Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-05-15 / 18. szám
TRANSILVANIA ijds húngaros en el mundo entero han seguido con gran espectación las alternativas de la conferencia de los ministros de Relaciones Exteriores en Paris y cuando los corresponsales de guerra de esta conferencia de paz in. formaron satisfechos que la cuestión de Transilvania ha sido resuelta en el tiempo record de 2 horas, está infor. mación suscitó graves aprensiones. Tues los cuatro ministros de Relacio, nes Exteriores que desde hace 10 me. ses están disputando tenazmente y sin resultado por un puerto italiano — decidieron, por decirlo asi, en un santiamén el destino de un territorio donde habitan millón y medio húngaros, sin consultarlo liada, ce. diendo la Transilvania a Rumania. El gobireno húngaro protestará contra está decisión — y esta protesta seguramente la harán suya todos los partidos húngaros. Empero seria un error abrigar la esperanza de que esta protesta cam. hiará los hechos. Hay que encarar la situación sobriamente: Rumania ha sido recompenzada por haber abierto en una fase critica de la guerra una brecha en el frente bilcanico en favor de las tropas rusas, posibilitando de esta manera el avan. ce ruso atraves de Bulgaria hasta Yugoslavia y atravez de Transilvania hacia la llanura húngara. Asi Ruma, nia acceleró la derrota del nazismo. Hungría en cambio es castigada porque los gobiernos Horthy-Sztojay— Szálasi en estrecho alianza co- Hitler continuaron hasta el ultimo momento la guerra contra las potencias democratices. Un destino trágico quiere que el pueblo húngaro expie ahora la culpa de su- ex-gobernantes fascistas. De nada valen ahora las protestas Vanas. Hay que formular una proposición realista que este en consonancia con la Carta del Atlántico y el espíritu democrático. Hay que recabar para la Transilvanía la autonom.ii a modo de “canton suizo del este.” Aqui no corresponde una enconada Propaganda irredentista, sino un es. fuerzo de llegar a un arreglo pacífico democrático que impida para siempre que la Transilvania sea la manzana de discordia entre Hungría y Rumania. Erdély sorsát aggódó figyelemmel kisérték a külügyminiszterek párisi tanácskozásai során az egész világ magyarjai. És amikor az európai béketárgválás amerikai haditudósítói a sportujságirók büszkeségével jelentettek, hogy a külügyminiszterek tanácsa rekord időben, két óra alatt döntött Erdély sorsa felett, bizonyos volt. hogy nincs köszönet ebben a re. kordteljesitményben. Mig egyetlen egy olasz kikötő miatt tiz hónap óta folytatják a győztes hatalmak miniszterei a heves szócsatát és nem adnak fel egy talpalattnyi területet sem, — addig Erdélyt másfél millió magyar lakosával, az érdekeltek meghallgatása nélkül, rekord-tempóban átcsatolták Romániához. A magyar kormány tiltakozni fog e döntés ellen és bizonyos, hogy minden párt magáévá teszi Erdély ügyét. De súlyos hiba volna abban reménykedni, hogy ez az ünnepélyes tiltakozás megváltoztatja a nagyhatalmak döntését. Józanul kell szembenézni a tényeknek. Romániát megjutalmazzák, amiért a világháboni legválságosabb idópontjban megnyitotta a balkán.frontot az orosz hadsereg előtt és lehetővé tette annak gyors előnyomulását Bulgárián át Jugoszláviába és Erdélyen át a magyar Alföldre. Ezzel meggyorsította Rbmánia a demok. rata hatalmak győzelmét a nácik felett. Magyarországot büntetik, mert Hitler oldalán tovább folytatták Horthy, Sztójay és Szálasi kormányai a harcot a demokrácia hatalmai ellen. A magyar nép tragikus sorsa, hogy bűnhődnie kell a fascista kormányzat bűneiért. Most nem használnak ünnepélyes tiltakozások. Formális tiltakozás helyett olyan javaslatot kell a szövetségesek elé terjeszteni, amely a reális helyzettel számoi és megfelel az Atlanti Levél és a demokrácia szellemének: Erdély számára autonómiát kell követelni, hogy ott kialakulhasson a "keleti Svájc!” Irredenta “Nem, Nem, Soha!” jelszavak helyett arra kell törekedni, hogy a béke és demokrácia szellemében jöjjön létre a megegyezés és ne legyen Erdély soha többé viszálykodás tárgya Magyarország és Románia között. Dr. Horváth Jenő egyedüli revalidált magyar ügyvéd Uruguayban Válóperek stb. MONTEVIDEO Calle TREINTA Y TRES 1279. U. T. 8—03—69 Ä „Szab MONTEVIDEOBAN: E SCHULHOI könyvkereskedésében Calle Buenos A'rea. 562 és minden uisáqárus kioszkban Föelárusltó: Calle Cuarein 1106 Ap. 7 TEODORO REINER ad Szó CHILÉBEN: I. FRIEDMANN Plaza Bello 508, 6. p. Dto. 18. Santiago de Chile kapható: BRAZÍLIÁBAN: SAO PAOLO LIVRARIA DO CORREIO Magyar könyvkereskedés L. I.ANDESMANN Av. Sac Joao 239 1 Sohreloja, Sala 4 \
