Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-09-01 / 22. szám
12 SZABAD SZÓ A kis Rótt I. 38 éves korában. Hat évvel ezelőtt egy uj nemzetközi tánc-duo tűnt fel Buenos Aires legelső varietéjének színpadán; egy feltűnően szép, fiatal, karcsú táncosnő groteszk, kis partnerével mutatott be merész eredetiségü énekes táncprodukciókat. Angol, francia, olasz szöveggel énekeltek egy-egy tréfás kupiét és artisztikus stilérzékkel összeállított jelmezben táncoltak kápráztató virtuozitással. A táncattrakciók legnagyobb sikerét valójában mégsem a virtuozitás hozta, hanem a groteszk táncok különös, megható humora. A varieté angol, francia, amerikai vagy minden más idegen látogatója Chaplinre gondolt, — de ha egy magyar került a nézőtérre, akkor az első pillanatban csodálkozó meglepetéssel szólalt meg; — A kis Rótt?!... Kételkedve kérdezte mindenki: hogy került a kis Rótt Buenos Airesbe? És a pesti “Folie”, a ‘‘Kis Komédia”, a bécsi “Csodabár” szép emlékei tűntek fel az argentínai mulató reflektorának színes fénykévéiben. A “Tabaris” nemzetközi táncatrakciója tényleg a kis Rótt volt. A pesti ‘‘Folie” világhírű “kis Rott”-jának ifjabb kiadású szakasztott mása. A Folie színpadán a részvétből fakadó humor utólérhetetlen mestere vol,t több mint ötven éven át a kis Rótt, aki egyike volt a világ legnagyobb színpadi művészeinek. A könnyfakasztó nevetés nyitotta meg a színház közönségének szivét a kis Rótt előtt. És ezt a ritka tehetséget örökölte apjától a mi kis Rott-unk, akit a világháború vihara az európai nagy színpadokról a délamerikai varieték színpadára so-Q til féött dort. És itt, az emigrációban lett ismét — legalább is varieté-szerződések néhány hetes szüneteiben — ismét magyar szinész. A Magyar Csárda müvésztanyáján beszél a kis Rótt művészi pályafutásának érdekesebb állomásairól: — 25 évvel ezelőtt léptem a színészi pályára és őszintén bevallom, az első években sok keserű pillanatot oko zott, ha engem úgy mutattak be: "— A kis Rótt fia...” — Én természetesen büszke voltam Apámra, akit Újházi, Rátkai, Rózsahegyi, Csortos, Tanay, Steinhardt, Gyárfás, Kabos, Szőke Szakáll mint a legnagyobb komikust ismertek el. A színészek elismerése többet jelentett, mint a kritikus bírálata, hiszen a kulisszák világában a legélesebb a versengés. És Apámnak nem vol,t több mint ötven éves színészi pályáján egyetlen irigye, egyetlen haragosa sem. Mint szinész és mint szinigazgató osztatlan szeretetben részesült, és egész életét vtégig) kisérte a siíker. Ritka, s:<ép művész sors. — Én arra vágytam, hogy az Apám büszke legyen rám. És kettőzött energiával dolgoztam és tanultam, hogy ne csak “a kis Rótt fiát” lássák bennem. Budapesten mint fiatal szinész és rendező uj műfajt kreáltam: a kabarett-revüt. Lörinczi Miklós, Kellér Dezső, Innocent Ernő, Szilágyi László voltak a ‘‘házi szerzők” és komponisták. 1927-ben a Royal Orfe umban ‘‘Rótt és Rótt” címen léptem fel Apámmal, Nőti Károly részünkre írott tréfás jeleneteiben. Két év múlva Bécsbe szerződtem a Krammerspiel-be a “Wunder-Bar” 500 schilling havi fizetéssel és onnan nemsokára “stárgázsival” 4500 márka havi fizetéssel Berlinbe. — Mikor Apám Berlinben meglátogatott, úgy mutatkozott be: — “A kis Rótt apja!...” Ez a néhány szó többet jelentett nekem, mint a hatalmas “star’’-fizetés. Apám büszke vol.t rám, mert saját erőmből, a magam képességével értem el külföldön a sikert: Reinhardt “Grosse Schauspielhaus”-ába kaptam fényes szerződést. — Sajnos csak rövid ideig dolgozhattam ebben a legelső német színházban. 1933-ban volt ez és egy náci SA-terroristák törtek be és kikergettek onnan a német színpad sok hirességével együtt. Visszatértem Bécsbe. Balletmester lettem a ‘ ‘ Theater an der Wien”-ben és a “Stadt-Theater’’ben, ahol Farkas nagy attrakciós revüinek táncszámait tanítottam be. 1934-ben Ausztriában is előretörtek a nácik. Dollfuss kancellár meggyilkolása után nem volt maradásom. Olaszországba költöztem. Nagy revücsoportot szerveztem és Rómában, Nápolyban, Milánóban, Turinban és más városokban aratott revü-csoportom A kis Rótt II. 38 éves korában, fs|ával, a legkisebb Róttál.
