZ0”-ra EGY ÉVRE CSAK 10 P! Tucumán 313 BÜKKÖS AIKES Az argentínai magyarok 48-as Centenaria Bizottságának Lánchid-jelvónye Budapesten Az Argentínai Magyarok 48-as Centenáris Bizottsága a Lánchid-akciő megindítása alkalmával egy művészi kivitelű jelvényt készíttetett és hozott forgalomba. A jelvény magyar és argentin nemzeti szinekbe foglalva a budapesti Lánchid körvonalait mutatja és a jelvény eladásából befolyt összeg a Lánchid-akció jegyében a magyar nép megsegítésére szol­gál. A Centenáris Bizottság a Lánchid-jelvény elkészülése a’ halmából elhatározta, hogy a jelvények első példányait egy díszoklevél kíséretében megküldi Magyarország ujjáépitöinek. a köztársasági elnöknek, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnökhelyetteseknek, Gerö Ernő miniszternek, a híd­építőnek és Vas Zoltánnak a Gazdasági Főtanács elnökének hogy ezzel szimbolikusan is kifejezze Argentina demokratikus magyarjainak az újjáépülő Magyarország iránti együttérzésé' és áldozatkészségét. A díszoklevelet és a Lánchid-jelvények első példányait a Centenáris Bizottság felkérésére Soltész Pál, a magyar kor­mányküldöttség vezetője vitte magával Budapestre és át­nyújtotta azokat az uj Magyarország vezető államférfiainak. A magyar és argentin motivumu művészi értékű díszokle­velet ifj. Soós István iparművész rajzolta. 4

Next

/
Thumbnails
Contents