Szabad Szó - Libre Palabra, 1947 (3. évfolyam, 26-37. szám)
1947-08-01 / 33. szám
SZABAD SZÓ 11 Halmi József: (Tel-Aviv) AZ AKKÓI GYŐZELEM Az akkói vár szomorú ürességre tett szert az utóbbi időben. Ennek a keresztes hadjárat idejéből fennmaradt erődnek börtöneiben tartják rabságban az angolok a zsidó szabad harcosokat és a vár udvarán végezték ki bitófán Grüner Bélát, a magyarszármazásu zsidó hőst és társait. Az akkói vár elleni vakmerő támadásnál több mint kétszáz politikai foglyot szabadítottak ki az „Irgun‘ ‘ katonái, akiknek soraiban s ok magyar zsidó ifjú harcol. A szabad Palasztináért folyó harc színteréről Halmi József, a „Bécsi Magyar Újság“ hajdani kitűnő riportere irta a következő érdekes cikket: Tel-Aviv, 1947, julius Ismerem Akkót, jártam az akkói fegyházban. Nem mint ujságiró, hanem, mint az angol kormányzat rabja. Udvaránál tovább nem jutottam, mert félnap után elvittek; autó szállított a hírhedt athliti lágerbe. Akkoriban a sziriai határ mentén fekvő Mezra nevű angol deportáló-táborban szenvedtem nyolcszázegynéhány menekült társammal együtt mint „illegális' ‘ bevándorló. Súlyosan megbetegedtem s miután Mezra-tábomak nem volt kórháza állami kórházba vittek — Atlithba. Hárman ültünk a betegszállító autóban három nagyon beteg menekült: Dr. Schlanger nagyváradi ügyvéd, egy prágai bank igazgatója és én. Az autó Akkón állt meg, az akkói fegyház udvarán. Egymáshoz láncolt rabok százai ültek, vagy feküdtek az udvar vörös kőkockáin. Ez volt az úgynevezett elosztó udvar, innen szállították tovább a rabokat fegyenctelepekre, más fegyházakba, deportáló táborokba vagy, ha komoly betegek voltak, állami kórházba. Félnapot voltunk az akkói fegyház udvarán, amig megtudtuk, hogy súlyosan elitéit fegyencekkel együtt fogjuk folytatni utunkat az athliti kórházba. A fegyencek politikai bűncselekmények miatt kerültek Akkóra, arab nemzetiségű nacionalisták voltak, akik az évekkel ezelőtt arab lázadáskor zsidókat öltek zsidó telepeken. Az autóban összebarátkoztunk a fegyencek cigarettával kínáltak meg és biztosítottak bennünket, hogy Hitler győzni fog, elfoglalja Palesztinát és a Führer lesz az arabok fejedelme. Megnyugtattak bennünket, hogy lágerben szenvedő zsidó bajtársakat akkor nem fognak megölni, csupán a városokban és a telepeken rendeznek tömegmészárlást, mert Hitler ezt parancsolta nekik. Az arab fegyencek beszéltek az akkói fegyházban töltött éveikről és megállapították, hogy egyetlen helye a világnak, ahonnan még nem szökött meg rab és nem volt soha kitörés. Miután megköszöntük az értékes felvilágosításokat, autónk befutott az athliti internáló tábor kórháza elé, bennünket hordágyra raktak, az arab fegyenceket pedig vitték tovább a fegyenctelep állami kórházba. Félnapig ültem az akkói fegyház udvarán, elszörnyedve láttam: mi megy végbe a fegyencekkel. Láttam a várszerüen épített fegyház hármas övezetét, láttam az állig felfegyverzett örökét, felnéztem a toronyba, ahol géppuskája előtt, távcsövei kezében egy angol katona figyelte a fegyencek minden modulatát. Láttam a „gödröt", amelyben elmebajos fegyenceket tartanak, elborzadva figyeltem arcukat, szemüket, szájukat és nagyon szégyeltem, hogy ők is emberek. Akkót, amely a tengerparton fekvő Haifától tizenhat kilóméternyire fekszik s amelynek nevét a Szentirásban, a Birák Könyvében is megtaláljuk („Aser sem üzé ki Akkónak lakóit"), Akkót, amelyet Ptolomaisnak is neveztek, Akká-nak is, s még vagy három más néven emlegettek nagy és bölcs könyvek, Akkót, ahol Artaxerxes, Nagy Sándor, Cleopatra, Simon Makkabeus, a zsidó király, Claudius, a római császár, a keresztes hadak, Oroszlánszívű Bichárd, Jean d’Acre, mongolok, tatárok, keresztények, mohamedánok, törökök jártak, ahol csaták folytak és faltörö kosök robogtak a citadella falának, hol ma a fegyház áll, Akkót, hol Szent Pál is megpihent, hogy folytassa útját Jeruzsálem felé, hol 1799-ben Napoleon is tanácstalanul állt és csapatait visszafordította Egyp-AMZSE azORGANIZACION CENTRAL DE AYUDA hivatalos magyarajku gyűjtő szervezete Magyarajku zsidó testvérünk! Az Európában maradt, gyüjtötáborokból és azon kívül élő szerencsétlen áldozatok leghathatósabb támogatására az összes létező zsidó szervezetek egy közös munkára egyesültek. ORGANIZACION CENTRAL DE AYUDA A LAS VICTIMAS ISRAELITAS DE LA GUERRA közös elnevezés és együttes vezetés alatt és vállalták a világszövetség által Argentína zsidó lakosságára kirótt. 7,000.000, azaz hétmillió pesó összegyűjtését. A zsidó népmentő és segély akciónak a magyarajku zsidóság körébeni lebonyolításával, mint ezen nyelvcsoport elismert képviselete, az A. M. Zs. E. lett megbízva melynek vezetősége és tagsága örömmel vállalja a munkát. Testvérünk! A szétküldött felhívásunk és mellékletei mindent megmondanak. Olvassa át figyelemmel és várjuk szive sugallatának kinyilatkozását. Tudjuk jól, hogy felhívásunk a kívánt eredménnyel fog járni. Meg kell mutatnunk, hogy a magyarajku zsidóság is méltóan kiveszi részét ebben a nagy, az egész világot átfogó munkában, amelynek jelentős része éppen a magyarajku szenvedők javára lesz fordítva. Hittestvéri üdvözlettel: Az AMZsE gyiijtöbizottsága: Rodolfo Geiger, José Gross, Alejandro Haendler, Alejandro Igaz, Maximo Klein.
