Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-06-15 / 19. szám

SZABAD SZÓ 3 7ilahv Lajos (Budapest): Magyar felszabadulás V Anatole Francénak van egy novellá­ja, amely arról szól, hogy Pontius Pi­látus, Róma judeai helytartója Krisz­tus keresztrcfeszité.-e utár* nehány év múlva nyugalomba vonult íés hazájá­ba visszatérve, mint nyugdíjas állami hivatalnok vidéken 'telepedett le. — Hosszú évek múlva egyszer egy régi hivatalnoktársa látogatta meg és a ré­gi jeruzsálemi időkről beszélgetve megkérdezte tőle, hogy emlékszik-e egy Jézus Krisztus nevii emberre, aki Isten fiának nevezte magát s akit a zsidók megfeszítettek? Pilátus nem emlékezett. Annyi minden történt ab­ban az időben judeai helytartó; ága alatt, hogy erre az esetre nem em­lékezett. A ‘novella azt 'akarja .elmondani, hogy a kortárs soha nincs tudatában annak, hogy körülötte az események mivé fognak nőni a világtörténelem­ben. Amikor a tizenötödik század vé­gén egy októberi reggelen Kolumbusz először pillantotta meg az amerikai kontinens első szigetét, fogalma sem lehetett, hogy ez a pillanat mit jelent a fehér emberfaj történetében. Ponto­san tudjuk, hegy 1848 március 15-én esős nap volt s amikor Petőfi a Nem­zeti Muzeum lépcsőjéről elszavalta a Talpra Magyar-t. alig pár száz ember hallgatta. Akadtak járókelők, akik oda sem figyeltek, mert sokkal fontosabb dolguk volt. Talán kenyeret kellett hazavinni a péktől, vagy találkozót adtak barátjuknak valamelyik kávé­mérésben és nem akarták megvára­koztatni. A szemerkélő esőben gyors léptekkel mentek el egy csillag szüle­tése mellett. Bevallom, én sem emlékezem, hogy 1945 április 4-én mivel telt el a na­pom. Nem emlékszem, hegy újságból, vagy rádióból tudtam-e meg, hogy Ma­gyarország területe teljesen felszaba­dult s a visszavonuló német és ma­gyar hadsereg utolsó töredékei is át­lépték a határt vagy letették a fegy­vert. Pedig ez a nap, ez az óra a ma­gyar történelem legnagyobb sorsfor­dulója. Az ünnepi szavak szeretik el­túlozni és felnagyítani annak a nap­nak a jelentőségét, amelyet éppen ün­nepelnek. Vizsgáljuk meg tárgyilagc san a nap jelentőségét. A honfoglalás és a szentistváni Idők óta Magyarország két roppant ven­­zá3i erőnek volt alávetve, amit a tör­ténelemből Nyugat és Kelet eröine ismerünk. E két erő rángatta, tipor­ta a magyarságot», e két erő mágneses tereinek hullámzásában jelentkezett a nyugati kereszténység, Koppány láza­dása. Nyugatról a német birodalom­nak súlya feszült a magyar kapuk­ra, keletről a bessenyök, kunok tatá­rok törökök ömlőitek be a hágókon. Tíz évszázad háborúiban és békéiben, hol az egyik, hol a másik erő jutott túlsúlyba néha egyensúlyba. A más­­félévszózados törökhódoltságot egy még hosszabb Habsburg-uralom egyen­súlyozta a századok mérlegén. E két erőnek végső kilengése napjainkban érte tetőfokát, amikor 1944-ben egész Magyarországot a német hadsereg, — -1945 tavaszán pedig már a Vörös Had­sereg tartotta megszállva. A mai dátum történelmi jelentősé­gének elbírálásánál tudnunk kell. hogy számunkra Nyugat sorsunkat formáló erejét mindig a német hata­lom jelentette. Róma csak harangjait, Franciaország csak szellemét, Anglia csak alkotmányának mintaképét jut­tatta el hozzánk de a németség a csiz­máját és a kardját. Vasökle állandó­an asztalunkon döngölt, attól az idő­től kezdve, hogy a honfoglalás évtize­deiben a frank birodalom felosztása után először lett a Rajna a nyugati német határ és a német törzsek elő­ször egyesültek országba, egy olyan or­szágba, amelynek keleti határa Pan nonia volt. Ettől az időtől kezdve az Ottók, Henrikek, Habsburgok, Frigyesek és Bismarkok Németországa, egészen Hitlerig, mint a világpolitikának egyik hatalmas tényezője, a magyar sorsba is is állandóan döntöleg nyúlt bele. Ez az erő két világháború irtózatos erőfeszítésében a német hatalom totá­lis vereségével végződött. Még nem ismerjük a békeszerződések szövegét, de úgy a keleti, iliint a nyugati föld­teke győztes hatalmai saját sebeikben győződtek meg arról, hogy a német katonai hatalomnak a csiráját sem lehet meghagyni, ha nem akarják mégpjgysaer lángaborltani a világot. A német katonai erő és a teuton­­szellem forrásának megsemmisítése a világ békés fejlődésének alapfeltéte­le Alaszkától a Tüzföldig Norvégiá­tól a déltengeri szigetekig. Az a Né­metország. amely 870-ben jelentkezett a német törzsek merseni egyesülésé­ben, közel ezerszáz évi szereplése után tökéletesen megsemmisült. Meg­semmisült úgy, hogy.régi formájá­ban. régi erejében, régi szellemében, régi bűneiben, világkatasztrófákat árasztó erőfeszítésében soha többé nem térhet vissza. Soha. Aki ezt a szót: soha, nem érti meg, az nem értheti meg a magyar sor* roppant fordulatát sem. A német nép élni fog, mert a népek nem halnak meg. A német nép szorgalma, háza­­tájának tisztasága, ipari é3 művészi képességei értékel maradnak az em­beriségnek. Szarvasbörrel tisztított szemüvege továbbra is csillogni fog, de a kardját összetörték-, ölökre össze­törték. S egy újonnan születendő né­met nemzedék más szívvel és agy­­velővel fog visszapillantani a hitleri múlt poklára. Ha egyáltalán élni akar. A honfoglalás óta nem volt T!yen dátum a magyar sorsban, mert nyu­gat felöl egy olyan erő rogyott össze, amely ezer éven át csontjainkba és agyvelönkbe mart. A „Szab MONTEVIDEO BAN: - E. SCHULHOF könyvkereskedésében Calle Buenos Aires, 562 és minden uisáqárus kioszkban Föelárusitó: Calle Cuarein 1106 Ap. Z TEODORO REINER ad Szó CHILÉBEN: I. FRIEDMANN Plaza Bello 508, 6. p. Dto. 18. Santiago de Chile kapható: BRAZÍLIÁBAN: SAO PAOLO LIVRARIA DO CORREIO Magyar könyvkereskedés L. LANDESMANN Av Sac Joao 239 1 Sobreloja, Sala i.

Next

/
Thumbnails
Contents