Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-03-01 / 28. szám
SZABAD SZÓ 9 GERGELY IMRE: (Budapest) Biró Mihály hires Horthy •’mappája vádol A magyarországi szociáldemokrata munkásmozgalom első hőskorában, a választójogi harc idején a tömegfelvonulások és uccai tüntetések levegőjéhez szorosan hozzátartoztak Biró Mihály erőteljes és nálunk korszakot alkotó plakátjai. Majd 1912 körül Biró Mihály megalkotta a kalapácsos embert, amellyel olyan kifejező jelvénnyel ajándékozta meg a magyar munkásmozgalmat, amilyennel a külföldi nagy szocialista mozgalmak sem rendelkeznek. Ez a nagy magyar szocialista tehetség a Horthy-féle ellenforradalom idején menekülésre kényszerült és 1919 óta emigrációban él. Bécsben adta ki 1920-ban a Horthy-mappát, amely a fehér terror elleni küzdelem egyik hősi fejezetét jelenti és mindenfelé feltűnést keltett. A Horthy-mappa nem puszta fantázia szüleménye, hanem az 1920-ban Magyarországon járt angol parlamenti bizottság jelentései alapján készült. Horthy kérlelhetetlen hajszát inditott annakidején Biró Mihály alkotása ellen. A siófoki és orgoványi módszerek alapján a nagynevű szerzőt akarta legelőször elfogatni, hogy személyesen állhasson bosszút rajzaiért. Horthy-tisztek Biró Mihályt Bécsben el akarták rabolni, hogy autóba gyömöszölve, Somogyi és Bacsó sorsára juttassák. Biró Mihálynak azonban sikerült elkerülni merénylőit.^Amikor nem sikerült a szerző elfogatása, akkor Horthy rendkívüli törvényszéke in contumaciam ítélte el a Horthy-mappa alkotóját “kormányzósértésért és nemzetgyal ázásért”, ugyanakkor pedig az album valamennyi fellelhető példányának az elkobzását mondták ki. A magyar katonai rendőrség külföldön is igyekezett a Horthymappa példányait megkaparintani és megsemmisíteni. Valamennyi fellelhető példányát összevásárolták, hogy igy vonják ki a forgaA budapesti Népbiróság előtt most kezdődött meg a fehér terror egyik legvéresebb bűncselekményének, az orgoványi t.ömeggyilkosságnak főtárgyalása. A vádlottak padján — egyelőre - hiányzik Horthy Miklós volt kormányzó, a kinek parancsára követték el Héjjas Iván és társai szörnyű vérengzéseiket. A nagy per alkalmából itt közöljük Gergely Imrének, a “Szabad Szó” volt párisi munkatársának cikkét, amely Budapesten, a “Dolgozók Világlapjáéban jelent meg és éppen a fehér terror elleni akcióval kapcsolatban méltatja a “Szabad Szó” kiadásában megjelent Horthy-mappa nagy politikai jelentőségét. lomból. A fascizmus európai előnyomulásával egyidöben pedig Bíró Mihálynak is menekülnie kellett egész Európán keresztül. A Dollfuss-puecs után 1934-ben Cseh Szlovákiába, majd onnét a müncheni döntés után Franciaországba menekült. A német előnyomulással a különböző országokba bevonuló német Gestapo a szövetséges magyar katonai rendőrség titkos utasítását is magával vitte. A Horthy-mappa példányait a legveszélyesebb felforgató iratokkal együtt hajszolták, a sorozatos házkutatások nyomán megtalált példányokat elkobozták, a rejtegetöket pedig internálták. Még az állami levéltárakban is kutattak fellelhető példányok után. így sikerült Európában csaknem teljesen megsemmisíteni a Horthy- Mappa első kiadását, amely nagyivii, mélynyomásos alakban került forgalomba. Biró Mihály az üldözések következtében súlyosan megbetegedett, egy párisi tüdöbetegszanatóriumban feküdt, amikor a német megszállás alatt a hontalanok utáni vadászaton ő is a Gestapo kezébe került. Több ízben deportálni akarták betegágyáról, annak ellenére, hogy állandóan magas lázban feküdt. Biró Mihály ma is betegen fekszik Páris egyik kórházában. A Buenos Airesben élő magyarok őrizték a Horthy-mappa egyik példányát és most az Argentínában megjelenő “Szabad Szó” folyóirat szerkesztője, Dr. Székely József ennek alapján uj kiadást rendezett sajtó alá. Az első kiadás alapján készült uj sorozat levelező lap nagyságú, népszerű album, amelynek azonban igen nagy jelentősége van. Éppen a napokban közölték a budapesti lapok, hogy ifj. Horthy Miklós, Kállay Miklós s a Horthy - rendszer több más oszlopos tagja Délamerikába tette át székhelyét. Az uj emigráció felvonulását kiséri az égő vádirat, amelyet a délamerikai magyarok a nürnbergi törvényszék, valamint a nagy világlapok szerkesztőségei elé tárnak. Magyarországon 1920-ban jártak az angol képviselők, akiknek a tapasztalatait a Wedgewood-jelentés alakjában ismeri a történelem. Azoknak az állításoknak a következtében — irja a jelentés — hogy a munkásosztályt Magyarországon üldözik, az Angol Szakszervezeti Tanács és a munkáspárt
