Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-05-15 / 18. szám
Miklós Elemér:, Nyilas ösk utatás Miklós Elemér uj könyve: “Budapest, Mienk a múlt is” címmel most jelent meg Buenos Airesben. — A könyv egyik hosszabb fejezetéből közöljük a következő érdekes részletet: Még mindig nem akarjuk elhinni, szégyenkezünk miatta, másrészt mód felett csodálkozunk felette, hogyan, honnan támadhatott a minden hibái mellett is inkább józan, általában türelmesnek ismert népünk soraiból ez a Sisera-had, ezek az ördög cimborái, akiket magyar náci-nyilasok megbélyegző gyászvitéz gyűjtőneve alatt fog elitélni a magyar népbiróság és megítélni a történelem. Pedig szembe kell néznünk már egyszer azzal a megalázó, szomorú valósággal, hogy sokezerszám akadtak ilyen nemzet-mocskoló árulók, jelszó hazafiak közöttünk az elmúlt háborús évek folyamán. Bethlentől Gömbösig A kommun utáni s a bethlen előtti kormányok zavaros uralmát féktelen zsiöógyülöiet jelzi. Az eddigi ürügyekhez újabb szomorú aktualitás kapcsolódott, mely az erőszakos, igazságtalan megszorításokat próbálta indokolni s ez a vesztett háború mellett a Trianonban ránk erőszakolt békeszerződésben megcsonkított Magyarország. — Egészséges földreform helyet elvették a zsidóktól földbirtokaikat, igen sokuktól bérleteiket. Megfosztották őket kocsma, szeszfőzde, dohánytözsde, mozi engedélyeiktől. Több évi szibériai rabságtól végre hazavánszorgott, testileglelkileg teljesen megtört volt hadifoglyokat a magyar határon szerető fogadj Isten helyett sokszor agyba-föbe verték, úgy hogy ezek legnagyobb része elkeseredetten vándorolt ki ősei földjéről. Ez a legfelháboritóbb embertelenség éppen akkor történt, amikor az uj magyar államnak minden erejét össze kellett volna szednie, hogy talpra tudjon állni, megbirjon erősödni. A gazdasági megszorítások nyomán a főirányitás olyan egyének kezébe került, kiknek fogalmuk sem volt mindezekről. így robbant ki már Bethlen idejében az a gazdasági válság, mely az inflációhoz, a pénz elértéktelenedéséhez, a tőzsde-őrülethez vezetett. A keresztények hozzá nem értésük dacára, mohó falánksággal vetették magukat a legképtelenebb üzletekre. Valóságos bankalapítási láz ütött ki Budapesten, melynek sokezer család esett áldozatul. A tőzsde játékszenvedélye, a valutával való zugkereskedés minden' képzeletet felülmúltak. Beszédes tanúja lehetne ennek a Vagyonmentö Vásár, ahová előkelő főúri otthonok kincsei épp úgy elzarándokoltak, mint tisztes polgárcsaládok szerény berendezései. Előbb itt elzálogosították őket, majd amikor már nem birták a kamatot fizetni, következett a szomorú árverés. Ez az élethü keresztmetszete, gazdasági képe próbált lenni a zsidógyülölettöl fütött álkeresztény korszak szomorú éveinek. Bethlen István gróf erdélyi létére többet törődött a külpolitikával, ;.z úgynevezett revízióval, mint az ország gazdasági kérdéseinek megoldásával. Hosszas kormányzása alatt érdekes tüneteket mutat fel az antiszemitizmus. A nagy bankok részvényeiben, iparvállalatokban befektetett zsidó tőke alkalmazkodni kényszerülve a különböző kormányrendeletek intézkedéseihez, keresztény kijárók és ••strohmann”-ok segítségével próbálta érdekeit megvédelmezni. Soha nem látott korrupció szennye borította cl közéletünket. A külföldi nagystílű spekulánsok csak mosolyogtak magukban azon a hangoskodó magyar antiszemitizmuson melynél a kellő helyen megfelelő árat fizetve, mindent keresztül tudtak vinni. Föképen a kis zsidók érezték, szenvedték nyomását az uj rendszer minden igazságtalanságának, mert tőlük rabolták el jogalap, kártalanítás nélkül eddigi szerény megélhetésük lehetőségeit. Sőt, gyermekeik továbbképzése, mely a múltban az ezer gond dacára fűörömük, reménységük volt, epeir szülőföldjükön vált számukra lehetetlenné. Kénytelenek