Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)

1947-08-01 / 33. szám

SZABAD SZÓ 11 Halmi József: (Tel-Aviv) AZ AKKÓI GYŐZELEM Az akkói vár szomorú ürességre tett szert az utóbbi időben. Ennek a keresztes hadjárat idejéből fennmaradt erődnek börtöneiben tartják rabságban az angolok a zsidó szabad harcoso­kat és a vár udvarán végezték ki bitófán Grüner Bélát, a magyarszármazásu zsidó hőst és tár­sait. Az akkói vár elleni vakmerő támadásnál több mint kétszáz politikai foglyot szabadítot­tak ki az „Irgun‘ ‘ katonái, akiknek soraiban s ok magyar zsidó ifjú harcol. A szabad Palasztináért folyó harc színteréről Halmi József, a „Bécsi Magyar Újság“ hajdani kitűnő riportere irta a következő érdekes cikket: Tel-Aviv, 1947, julius Ismerem Akkót, jártam az akkói fegyházban. Nem mint ujságiró, ha­nem, mint az angol kormányzat rabja. Udvaránál tovább nem jutottam, mert félnap után elvittek; autó szállított a hírhedt athliti lágerbe. Akkoriban a sziriai határ mentén fekvő Mezra nevű angol deportáló-táborban szenvedtem nyolcszázegynéhány menekült társam­mal együtt mint „illegális' ‘ bevándor­ló. Súlyosan megbetegedtem s miután Mezra-tábomak nem volt kórháza álla­mi kórházba vittek — Atlithba. Hárman ültünk a betegszállító au­tóban három nagyon beteg menekült: Dr. Schlanger nagyváradi ügyvéd, egy prágai bank igazgatója és én. Az autó Akkón állt meg, az akkói fegyház ud­varán. Egymáshoz láncolt rabok szá­zai ültek, vagy feküdtek az udvar vö­rös kőkockáin. Ez volt az úgynevezett elosztó udvar, innen szállították to­vább a rabokat fegyenctelepekre, más fegyházakba, deportáló táborokba vagy, ha komoly betegek voltak, álla­mi kórházba. Félnapot voltunk az akkói fegyház udvarán, amig megtudtuk, hogy súlyo­san elitéit fegyencekkel együtt fog­juk folytatni utunkat az athliti kór­házba. A fegyencek politikai bűncse­lekmények miatt kerültek Akkóra, arab nemzetiségű nacionalisták vol­tak, akik az évekkel ezelőtt arab lá­zadáskor zsidókat öltek zsidó telepe­ken. Az autóban összebarátkoztunk a fegyencek cigarettával kínáltak meg és biztosítottak bennünket, hogy Hitler győzni fog, elfoglalja Palesztinát és a Führer lesz az arabok fejedelme. Meg­nyugtattak bennünket, hogy lágerben szenvedő zsidó bajtársakat akkor nem fognak megölni, csupán a városokban és a telepeken rendeznek tömegmé­szárlást, mert Hitler ezt parancsolta nekik. Az arab fegyencek beszéltek az akkói fegyházban töltött éveikről és megállapították, hogy egyetlen helye a világnak, ahonnan még nem szökött meg rab és nem volt soha kitörés. Miután megköszöntük az értékes fel­világosításokat, autónk befutott az athliti internáló tábor kórháza elé, bennünket hordágyra raktak, az arab fegyenceket pedig vitték tovább a fe­­gyenctelep állami kórházba. Félnapig ültem az akkói fegyház ud­varán, elszörnyedve láttam: mi megy végbe a fegyencekkel. Láttam a vár­­szerüen épített fegyház hármas öveze­tét, láttam az állig felfegyverzett örö­két, felnéztem a toronyba, ahol gép­puskája előtt, távcsövei kezében egy angol katona figyelte a fegyencek minden modulatát. Láttam a „gödröt", amelyben elmebajos fegyenceket tarta­nak, elborzadva figyeltem arcukat, szemüket, szájukat és nagyon szégyel­­tem, hogy ők is emberek. Akkót, amely a tengerparton fek­vő Haifától tizenhat kilóméternyire fekszik s amelynek nevét a Szentirás­­ban, a Birák Könyvében is megtalál­juk („Aser sem üzé ki Akkónak la­kóit"), Akkót, amelyet Ptolomaisnak is neveztek, Akká-nak is, s még vagy három más néven emlegettek nagy és bölcs könyvek, Akkót, ahol Artaxerxes, Nagy Sándor, Cleopatra, Simon Mak­­kabeus, a zsidó király, Claudius, a ró­mai császár, a keresztes hadak, Orosz­lánszívű Bichárd, Jean d’Acre, mon­golok, tatárok, keresztények, mohame­dánok, törökök jártak, ahol csaták folytak és faltörö kosök robogtak a citadella falának, hol ma a fegyház áll, Akkót, hol Szent Pál is megpihent, hogy folytassa útját Jeruzsálem felé, hol 1799-ben Napoleon is tanácstalanul állt és csapatait visszafordította Egyp-AMZSE azORGANIZACION CENTRAL DE AYUDA hivatalos magyarajku gyűjtő szervezete Magyarajku zsidó testvérünk! Az Európában maradt, gyüjtötáborokból és azon kívül élő szeren­csétlen áldozatok leghathatósabb támogatására az összes létező zsidó szervezetek egy közös munkára egyesültek. ORGANIZACION CENTRAL DE AYUDA A LAS VICTIMAS ISRAELITAS DE LA GUERRA közös elnevezés és együttes vezetés alatt és vállalták a világszövetség által Argentína zsidó lakosságára kirótt. 7,000.000, azaz hétmillió pesó összegyűjtését. A zsidó népmentő és segély akciónak a magyarajku zsidóság körébeni lebonyolításával, mint ezen nyelv­­csoport elismert képviselete, az A. M. Zs. E. lett megbízva melynek vezetősége és tagsága örömmel vállalja a munkát. Testvérünk! A szétküldött felhívásunk és mellékletei mindent megmondanak. Olvassa át figyelemmel és várjuk szive sugallatának kinyilatkozását. Tudjuk jól, hogy felhívásunk a kívánt eredménnyel fog járni. Meg kell mutatnunk, hogy a magyarajku zsidóság is mél­tóan kiveszi részét ebben a nagy, az egész világot átfogó munkában, amelynek jelentős része éppen a magyarajku szenvedők javára lesz fordítva. Hittestvéri üdvözlettel: Az AMZsE gyiijtöbizottsága: Rodolfo Geiger, José Gross, Alejandro Haendler, Alejandro Igaz, Maximo Klein.

Next

/
Thumbnails
Contents