Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)

1947-01-01 / 26. szám

12 SZABAD SZÓ mas vagyonok, a szellemi bázist pedig hazai kapcsolataik alkot­ják. Eszközeikben nem válogató­sak, rugalmasak és kitartók. Nem kis meglepetéssel olvas­suk egyik buenosairesi időszaki lapban, a “Jövő” január 1-i szá­mában, hogy Rákosi Mátyás, Ma­gyarország miniszterelnökhelyet­tese, a horthy -reakció legtehet­ségesebb és legjobban álcázott ügynökének, az Argentínából ha­zatért Szász Bélának interjút ad­va, rajta keresztül üdvözli Ar­gentina magyarjait. A pár soros üzenet tartalma igazolja, hogy Ön az argentínai magyarság hely­zetéről hamis1 képet kapott és Szász Béla most Rákosi Mátyás nevével támasztja alá azt a káros tevékenységet, amit ,ö szervezett itt meg és annak folytonosságát akarja biztosítani. Kicsoda Szász Béla Sándor? 1939. végén érkezett Argentí­nába. Hazulról és Franciaország­ból jobb és baloldali ajánló le­velekkel jött. A szombathelyi püspök titkárságától meleg aján­latokkal egy itteni gazdag hor­thysta dámához, másoktól a hor­­thyzmus és az éles fajgyűlöletet hirdető magyar náci exponensek­hez. A szocialistákhoz Bölöni György “jóbarátja” ajánló sorai­val, a követséghez Magyarország párisi katonai attaséjától. Közel két évig élt itt, «nélkül, hogy az aktiv demokratákhoz, a szabad magyar mozgalomhoz, vagy a kommunistákhoz közeledett vol­na. Szász Béla1 1942-ben kerül ösz­­sze a baloldallal és belép a Kom­munista Pártba. A bizalmat első­sorban a budapesti és párisi poli­tikai tevékenységéről adott rész­letes elbeszéléseivel szerezte meg. Azt állította, hogy Magyarorszá­gon a Sallai-Fürst időben aktív vezető szerepet vitt ai kommunis­ta ifjúmunkás mozgalomban. A háború alatt nem volt mód ellen­őrizni Szász előadásának valódi­ságát, de ha igaz volna is, hogy Szász kivándorlása előtt a mun­kásmozgalomban részt vett, még­is az a döntő fontosságú, milyen káros politikai tevékenységet fej­tett ki Buenos Airesben az utób­bi hét év alatt. Szász Béla állandóan kapcso­latban volt Semsey Andor gróf­fal, a horthysta magyar követ­ség ügyvivőjével, aki nemcsak Horthy és Bárdossy régi hive és a magyar reakció egyik legaktí­vabb tényezője Délamerikában, hanem aki tiz éven át szorosan együttműködött a náci-Gestapo­­val is. Szász a nemzeti “egység mindenáron” jelszavával belevit­te a baloldal egy részét a Sem­­seyvel való kollaborációba, annak fenntartásába, annak dacára, hogy Semsey máig is hü maradt Horthyhoz és ezt a politikai állás­­foglalását nyilvánosan most is hangoztatja. Szász Béla kapcsolatban állott és szoros együttműködést tartott fenn az utóbbi években Dr. Mik­lós Andrással, aki a világháború első éveiben Semsey Andor gróf szolgálatában állt és együtt dol­gozott Zilahy Kiss Jenő Gestapo­­kémmel, aki Bárdossy miniszter­­elnök megbízásából, külön misz­­szióval érkezett Semsey gróffal Buenos Airesbe. Dr. Miklós ké­sőbb a “Provinda” cég égisze alatt folytatta együttműködését Zilahy Kiss Jenövel, akinek haza­utazására megszerezte úgy az an­gol, mint a német “navicert”-et és ezzel a Gestapo-kémmel, kit 1944- ben Budapesten, a náci-szálasi Gestapoval végrehajtott gyilkos­ságok és csalások miatt a magyar Népbiróság* köröz, továbbra is kapcsolatot tartott fenn. Ezeket a tényeket a bs.airesi “Szabad Szó^cimii demokratikus lap hozta nyilvánosságra) hiteles adatok alapján, amelyeket a bu­dapesti lapok, Népszava, Világos­ság, Világ, Képes Figyelő meg­erősítettek. Szász továbbra is kol­laborált ezzel a Horthy-ügynök­­kel, aki a! szövetségesek győzel­me után hirtelen demokratává vedlett át. v A Magyar Népet Segitö Demok­rata Szövetséget Szász szervezte meg. Az alakuló gyűlés Dr. Mik­lós András “Imexport” nevű cég­jének irodájában folyt le és fő­titkárrá Szász utasítására Dr. Miklós Andrást tették. Bár a ma­gyar közvélemény nyomására lét­rejött egy választott bíróság az ügyek tisztázására, de előtte Dr. Miklós nem tisztázta magát, sem pedig a hangzatosán beigért sü­tőport nem inditotta meg. A Ma­gyar Népet Segitö Demokratikus Szövetségre nézve meg kell je­gyezni, hogy az se nem segitö, mert nem segit ,se nem szövetség, mert nemlétezö alakulatokból és bélyegzőkből áll. De arra jó hogy haza .Magyarország felé egészen Rákosi Mátyásig lehessen vele teátrálisan és hatékonyan operál­ni. Ez a Szövetség volt hivatva, arra, hogy aranyhidat verjen a demokrácia és a reakció között. Ez volt arra szánva, hogy még az otthoni népügyészség által körö­zött nyilas gyilkosok, zsidókat ki­fosztok (mint Zilahy Kiss Jenő) és ezek társai demokrata, sőt “elvtársi” igazolást nyerjenek. Szász hazautazásáig fenntartot­ta Dr. Miklós Andrással a kolla­­borációt, kapcsolatban volt más horthysta, sőt náci elemekkel, hangzatos “Szövetségek”-et ha­gyott örökségül, de munkája nyo­mán láthatjuk a hajdan erőteljes demokrata egyesület, a “Törek­vés” romjait (amelynek tisztes­séges baloldali elemei ellenezték a Semsey vei és a Zilahy Kiss, Dr. Miklós Andrásokkal való együtt­működést) és azt a hallatlan szét­húzást, amire még nem volt pél­da egyetlenegy külföldi miagyar kolónia életében sem . Szász Béla működésével kap­csolatban még igen fontos visz­­szatémi az 1943-as időkre. Az argentínai Szabad Magyar Moz­galom működése a katonai forra­dalom és Argentina kormányának a szövetségesekkel szembeni kü­lönös helyzete miatt, lehetetlenné volt téve. A mozgalom aktivitása legfőbb tere Uruguay lett. Mon­­tevideoban rendeztük meg a Dél­amerikai Szabad Magyar Moz­galmak Kongresszusát. Itt már világosan látszott a céltudatos szabotálás. A delegátusok nem jöttek meg se Chiléből, se Bolí­viából, se Brazíliából. Az utolsó pillanatban maradtak le. Szász Béla a Kongresszus első aktusa előtt egy órával mieg akart álli­­ni mindent. Az illegális argentí­nai Kommunista Párt külföldi (nyelvi) osztályára hivatkozott, mint pártja, parancsára, aki meg-

Next

/
Thumbnails
Contents