Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)
1948-08-01 / 44. szám
SZAAAD SZÚ 9 FEGYVERSZÜNET Irta: Halmi József ( Tel-Aviv) Tel-Aviv, 1948 julius. Most, hogy a Palesztinái háború uj fázisába lépett s a szembenálló felek egy félóra óta lábnoz tett fegyverrel várják, hogy ki szegi meg először, a rájuk parancsolt fegyverszünetet, illő beszámolni a 28 napról, amelynek magam is szenvedő hőse voltara. Ez az irás nem haditudósitás. nem helyzetjelentés vagy nagyképü dörgedelem a Palesztinái háborút kirobbantó, elősegítő, támogató és irányitó nagyhatalom ellen, csak tények é3 impressziók laza lerögzitése; elöszóféle megírandó cikkeimhez. Hétszázezer lelket számláló nép állt és áli szemben százmillióval. A százmillió mellé állt pénzzel, fegyverrel és minden hatalmával Anglia. Az elienielek szárazföldön, levegőben és vizen harcoltak egymással. Hét ország és nagy szövetségesük, Anglia, katonái, pilótái és tengerészen mérkőztek egy fiatal állam alig hatvanezer főből álló hadseregével. Azalatt a huszonnyolc nap alatt, amig a véres küzdelem folyt, a fiatal állam fővárosát naponta többször bombázták, partmenti telepeit hadihajókról ágyuzták és országuk védelmére felsorakozott katonáit, három frontszakaszon, a legmodernebb fegyverekkel lőtték. A fiatal állam kis hadserege példátlan hősiességgel ellenállt a szárazföldön, levegőben és vizen indított koncentrikus támadásnak, s miközben védte földjét és igazát, felépítette államát is, amelyet eddig tizenegy ország ismert el. A fegyverszünet pillanatában a fiatal állam kis hadserege olyan fölényben volt, hogy a 7 ellenséges államot katonailag támogató nagyhatalom kénytelen volt beismerni, hogy a bátorság, hősiesség és fanatizmus, a legmodernebb fegyverek ellen is győz. A félidő eredménye ez: Jaffa, Haifa, Tiberias, a legnagyobb Palesztinái arab városok, Izráel Államának kezében vannak. Ezenkívül húsz arab községet tart a kis zsidó hadsereg megszállva. Jeruzsálem uj városa, amelyért huszonnyolc nap óta elkeseredett küzdelem folyt, zsidó kézben maradt, csupán az óvárost adták fel, miután utolsó puskagolyóikat is kilőtték ez ellenségre. Az ország fővárosának mégcsak a határát se közelitette meg az arab-angol ellenség, hajóikat a tengerpartról elűzték; bombázóik közül húszat a levegőben elpusztítottak. Mindezt 60.000 főnyi hadsereg tette a hét arab ország és szövetségesük haderejével. Csak most derült ki, hogy a fiatal állam hadseregének egyik irányitója amerikai tábornok, a frontszakaszon pedig magasrangu amerikai tisztek vezényelnek. Csak ma Írják meg nyíltan az itteni újságok, hogy amerikai és kanadai pilóták vesznek reszt a légiharcokban és amerikai tengerésztisztek ügyelnek arra, hogy a tenger felöl se érje meglepetés a fiatal államot. £s nem is zsidó vagy cionista-keresztény amerikai katonatisztekről van szó, hanem kizárólag amerikai katonákról, akik idejöttek egy eddig elnyomott nép segítségére. Az amerikai tábornok, aki az északi front parancsnoka, nem szerződéses, „alkalmazottja“ a zsiaó hadseregnek, hanem barátja egy most alakult fiatal államnak, amely fennmaradásáért küzd százmillió arab s szövetségesei ellen. Az amerikai és kanadai pilóták sem zsoldosok, hanem önkéntesek, akik a gyengék mellé álltak. A fiatal állam létezésének első négy hetében szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül, de szörnyű csalódásokon is. A világháború idején hat millió fegyvertelen, védekezni nem tudó zsidót öltek meg Hitlereurópa különböző tájain. Az uj zsidó állam azt hitte, hogy az úgynevezett civilizált világ nem tűri a további zsidógyilkolást és komolyan megakadályozza a háború kitörését, Kiderült, hogy a „civilizált világ“ lelkiismerete mindent kibír és a békét csak igen kevés állam akarja. A hatalmi vágy nem ismert civilizációt, kultúrát és erkölcsöt, rombol, pusztít és gyilkol, hogy célját elérje. Anglia, a csődbe ment kereskedő utolsó erőfeszítésével akarta megmenteni valamikor jól jövedelmező üzletét, Palesztinát, s amikor ez nem sikerült, inkább felgyújtotta, semhogy „más kézbe“ kerüljön. Hogy nem égett porrá, a jogutód bátorságán és elszántságán múlott. A hatalmi vágyon kivül nagy szerepet játszott Angliánál a kicsinyes bosszú és a féktelen gyűlölet az ellen a nép ellen, amely, harminc évi rabszolgaság után, szembeszállt vele s legyőzte! Hét országot vonultatott fel ellene, s nyolcadiknak odaállt maga is, szégyenszemre. Huszonnégy óra óta az arab-angol invázió a frontokon megállt, az uj állam városait és telepeit huszonnégy óra óta nem bombázzák. Nem rombolnak le és nem gyújtanak fel huszonnégy óra óta verejtékkel felépített telepeket és kollektívákat és nem dobnak kétezer méter magasságból bombákat házakra, templomokra, kórházakra, iskolákra s játszóterekre az angol-arab repülök. Huszonnégy óra óta nem temetések ideje alatt levegőből támadtak páratlan angol kegyetlenséggel. Huszonnégy óra imádkoznak ebben az országban, hogy vége a vérontásnak, ne legyen több hadiözvegy és hadiárva, ne legyenek kibombázott földönfutók és munkaképtelen rokkantak. Ez az ország, amely vitézül védte Igazát és földjét, békét akar és csak akkor harcol tovább, ha újból megtámadják.
