Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-06-15 / 19. szám
SZÁSÁD SZÓ 5. Magyarország |ma Irta: Kéthly Anna Magyarország történelmének uj fe. Jezete kezdődött, amikor a nagy sző. retségesek felszabadító hadjárata so. ran a diadalmas Vörös Hadsereg a magyar földről is elűzte a megszállókat és a magyar nép saját árulóit. Mag)arorsság népessége nagy többségének, elsősorban a mezőgazdasági és ipari munkásságnak az első világ, háború előtt nem volt sem páriáméntáris, sem községi választójoga. Az első világháború alatt a magyar uralkodó osztályok azzal az Ígérettel igyekeztek a központi hatalmak mellé kónyszeritett magyar népi tömegeket a háborús kitartásra bírni, hogy majd a háború befejezése után megteremtik a széleskörű választójogot, földet adnak a földnélkűli parasztnak, aki — ha a falu szörnyű Ínsége és a szogabirói önkény elöl menekülni akart. Ameri. kába vándorolt — és végül azt ígérték, hogy megfelelő szociálpolitikával orvosolják majd a munkásélet elviselhetetlen bajait. Az első világháború után uralomra jutott elemek maguk vették kezükbe ezen Ígéretek teljesítésének kötelessé, gét. Sajnos, a régi feudálkapitalista rendszer haszonélvezői még elég erősek voltak (külföldi segítséget is kap. tak, amelyek az újonnan alakult orosz szevjetköztarsaság elleni záróbarrikádet látták a magyar reakcióban) és 1919. őszén újból kezükbe kerítették a hatalmat. Magyarország demokratikus átalakulása ezzel újabb negyedszázados halasztást szenvedett. E negyedszázad alatt a régi Magyar, ország minden politikai es gazdasági erejét az Európaszerte kibontakozó fascista és náci uralmak mellé állították. A Horthy.rendszer eltörölte az alakításának évében alkotott titkos választójogot, a választójogi feltételeket rövid időközökben egymásután egyre jobban korlátozta, végül a hat éves helybenlakást követelő hírhedt szakasz, szál az ipari munkásság nagy részét kisemmizte a politikai jogokból. A falusi népesség nagy tömegei számára a választójog hosszú ideig gyakorlatilag használhatatlan volt, mert a választók nyíltan szavaztak. Aki ismeri a régi Magyarorszag csendőrt szolgabiroi rendszerét, az tudja, hogy a hivatalos kofmányjelóit ellen nyíltan szavazó falusi választó milyen mennyiségű ez mértékű üldöztetés áldozata lett. A szólás- és sajtászabadsag, az egyesülés és gyülekezés szabadsága, amelyeket a demokratikus népek annyi joggal a demokrácia legfőbb biztosi, tékának tekintenek, ezernyi szabálylyal és tilalommal volt megkötve. A munkásság egyetlen napilapjának, a “Népszaváénak munkatársai sokszor ültek börtönben cikkeik miatt, a apot sokszor betiltották, vagy súlyos pénzbüntetéssel sújtották. A “Népszava“ felelős szerkesz'öjét és egyik fiatal munkatársát Horthy “legjobb tisztjel” meggyilkolták és a gyilkosoknak bűn. tetfenséget biztosítottak. Az a németellenes és háboruellenes közvélemény, amely a kormányzat álláspontja ellenére élt az ipari, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozók sorában, nem érvényesülhetett az ország poitikájában. A német nácizmus kifejlődésével lépést tartva, a régi ma. gyár rendszer Is életbeléptetle azokat az embertelen intézkedéseket, amelyekét nemet példaképétől eltanult. 1938. ban megalkották az első zsidóellenes törvényt, amelyet rövid időközben követett a második, szigorított változat. A háború kitörése után egy rövid idő múlva Magyarország is belépett a ha. borúba és gazdasági erőforrásait a német háborús erőfeszítések szolgálatába állították. Mikor ezek a gazdasági erők már a kimerüléshez közeledtek, a nácik megszállták az országot, hogy a totális kiaknázást kieröszak jlják. A né. met megszállás során jutott el Magvarország történelmének legtragikusabb napjaihoz, a Szálasi-uralom kor. szakához A Szálasi-uralom néhány hónapjának eseményeit iskolapéldaként kell majd tanítani egy kővetkező kor. nak, annak jellemzésére, hogy gazem"Mindent a dolgozókért, mindent a felszabadított Magyarországért’* ez a magyar nők jelszava és programtana.
