Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)

1947-02-01 / 27. szám

SZABAD SZÓ 15 írók - Művészek Radnóti Miklós utolsó versei Magyar katonák ölték meg a harcos költőt A FORRADALMI ADY címen adta ki a “Népszava” Ady Endre hangsúlyozottan forra­dalmi jellegű verseinek és prózai írásainak gyűjteményét. Ady 1200 költeményéből 300 politikai verset és sok száz cikkéből a legjellegze­tesebbeket választották ki a kötet szerkesztői: Erdődy János és Dr. Szalai Sándor, akik az uj Ady­­könyvvel nagy szolgálatot tettek az uj magyar kultúrának. A könyv előszavát Szakasits Árpád minisz­­terelnökhelyéttes irta. “A forra­dalmi Ady” címlapját Biró Mi­hály hires kalapácsos vörös embe­re disziti. A könyv egyetlen szép­séghibája, hogy a burkoló lap ter­vezője, Berény Róbert neve mellett hiányzik éppen a “kalapácsos em­ber” rajzolójának neve. Móra Ferenc szobrát Szegeden a kulturnapi ünnepség keretében leleplezték. “Barabás” cimen jelent meg NewYorkban angol nyelven Békéssy Imre bib­liai tárgyú regénye. A kiváló iró nagy művészettel vetíti az olvasó elé a Krisztus-per szociális és poli­tikai hátterét. Békéssy müve a mostani szezon legnagyobb könyv­sikere. Guthy Böske, a hajdani “Színházi Élet” di­­vatszerkesztöje, akit a nácik, Ber­­gen-Belsenbe internáltak, rendkí­vüli módon menekült meg. William A. Davis amerikai katona-orvos, aki a haláltábor kórházában gyógy­kezelte a felszabaduláskor a ma­gyar ujságirónőt, felgyógyulása után elvette feleségül. SZAKKŐNYVEK ; j; LIBBEBIA A D Y • n á 1 ;i; Zene, irodalom, ifjúsági ; könyvek nagy választékban : Könyvkötészet j CARLOS SÍKOS i Victoria 676 II. T. 34 - 8127 j Buenos Aires ; A nyilas-uralom szörnyűségei­nek legmegrenditöbb dokumentu­maihoz tartozik az az öt vers, ame­lyet néhány héttel ezelőtt egy jel­telen tömegsír felnyitásánál talál­tak. Az ismeretlen halottak közt ismerték fel Radnóti Miklós költőt, akit tarkólövéssel végeztek ki a deportáltak őrzésére kirendelt ma­gyar katonák. Radnóti még az első sortüz után, sebesülten is irt és utolsó nyolc soros verse “Szentki­rály szabadja, 1944 október 31. keltezésű”. A költő holtteste mel­lett véres papírlapokon maradtak meg a versek, mint örök vádiratok a magyar nép legszégyenletesebb megtévelyedése ellen. Az itt következő verset 1944. augusztus 8-án irta a deportált költő: Radnóti Miklós: C Y Ö K É R A gyökérben erő surran, esőt iszik, földdel él és az álma hófehér. Föld alól a föld fölé tör, kúszik s ravasz a gyökér, karja akár a kötél. Gyökér karján féreg alszik, gyökér lábán féreg ül, a világ megférgesül. De a gyökér tovább él lent, nem érdekli a világ, csak a lombbal teli ág. i Azt csodálja, táplálgatja, küld neki jó izeket, édes, égi izeket. Gyökér vagyok magam is most férgek között élek én, ott készül a költemény. Virág voltam, gyökér lettem, súlyos, sötét föld felettem, sorsom elvégeztetett, fűrész sir fejem felett.

Next

/
Thumbnails
Contents