voltak hallatlan áldozatok árán sokszor tehetősebb rokonaik, hitsorsosaik támogatását igénybe véve, Becsben, Prágában, olasz, sőt német egyetemeken taníttatni fiaikat, akik számára ezúttal az "alma mater” ugyancsak mostohának mutatkozott, mert becsukta kapuit előttük. Sok elkeseredett honfitársammal is találkoztam később, amerikai vándorlásaim során, kik külföldön szerzett diplomával zsebükben jöttek az Újvilágba, kenyeret keresni. — Hangsúlyozni kívánjuk a felelősség szempontjából is, hogy ezekkel az erőszakos rendszabályokkal minden más országot megelőztünk Európában. Elég szomorú, hogy csak ilyen téren tudtunk köztük elsőbbséget elérni! Ezek már mind nyilas-módszerek voltak, melyek Bethlen kormánya alatt teljes erővel kezdtek az államigazgatás minden terén érvényesülni. Gömbös — a kutmérgezö A politika nem csak úri huncutság, amint mondani szokták, de macchiavellikus mesterség is, talán maga az ördög gondoskodik arról, hogy bizonyos gonosz célokra kiválasztott esz-Kérjük t. előfizetőinket, hogy leveleiket és az előfizetési dijat kizárólag a következő címre sziveskedienek küldeni: „Szabad Szó” Dr. SZÉKELT JÓZSEF Tucumán 313 BUENOS AIRES közel, hosszabb.rövidebb Időtartamra elérhessék azokat. Ilyen ördög cimborája volt Gömbös Gyula bakakapitány, a lelkek megmérgezöje, kinek az volt a fűszerencséje, hogy a kelleténél hamarább bekövetkezett természetes halála miatt elkerülte a földi igazságszolgáltatás legszigorúbb büntetését. Most, amikor a nyilasok őseit kutatjuk, mint egy leggazdagabban felbuggyanó forráshoz kell visszatérnünk a Gömbös Gyula végzetes működéséhez. Az ő tanítványai, módszere továbbfejlesztői valamennyien, az álszent, paposkodó, fanatikus lm. rédy, a nyilas-bérenc, Hitler lakája Sztójay, a minden csatorna-söpredék, köz-szenny legalja, Szálasi. Ekkor csapott magasra az a keresztény, vagy mondjuk, inkább keresztes hullám Magyarországon, mely valósággal arculverése volt a Názáreti szellemének. Szeretet helyett gyűlölet, alázat helyett erőszak, megbocsájtás helyett üldözés volt az általa uralomra sodródott csoportnak hármas jelszava. Friedrich kíséretében, a másik sváb' Wolff Károly árnyékában csöppent a magyar közéletbe ez az egyébként jóvágásu tisztecske. aki a keresztény társadalomnak harcias alapon való megszervezését tűzte ki főcélul maga elé. Valóban elszomorító látványt nyújtott a magyar polgárság és intelligencia hallatlan gerinctelensége. Ugyanazok, akik röviddel azelőtt lelkesedéssel téttek esküt az aranyszáju józsefvárosi plébános. Hock János kezébe, a Nemzeti Tanácsnak, most kitartóan könyököltek' tolakodtak a politikai harcokban bemocskolt kereszt körül, hogy ott szerezzenek érdemet, mandátumot, főleg azonban üzletet maguknak. Akkor még nem bújtak elő a niirn- „r„i faj{ törvények bolondgombái s bizony elég sokan voltak nem egészen árja-szobatiszta magyarok, kik felajánlották szolgálataikat, sőt’ anyagi támogatásukat is *z uj iránynak. Gömböshöz visszatérve, ez a buza, kalászos nénbolonditó. országos kutmér gezését a hadseregben s az állami igazgatásban szervezte meg. hogy azt a sajtó segítségével meg az ifjúság közt népszerűsítse. Hirlapirói gárdája főnökével Antal Istvánnal, pénzügyi nagyvágóival, bérenceivel és egyéb csökevényeivel — alkotta azt a szemétdombot, melyben a nyilas módszerek fertőző légkörében felnevelkedhetett Sztójay később hírhedt sajtófőnöke, a könyvromboló, örült Kolozsvári Borcsa s itt töltötte inaséveit ifjú Bosnyák Zoltán, a zsidó vérre szomjas őrjöngő nyilas szerkesztő. A magyar leventéknek országszerte való katonai megszervezésével, s még inkább ezeknek az ifjúsági alakulatoknak romlottlelkü vezérkari tisztek által kiképzett katonai nevelők alá való helyezésével tetőzte be Gömbös Gyula Magyarország rendszeres megmérgezését.