Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-09-01 / 34. szám
SZABAD SZÓ 7 Megerősödött a demokratikus egységfront a választások után Elsimítják az ellentéteket a két műnk ás-párt között A választási harc során sajnálatos módon kiélesedtek az ellentétek a kommunista és szociáldemokrata párt között, amit a reakciós elemek igyekeztek saját javukra kihasználni. A két munkás párt vezetői azonban a választási harc befejezése után létrehozták a további együttműködés lehetőségét biztositó megegyezést. Ezekben a tárgyalásokban nagy szerepet játszott a munkásmozgalom egyik legrégibb, kitűnő vezetője, Böhm Vilmos, a köztársaság stockholmi követe, aki a szociáldemokrata párt vezetőségét képviselte Bán Antal és Kies István miniszterekkel együtt. Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes bete g s é g e A Szociáldemokrata Fárt és a Magyar Kommunista Párt közös összekötöbizottsága ülést tartott, hogy a választásokkal kapcsolatban előállott politikai helyzetet megbeszélje. A megbeszélések barátságos szellemben folytak és megállapították, hogy a magyar politika kérdéseiben, elsősorban a reakció elleni harc kérdésében nézeteik azonosak. Az összekötöbizottság megállapítja, A szociáldemokrata párt lapja, a „Népszava“ szeptember 2.-i számában hosszabb cikkben foglalkozik a választások eredményével kialakult helyzettel és a következő elvi jelentőségű megállapításokat teszi: A legutóbbi napok eseményei, a választás előjátéka és a választáson lezajlott zavaró jelenségek is ebből a két forrásból eredtek. A választások által felkavart politikai légkör nyugtalansága annak az idegességnek és bizalmatlanságnak eredménye, amellyel testvérpártunk alapos indok nélkül irántunk viseltetett és ha a választások során túlkapások történtek, amelyeket mi semmiképpen sem helyeselhetünk, ezt is egyrészt annak tudhatjuk be, hogy kevéssé bíztak bennünk, másrészt pedig a hatalmi lehetöségekmiatt nem vehetett részt a tanácskozásokon. Bákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, a kommunista párt főtitkára a szociáldemokrata párt választási veszteségeit azzal magyarázta, hogy Payer Károly csoportja hátbatámadta a pártot. A felmerült ellentétekre vonatkozóan a következő kijelentést tette: — „A választások során minden igyekezetünk ellenére a munkásegységben bizonyos lazulás állott be. Mi a magunk részéről mindent meg fogunk tenni, hogy a választási versengéssel kapcsolatos, szánté kikerülhetetlen súrlódásokat a lehető leggyorsabban kiküszöböljük.“ hogy a két munkáspárt vezetősége a legélesebben elitéli az erőszakos tagtoborzást és felszólít mindenkit, hogy amennyiben ilyet tapasztal, azonnal jelentse saját pártjánál. A két párt az ilyen eseteket közösen kivizsgálja és kíméletlen megtorlást alkalmaz azokkal szemben, akik a két munkáspárt ezen határozatát megsértik. Az összekötöbizottság tanácskozásait folytatni fogják. nek birtoklása sokakat arra csábit, hogy helytelenül éljenek velük. Nehéz mindezeket szóvátennünk most, amikor a választások eredményének számadatai ismét sokszor hangoztatott véleményünket igazolják: Magyarország népének még hosszú, demokratikus nevelésre van szüksége, hogy demokratává legyen. Beszélnünk kell mégis a kérdésekről, a helyzet megjavításához szükséges a nyilt vizsgálat, ettől még az sem tarthat vissza, hogy a felületes szemlélő előtt esetleg minden mást elhomályosít a jobboldal erőteljes jelentkezésének napi aktualitásu, de túlzott értékelésre nem érdemes ténye. Ha most valóban élesebb profilban jelentkezik az a demokráciát ellenző front, amely kendőzött arccal bár, de eddig is megvolt, ez csak arra ösztökélhet bennünket, hogy igyekezzünk a demokrácia elve mellett felsorakozó erőket még keményebbé és még tömöröbbé tenni. Egymáson ejtett és nem orvosolt sebekkel, folyton kiújuló, indokolt sérelmi politikával, hiányos bizalommal és a birtokunkban levő hatalmi eszközök aránytalan elosztásával nem tudunk egymás oldalán olyan erőteljesen harcolni, mint ahogy ez az alakulásban levő és kétségtelenül bonyolult politikai helyzetben szükséges. Keresnünk kell és meg kell találnunk a megoldást. Egymásra vagyunk utalva, mégpedig pontosan egyforma mértékben. Jó, ha ezt soha nem tévesztjük szem elöl. Meg kell találnunk a megoldást és meg is kell valósítanunk, mert különben útjaink, amelyeknek párhuzamosan kellene egymásmelleit futniok, elhajolnak egymástól és ebből az eltávolodásból felmérhetetlen kár háramolnék nemcsak a magyar demokráciára és a magyar munkásosztálya, de a nemzetközi munkásosztály is kárát vallaná ennek, hiszen hosszú időn keresztül európaszerte megbecsült és elismert példái voltunk az együttműködésnek. Ezt az eltávolodást, az elhidegülést mi, szociáldemokraták, a magunk Tészéröl meg akarjuk gátolni. Ez a törekvésünk azonban csak akkor lehet sikeres, ha ugyanilyen szándék mutatkozik meg, nem szavakban, hanem tettekben, a másik munkáspárt részéröl is. Másodrendű szerepet játszani nem vagyunk hajlandók, még a vasárnap lezajlott választások számadatai alapján sem, pártunk súlyát, erejét és tisztességét nem mérjük a leadott szavazatok számával — amit jelentősen befolyásolt az utolsó hetek tendenciózus és miuden párt által kihasznált hírverése —, hanem azzal a munkával, amit eddig végeztünk a magyar munkásosztály és az ország érdekében és amit ezután végezni fogunk. Ha a newyorki “AZ EMBER”-re előfizetni akar forduljon a lap buenosairesi szerkesztőjéhez: JÁNOS ANDOK, LAVADLE Ü8-t Mindkét munkáspárt elitéli az erőszakos tagtoborzást A szociáldemokratapárt állásfoglalása
