Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)

1947-01-01 / 26. szám

» 14 - • - ' SZABAD SZÓ Hamis pesti riport Délamerika legnagyobb magyar színházáról ■ Toldy Miklós, az “arany-vonat” fosztogatója — ezredes a francia légióban A nyilas-idők egyik hírhedt alakja volt Magyarországon Tol­dy Miklós csendörezredes, aki a magyar zsidóktól elrabolt ékszere­ket a Szálasi-uralom összeomlása­kor vonaton külföldre szállította és barátaival együtt kifosztotta. A vonaton 6000 kiló aranyat és két láda drágakövet vittek ki az országból s Innsbruckban, Auszt­riában hajtották végre a foszto­gatást. Toldy Miklós csendörez­­redest a háborús bűnösök névso­rára vették, de elfogni nem sike­rült, mert á szép nevét megcsufo­­ló nyilas tiszt a francia idegen lé­gióba lépett és ott szolgál most ezredesi rangban. A francia de­mokráciának sajnos szükreszabott határa van. Äi Politikai vita a “Madách”-film körül Érdekes politikai vitát idézett elő Budapesten a velencei nem­zetközi filmhét rendezöbizottságá­­nak meghívása. A Hunnia-film­­gyár igazgatója, Szegő István az 3943-ban készült Madách-film ki küldését javasolta, de a demokra­tikus Müvésztanács erélyesen til­takozott a javaslat ellen, mert ezt a filmet a nyilas Németh Antal rendezte a náci Ilóman Bálint mi­niszter megbízásából, a “produ­­cens” pedig Dancz Endre fascis­ta százados volt. A Mpvésztanács tiltakozására elvetették Szegő ja­vaslatát, kimondva, hogy a felsza­badulás óta nem készült olyan magyar film, amely érdemes len­ne arra, hogy a demokratikus filmgyártást külföldön méltóan képviselje. A budapesti “Képes Figyelő” most ideérkezett november 2-i számában érdekes képes tudósítás jelent meg Buenos Aires magyar művészi életéről. A cikk szerint a Teatro Astral-ban játszik az ál­landó magyar színház, nagy ma­gyar és spanyol közönség előtt és “Délamerika legnagyobb ma­gyar színházának”, amely László Andor igazgatása alatt áll, tagja Beregi Oszkár is, a Nemzeti Szín­ház kiváló művésze, aki “fiával együtt többször fellépett a bue­nosairesi magyar színházban...” Ennek az érdekes tudósításnak sajnos egy súlyos hibája van: éppen a lényege nem igaz. A bue­­nosairesi Magyar Színház, amely László Andor igazgatása alatt a múlt években a “Consejo de Mu­jeres” kis színpadán játszott ha­vonként egyszer, 1945-ben meg­szűnt. A Corrientesen levő szín­házban egy német színházi ügy­nök rendez időnként németnyelvű operett-előadásokat, német, oszt­rák, jiddisch és magyar szerep­lőkkel és ebben a társulatban lé­pett fel a múlt évben László An­dor és felesége, továbbá Kéri Ka­tó, aki azonban nem volt soha állandó szerződtetett tagja László színházának . Az 1946. évben a László-féle magyar színház egyetlen előadást sem tartott. Beregi Oszkárt felkérte ugyan László, hogy lépjen fel vele egy előadáson, de a kiváló művész el­utasította Lászlót és buenosairesi tartózkodása alatt nem is lépett fel sem az Astralban, sem másutt. A magyar színház művészi csődjét László Andor maga okoz­ta, aki úgy színészi, mint politi­kai tevékenységével elidegenítette a közönséget a színháztól. László a Horthyuralom idején azzal büsz­kélkedett, hogy 1919-ben mint a fehér hadsereg tisztje részt vett Siófokon a vörösök elleni harc­ban. Bobrik hajdani buenosairesi követnél demokratikus színésze­ket és újságírókat mint kommu­nistákat denunciált. A horthyz­­mus és a nyilas-világ bukása után lázas sietséggel igyekezett László Andor átállni a demokrácia olda­lára: belépett az Argentínai Ma­gyar Zsidók Egyesületébe, a Sza­bad Magyar Mozgalomba, a Ma­gyar Népet Segítő Demokratikus Szövetségbe. — De mindez már nem használ. László Andor el­vesztette hangját és hitelét. A művészi csőd után anyagi csődbe is jutott, még a “Tulipán” név alatt alapított étterme is tönkre­ment... TJgv látszik a buenosairesi balsikereket akarta kipótolni egy kis pesti látszat-sikerrel. A “Képes Figyelő” cikkéből ugyanis kitűnik, hogy a kitűnő Kristóf Károly cikkét éppen László Andor levele alapján irta. Az “igazgató-főrendező” levele és, néhány régi magyar és spanyol­­nyelvű szinlap megtévesztette a jóhiszemű újságírót, A “Képes Figyelő” kitűnően szerkesztett, komoly modern lap. Sajnos ezúttal egy hazug, hiú színész becsempészett egy kakuk­­tojást... ;¡ Első nagyszabású magyar szálloda “ZENIT HOTEL” MAR DEL PLATA I; SARMIENTO 2438 U. T. 4780 ;j ¡; 2 cuaderre a PLAYA BRISTOL-tól 44 szoba privát fürdőkkel \ !; Magyar és nemzetközi konyha. i; Tulajdonos: Trakál István ;

Next

/
Thumbnails
Contents