Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-08-01 / 33. szám
SZABAD SZÓ 15 ÜJ KÖNYVEK Bölöni György: AZ IGAZI ADY Bölöni könyve eredetileg Parisban jelent meg. Most végre a magyar közönség is megismeri Ady emberi lényének kulcsát. Ezzel kapcsolatban azt az igazságot mutatja meg a költőről, amelyet az Ady cégérül kihasználó kétévtizedes reakció oly gonddal torzított el. Ady nem az „örök, magyar sors“ költője, nem a magyar-keleti fatalizmusé, amely a küzdelmet eleve reménytelennek hirdetve játszott a helyzet urainak kezére, hanem a magyar harc és demokratikus forradalom poétája. Ezt vallotta Ady és ezt bizonyítja Bölöni könyve. Nem csoda, hogy Horthy Magyarországa nem engedte be határain. • Kovái Lőrinc: Kovái uj könyve a cseh husziták szabadságharcának története. A világ, történelem egyik legkövetkezetesebb, 'egtudatosabb és legigazibb forradalma végre alkalmat ad az Írónak, hogj a realizmusa mögött lobogó tüzes for radalmi romantikát megszólaltassa. A könyvének legvonzóbb tulajdonsága az az elragadó, — mert magát elragadni engedő, — áradás, az érzelemnek, a forradalmi vérmérsékletnek gazdag forrása, őszintesége, amely mellett szinte másodrangu fontosságúnak tűnnek Kovái könyvének realista értékei: a kitűnő kor- és jellemrajz. EOBOZ IMRE, a Bécsben élő újságíró filmet irt a tiszaeszlári vérvádról. A Magyar Művészeti Tanács tiltakozott a film ellen és felkérte a külügyminisztert, hogy lépjen közbe Bécsben a film elkészítése ellen, mert ez ártana Magyarországnak, még akkor is, ha az liberális szellemben foglalkozna a tiszaeszlári perrel. Fizessen elő a “SZABAD SZO”-ra Egy évre csak 8 pesó írók Művészek Szentgyörgyi Albert Nobel-dijap egyetemi tanárt a Szovjet-Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Az orosz tudósok Szent-Györgyi tanár legújabb úttörő fontosságú biokémiai felfedezését jutalmazták ezzel a kitüntetéssel. Robert Capa, a magyar származású világhírű fotóriporter, Európába készül és rövidesen el is indul. John Steinbeck. /el, társszerzőjével együtt megy és könyvet Írnak mindazokról a helyekről, amelyeket bejárnak. Tizezerszer — „Hacsek és Sajó“! Fedor Agnes, a Párisban élő tehetséges magyar irőnö a „Nyugatról indult...“ címen regényt it a magyar ellenállásról. A könyv a Magyar Téka kiadásában jelenik meg Budapesten. A Zeneakadémián a 20 év óta legnépszerűbb kémikusok, 10 ezredik fellépésüket ünnepük: a Hacsek és Sajó pár, akik darabjait most Vadnai Laci helyett Vadnai Endre Írja, a hollywoodi hires szerző fivére. Gábor Andor: HADIÁRVÁK KÓRUSA Mi vagyunk a hadiárvák, Horthy Miklós nemzedéke: Ezrek, ezrek és tízezrek, Magyarország címerében. Partján mind a négy folyónak, Mind a három halom alján Szomorufüz gyenge sarja. Mi vagyunk a hadiárvák, Horthyék virágos kertje, Melynek lombjait letépték, Kinek apját elrabolták, Véres vágóhidra vitték, Mert a német úgy kivánta. Mi voltunk a magyar termés, Melyből egyre-egyre több lett, Megteremtünk minden földön, És a földtelen magyarnak Belölünk legtöbb jutott ki. Telt marokkal elvetettek Minket bánat-marta földbe, Nappal-éjjel, télen-nyáron, Megteremtünk minden órán, Melyben úri kéz az ostort Népét űzni suhogtatta. Elvették apánkat tőlünk, Aki minket ölelt volna, Aki minket táplált volna, Aki minket nevelt volna, Meggyalázza életünket Alamizsna-falatunk. Kik miatt mi árvák lettünk, Kik e föld urai voltak, Ezer évig vérszivói, Ezer évig népevöi, Kik apánkat elpazarlták, Vesszenek mind vérben-kinban, Legyen minden ivadékuk, S ivadékuk ivadéka Gyermekfövel dupla-árva, Kit alamizsnán nevelnek. És ha felnőnek, azokra, Kik nekik szülői voltak, Kik miatt mi árvák lettünk, Szórjon szájuk szörnyű átkot, Mint ahogy, mi átkot szórunk Országvesztö fajzatukra. Mi vagyunk a hadiárvák, Volt urak virágos kertje, Szennyes szélvész földre vertje, Hunnia fekete éke Horthy Miklós nemzedéke.
