Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-09-01 / 34. szám
SZABAD SZÓ 13 Halmi József: A PALESZTINA! SZABADSÁGHARC MAGYAR MÁRTÍRJAI 1944-ben Budapesten az ellenállási mozgalom hőse volt Weisz Imre, az akkói várban kivégzett irgunista szabad harcos Tel-Aviv, 1947, augusztus Mire ez a cikk Buenos-Airesbe ér, Weisz Imre 23 éves, érsekujvári születésű egyetemi hallgató, magyar állampolgár már nem él. Fejakasztották öt az angolok, akik pár hónappal ezelőtt, két társával együtt, halálra Ítélték, mert Weisz Imre résztvett az akkói fegyház megtámadásában, és zsidó szabad harcosok kiszabaditásában. Palesztina angol fökormányzója nem kegyelmezett meg Weisz Imrének, akit fegyverrel, statárium idején, angol katonák fogtak el az akkói börtöntövében. Alig pár hónapja hogy a kisvárdai születésű Grüner Béla magyar állami polgárt kivégezték az akkói fegyház udvarán. Még halljuk a halálraítélt utolsó szavait: “Verd meg Isten Angliát!“ S most újból egy magyar diákot végeztetett ki az angol imperium, amelynek munkáskormánya van, demokratának mondja magát és humanitásról szaval nap-nap után. Egy huszonhárom éves magyar diák nyakára hurkolták a kötelet, mert fegyverrel a kezében fogták le és az egyik illegális zsidó katonai szervezet harcosának vallotta magát. Nem ideálom a földalatti terrorszervezetek harci metódusa. Sokszor, sokat és talán mindent kockáztatva, nyíltan elitéltem — Írásban és szóban — véres akcióikat. Nem ideálom az egyéni terror, az eszközökben és módszerekben nem válogató túlméretezett aktivitás, de ha arról van szó, hogy a f földalatti zsidó katonai szervezet egyik halálraítéltjét az angolok kivégzik, magam is aláírtam a kegyelmi kérvényt, amelyet elémtettek barátaim. Arról volt szó, hogy ez a huszonhárom esztendős szabadságharcos fanatizmusból követte el azt, amiért az angol katonai törvényszék halálraítélté. De arról is sző van, hogy a halálra Ítélt Weisz Imre, mielőtt ebbe az országba került, Budapesten embertársai százait mentette meg a biztos haláltól. Mentési akcióit akkor is félelem nélkül, elszántan, tele fanatizmussal és A „Szabad Szó“ augusztusi számában közöltük Halmi József rendkívül érdekes cikkét: „Az akkói győzelem“ címen. Abban a cikkben az akkói vár angol börtöneiben fogvatartott zsidó szabad harcosok és arab foglyok kiszabadításáról és az akkói támadásban részt vett magyar származású irgunisták szerepéről számolt be a kitűnő újságíró. Az itt következő cikk az akkói harc második magyar származású zsidó mártírjának, Weisz Imre volt budapesti diáknak hősies önfeláldozó küzdelmét méltatja. a fasiszta bitangságok elleni gyűlölettel végezte. Weisz Imre postásruhában, vasutas uniformisban, tiszti egyenruhában vagy nyilasnak öltözve emelte ki a halálraítéltek százait lakásaikból, elbújtatta őket, — megmentette az életüket. A magyar ellenállási mozgalom igazi hőse volt Weisz Imre, aki csak szüleit és testvéreit nem volt képes megmenteni a haláltól. Azokat kivégezték a nyilasok Érsekujvárott. 1944 júniusában hagyta el Weisz Imre Budapestet, igazoló papírok nélkül odasodródott ahhoz a csoporthoz, amelyet, mint „külön csoportot“ Bergen-Belsenbe vittek. Bergen-Belsenböl Svájcba került, onnan Olaszországba, végül, mint illegális, feketeutas megérkezett az angoloktól kisért „Vilié d’Oran“ nevű francia hajón Haifára. Itt elfogták és internálták Athlitbe. Egy napon fegyveres szabadságharcosok rohanták meg az athliti lágert, és Weisz Imrét, sok száz társával együtt, kiszabadították. Most, Weisz Imre, revánsképpen, az akkói fegyház rabjait szabadította ki, mint szabadságharcos. Azok, akik ismerik Weisz Imrét, azt mondják, hogy szelidképü, mosolygós, tiszta tekintetű, korrekt gondolkodású fiatalember, akinek életéért érdemes harcolni még azoknak is, akik elvileg nem tartoznak ahhoz a párthoz és csoporthoz, amelyhez Weisz Palesztinában csatlakozott. Beszéltem budapestiekkel,, akik elmondták: mit tett Weisz Imre a Szálasi-diktatura idején, milyen határtalan bátorsággal mentette meg a nyilasgyilkosoknak kiszolgáltatott apák, anyák és ártatlan kisgyermekek életét. Igen komoly emberek bizonyították előttem, hogy Weisz Imre az embermentöknek nem ahhoz az elaljasadott kategóriájához tartozott, akik életmentésükért számlát nyújtottak be „illetékes“ ‘ szerveze teknél és hivataloknál, önzetlenül, em berségböl, becsületből/ humanitásból harcolt, mint az ellenállási mozgalom egyik vezetője és nem dicsekedett soha, hogy élete kockáztatásával, hány emberi életet mentett meg Magyarországon. Weisz Imre 23 éves volt budapesti diák, a magyar ellenállási mozgalom hőse a siralomházban és a bitőfa alatt is bátran viselkedett, mert hitt abban, hogy Palesztinában az angolokkal szemben is becsületes munkát végzett, épp úgy mint a magyar és német fasiszták garázdálkodása idején Buda pesten. KEKESTETÉS STERN TERÉZ, férjezett Mózes Samu, aki kb. 1926-ban Kolozsvárról Argentínába, Buenos Airesbe vándorolt, jelentkezzen azonnal levélben. Testvére Stern Eszter Palesztinába érkezett és levélbeli összeköttetésbe akar lépni vele. Gime: Auguszt Eszter, Rasi 36. TEL-AVIV, Palestine. Öt millió testvérünk fizetett életével zsidóságáért! Százezrek sínylődnek az európai gyűjtő táborokban! 50 ezer magyar zsidó szenved még most is a cyprusi angol gyűjtő táborban! Gyors segítségre van szükség! Adakozzatok az AMZsE uj gyűjtőakciójára!
