Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-01-01 / 26. szám
) ' l \ SZABADSZÓ 5 Márai Sándor regényírót is a mauthauseni haláltáborba akarta juttatni a bnenosairesi magyar Gestapo-ügynök budapesti bűnszövetkezete Hogy menekült meg a kiváló író a Gestapo hálójából A magyar náci-uralom Taünkrónikájának egyik fejezete még most sem zárult le: a bnenosairesi horthysta követség Gestapo-iigynökének, Zilahy Kiss Jenőnek és társainak sorozatos gyilkosságait, csalásait és politikai szélhámosságait még nem lehetett teljesen felderíteni, Buenos Aires és Budapest között játszódtak le a bűncselekmények előkészületei, a mauthauseni haláltáborban pusztult el több koronatanú és a bűnszövetkezet több tagja még szökésben van, vagy a bizonyítási eljárás lefolytatásáig szabadon jár. A Parisban letartóztatott Zilahy Kiss kiadatását egyelőre akadályozza a nemzetközi jogszolgáltatás zavaros állapota. De az igazságszolgáltatás és felelösségrevonás ideje el fog jönni, S közben uj terhelő adatok kerülnek nyilvánosságra... A buenosairesi magyar követség Gestapo-iigynökének és társainak bűncselekményeit a “Szabad Szó” hasábjain derítettük fel másfél évvel ezelőtt. Itt kutattuk fel a Budapesten törbecsalt áldozatok hozzátartozóit és a megszerzett hiteles adatok alapján világítottunk rá a Budapestre utazott beugrató tömeggyilkos buenosairesi kapcsolataira és a magyar külügyminisztérium kémjének a német Gestapoval való együttműködésére. A “Szabad Szó” volt több mint egy évig az egyetlen újság, amely szóvá tette ennek a bűnszövetkezetnek messzeágazó politikai aknamunkáját és közönséges bűncselekményeit. Az utóbbi hónapokban már a budapesti nagy lapok: a Népszava, Világosság, Világ, Képes Figyelő foglalkoznak a “Szabad Szó” által felderített bűnténnyel és megerősítik az általunk közölt hiteles adatokat. A budapesti lapok után most két ideérkezett magyar könyvben találunk olyan adatokat, amelyeknek jelentőségét eddig még a közvetlen érdekeltek figyelme is elkerülte. így Márai Sándor legújabb könyvében, á Révai-kiadásban megjelent “Napló” 288-ik oldalán olvassuk a kiváló iró következő feljegyzését: “Egy hölgy felkeres és előadja, hogy másnapra Kairóban lehét egy titkos Gestapo-segitséggel, Vörös Kereszt-repülőgépen, ha lefizetek hatszázezer pengőt, vagy keresek valakit, aki lefizet egy millió pengőt és beültet maga mellé utasnak a gépbe. Az ajánlatot megköszönöm és elutasítom. Nincs hatszázezer pengőm, sem pedig mecénánsom, aki egymilliót áldozna hasonló célra. De nem ez a legnagyobb akadály: ilyen mecénást talán lehetne még szerezni. Valamelyik gazdag arisztokrata, vagy nagyvagyonu zsidó módját ejtené a csillagászati összegek megszerzésének. Másról van szó: nem akarok elmenni innen. Nem hiszem, hogy tévedek: pontosan tudom, mi következik. El kell viselni. Be kell fejezni könyvem, s aztán élni, vagy halni, ahogy a sors adja...” * Mikor Márai ezeket a sorokat naplójában feljegyezte, nem sejtette, hogy látogatója, — kétségtelenül jószándékkal és a “titkos Gestapo-segitség” valóságos szervezetének ismerete nélkül, — őt egy végzetes útra hívta. Márait művészi intuíciója és fatális hite megmentette a végzetes úttól. Most, két és fél évvel a szörnyű idők után rekonstruálni lehet a történteket. • A buenosairesi magyar Gestapo-ügynök, Zilahy Kiss Budapesten Pogány Alajos repülöezredessel, Somossy Lajos repülöszázadossal és Lengyel András repülöföhadnagygyal dolgozta ki ezt a tervet, hogy vagyonos zsidókat, fél-zsidókat és baloldali embereket tőrbeísalnak azzal az ígérettel, hogy repülőgépen Kairóba szöktetik őket fejenként 500.000 pengő lefizetése ellenében. Felhajtóként ifj. Bottka Pál textilkereskedö és felesége működött. A bűnszövetkezet hólapda-rendszerrel dolgozott. Zilahy Kiss Jenő buenosairesi üzlettársától szerzett címanyag alapján kezdte meg a munkát: az első áldozat Dr. Hercz Henrik, az Első Magyar Papíripar Részvénytársaság vezérigazgatója volt, akinek nevelt leánya Mezey-Herz Veronika Buenos Airesben él mint Breuer Tamás Ganz-gyári mérnök felesége. Dr. Herz Henrik több vállalatában részes a Hatvany-Hirsch család és igy került báró Hatvány Lajos volt felesége, Marton Böske, valamint báró Hatvány Bertalanná, majd özv. Szurday Róbertné, lovag Mentcsik Alajos, Ribáry Alajos bankigazgató, Tószegi Freund István, Quittner Ervin építész, Éger Imre szénnagykereskedö a “kairói mentö-expedició” embereinek csapdájába. Ugyancsak a Papíripar részvénytársaság vezérigazgatója utján kerül a Dante-könyvkiadó vállalat igazgatója Erdős Ármin és felesége a Gestapo-ügynökök isme\ v
