Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-09-01 / 34. szám
SZABAD SZÓ 9 2ilahy Lajos: Amerikában ___________________ és újra itíhon Zilahy Lajos legutóbbi, hat hónapos amerikai előadó- / körútja alkalmával a magyar demokrácia ellenségei azt a ' hirt terjesztették, hogy a kiváló magyar iró nem tér vissza Magyarországba. A valóság az, hogy bár nagy anyagi előnyök ' nyújtásával igyekeztek Zilahy Lajost az uj Magyarország , elárulására birni, a nagytehetségü és szilárd jellemű irót nem 1 csábította sem a dollár, sem a hollywoodi paradicsom. Zilahy, 1 aki a náci- és nyilas uralom alatt Magyarországon maradt és üldöztetés veszélyével szembenézve, áldozatot hozva kitartott i demokratikus és humanista elvei mellett, hazatért, hogy ott- r hon dolgozzon az uj Magyarország kultúrájának ujjáépité- \ sén. _ ; i» ¡ A kiváló iró a hosszú külföldi ut fáradaimait egy szana- 1 tóriumban piheni ki, hogy annál nagyobb lendülettel folytathassa uj, nagy regényének, az „ARARÁT“-nak megírását. ¡ \ Zilahy Lajos a „TOVÁBB“ cimü hetilap munkatársa előtt érdekes nyilatkozatot tett amerikai útjáról és hazatérésének r indokairól: ' — Idehaza az a hir volt elterjedve, hogy végleg külföldön telepszik le. — Soha nem foglalkoztam ilyen tervvel. Ahhoz, hogy egy iró külföldön érvényesüljön, nincs szüksége odakint állandó személyes jelenlétére. Szinészuél természetesen más a helyzet. Tapasztalatból mondhatom, hogyha az iró, különösen idősebb korában külföldön telepszik le, szárazra vetett hal lesz belőle. Az iró nem szakíthatja meg kapcsolatait az anyanyelvvel anélkül, hogy Írói lényének legnagyobb részét fel ne áldozná. Az iró nem cserélhet anyanyelvet. És tul az anyanyelven, az irói munka a légkörből és az emlékekből táplálkozik. Többek közt már csak ezért sem akarom elhagyni a hazámat. — Most végleg itthon marad? — Az őszre újabb hosszabb utat tervezek. Éppen tegnap kaptam egy táviratot Mexicóből, hogy a „Valamit visz a viz“ cimü regényemet, amefy odakint „Algo flota sobre el agua“ cim alatt jelent meg, filmre akarják vinni.Valószínűleg ismét kimegyek néhány hónapra Mexicóba. Beszéljünk végre őszintén erről a kérdésről. Hazaérkezésem után magyar kiadóm közölte velem, hogy a magyar könyvkiadás ma még alig van abban a helyzetben, hogy egy ezer oldalas nagyobb regényt, amelynek bolti ára körülbelül száz forint, kiadhasson. A magyar olvasó ma még ezt az árat nem tudja megfizetni. Filmgyártásunk még nem állt talpra, színházaink nehéz korszak előtt állanak, mindez természetesen az átmenet nehézsége, de egyelőre az a helyzet, hogy magamfajta iró idehaza nem tud megélni. Nincs ezen semmi szégyelni való. A francia és olasz irók ezidöszerint majdnem hasonló helyzetben vannak. Ha tehát én ezekben az átmeneti években külföldön találom meg a kenyeremet, miiért vállaljak itthon hivatalt vagy támogatást, amikor a magyar iró külföldi szereplése a magyar kultúra széthordása a világban. Kis, sőt nagyobb nemzetek kormányai is igen nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy kultúrájukat szétvigyék a világban. Én ugyanezt a feladatot végzem állami támogatás nélkül. i—1 Mondjon valamit Mexico irodalmáról. — Mexico fiatal ország. Fiatal népeknek nincs regény- vagy drámairodalmuk. Annál üdébb a lírái költészetük. Ez a helyzet Mexieoban is. Belső gazdagságuk lehetővé tette, hogy ha, talmas filmgyártást indítsanak meg. Közönségük az egész közép- és délamerikai spanyol, sőt latin világ. Gyönyörűen fotogTafálnak, a nemrég lezajlott világversenyben az amerikaiak elöl is elvitték az első dijat, de rendkívül témaszegények. Viszont még ott tartanak, hogy a témákért nem hajlan. dók fizetni. Nekem például már két müvemet filmesitették meg, a „Halálos tavasz“-t és a „Tűzmadár “ cimü darabomat, de miután nem Írták alá a berni egyezményt, egy fillért sem fizettek. Elragadóan kedves emberek, csak éppen nem fizetnek. Ugyanez a helyziet a könyvjogoknál is. Általában hosszú utamon azt tapasztaltam, hogy az irói jogok tisztelete nagyon gyenge lábon áll igen sok államban. Délamerikában Chile, Argentina, Brazília csak úgy ontja magából a kalózkiadásokat. — Mennyi időt töltött az Egyesült Államokban? — Négy hónapot. Jártam Newyorkban, Csikágóban, Philadelfiában és Washingtonban. Néhány előadást is tartottam, részint angolul, részint magyarul. Természetesen csak kulturális vonatkozású kérdésekkel foglalkoztam. — Mit tud mondani az amerikai kultúra jelenlegi helyzetéről? — Tizenöt évvel ezelőtt jártam utoljára Amerikában, amikor egyik darabomat játszották Newyorkban. Tizenöt év nagy idő: a változások szembetünöek voltak számomra. — Milyen változásokat tapasztalt? — Vegyük sorba a dolgokat. Az amerikai kultúrában a vezetöszerep most döntően a természettudományok kezében van. Erről nem kell bővebben nyilatkoznom, ez nem is az én szakmám. Művészi területen legfontosabb szerepe Hollywoodnak és Newyork hatvan színházának van. Az amerikai kritika véleménye szerint az irodalmi színvonal mindkettőnél hanyatlóban van. Ugyanakkor a szinjátszás
