Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)

1947-03-01 / 28. szám

SZABAD SZÓ 11 HARC AZ ÖRÖKIRO KÖRÜL Három kontinensen versengenek egy buenos airesi magyar találmányért Három kontinens világlapjai­ban tij autótípusok és uj szépitö­­szerek nagystílű propagandáját túlszárnyalja az utóbbi időben az örökiro töltőtoll szédítő reklám­­ja. Egy iró-szerszámból, egy köz­napi használati cikkből divatos luxuscikk lett, amelyet annál jobban vesznek, mennél maga­sabb az ára. Régi rendszerű olcsó töltőtollal Írni nem elegáns. Az arany örökiro emeli a hitelt. Ha egy csekket arany “esferográ­­ficus” örökiro töltőtollal ir alá egy fiatalember, akkor a bank­pénztáros látatlanban kifizeti a csekket. Északamerika legtekintélyesebb és legelterjedtebb közgazdasági szaklapja, a “National Business” érdekes cikkben mutatja be az örökiró-pszihózis tüneteit: 1946- ban nyolc millió örök iró töltő tollat adtak el, most vadul emel­kedik a láz és a szakértők 1947 évben 16 milliónál több örökiro •eladását veszik biztosra. A napi produkció: 60.000. Az Unióban az Eversharp, Reynold, Parker és Sheaffer cé­gek áldoznak milliókat a szédítő reklámra. Az egyik gyár 15 évre garantálja a töltő toll használ­hatóságát újratöltés nélkül, a másik szerényen három hónapot biztosit csak. Hirdették, hogy a csodatoll ir a sztratoszférában és a tenger fe­nekén, sőt a háború alatt az ej­tőernyős katona zuhanás közben írhatta meg vele helyzetjelenté­sét vagy végrendeletét. Egy ötletes gyáros minden konkurrensét lehengereli: a “ra­­kéta-örökiró” hirdetésével, mely 1091.99 dollárba fog kerülni, de csak kilenc év múlva lesz kész, de addig is az ő jelenleg kész örökiróját ajánlja, amellyel tény­leg írni is lehet... Reynold a múlt évben 26 mil­lió dollárt fektetett be az örök­iro gyártásba és eladásba és egy év alatt két és félmillió dollárt keresett tisztán. Igaz, hogy Rey­nold nem válogatós az eszközök­ben. Reynold nem az örökirót találta fel, hanem annak a mód­ját, hogyan lehet egy zseniális találmányt úgy leutánozni, hogy a feltalálónak ne kelljen a pa tentért fizetni. Reynold 1945-ben Buenos Airesben járt és a kezébe került Biró László örökiro töl­tőtollának egy példánya. Repülő­gépen visszatért NewYorkba és mialatt kémikusok és techniku­sok dolgoztak Reynold laborató­riumában a magyar feltaláló töl­tő tollának lemásolásán, azalatt Reynold ügyvédei kieszelték, hogyan lehet kijátszani a patent­törvényt. És inig Eversharp ké­szülődött hónapokkal előbb meg kezdett munkával saját örökiró­­jának piacra vetésére és sokezer dollár befektetéssel megkezdte az uj csoda-toll reklámját, hirte­len megkezdte Reynold a toll árusítását és learatta E,versharp előtt az első sikert. A Reynold örökiro ára 12 és fél dollár volt, de nem érte meg a felét se. 7 hó­nap alatt 104.000 tollat vittek vissza a vásárlók. Ezeknél az örökiróknál pár hónap alatt le­járt a csodatoll életideje. Ez nem zavarta Reynoldot. A mikor a gyártást elkezdte, 26.000 dollár volt egész tökéje, de 848.000 dollárt fektetett be ez a nagystí­lű spekuláns az első évben hirde­tésekre. 33.000 dollárt osztott ki legjobb eladók jutalmazására. A Parker-cég 300 millió dollárt fektetett be — az amerikai reklám iroda “szavahihető” állítása sze­rint — saját örökirójának elké­szítésére. Magyarországon is megkezdő­dött már a harc az örökiróért. De Budapesten — természetesen — politikai színezete van az ügynek. Pesten “Akron” örökiro neve alatt jelent meg nemrég a csoda-Parker az 1946 évben 20 millió dollár forgalmat csinált példát­lan propagandája segítségével. — Parker reklámfőnöke szerint a konkurrensek ugyanezen idő alatt alig egy millió dollár forgalmat csináltak. A magyar találmány ügyes má­solói egymás ellen folytatnak köz­ben patent-pereket. így Raynold egy millió dollár kártérítést köve­tel patentje megsértéséért Ever­sharp és Faber cégektől. Közben a három cég egy év alatt újabb 13 millió dollárt fektet be a propagandába, amit természetesen beh kalkulálnak a csodatoll árába és igy azt is a vevővel fizettetik meg. A délamerikai magyar talál­mányt 1944 év őszén az Eberhard Faber cég szerezte meg legális utón. így Argentínába is jutott a feltalálóknak a dolláresöböl. Mi az örökiro titka? Elsősorban egy kémiai problé­ma megoldása: olyan tintát kel­lett előállítani, amely könnyen fo­lyik, nem szárad be ás minden körülmény között, minden anyag­ra ir. A kémiai feladatot Biró György oldotta meg. A második: a technikai problé­ma. A toll helyét egy chrom-acél­­ból készült milliméter átmérőjű kis gömb foglalja el, amely egy kis aeéltartóban szabadon mozog és amint az írásnál a megfelelő nyo­mást kapja, a vékony belső tar­tályból kapja a tintát. Ez Biró László technikai ötlete. A legnehezebb volt a pénzügyi megoldás: hogy lehet két pénzte­len magyar emigráns találmányá­hoz tőkét szerezni. Ezt a két fel­találó találékony barátja, Meyne •Tános oldotta meg. toll, amely azonban nagy csaló­dást hozott, mert rövid idő alatt felmondta a szolgálatot. A talál­mány tulajdonosa hivatalosan özv. Ilerzfeld Zsigmondné, a Pharma­cia cég főrészvényese, Szudy Im-Politikai szenzációk — a magyar örökiro körül

Next

/
Thumbnails
Contents