Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-04-15 / 17. szám
V Törzs Jenő, a magyar színészet egyik legkimagaslóbb képviselője Budapesten meghalt. Törzs Jenőt, aki évtizedeken át a Magyar Színház ünnepelt művésze volt, a náci-uralom alatt eltiltották a színpadtól. A művész a ny las-korszakban súlyos beteg lett, de felgyógyulása után a demokratikus magyar kormány a Nemzeti Színház tagjává nevezte ki. Törzs Jenő halála súlyos veszteséget jelent a magyar művé. szí vilgra. # Herczeg Géza, az ismert magyar író, a “Csodabár" és más színdarabok szerzője “Fascination" aimmel Newyorkban uj lapot alapított. A modern női magazin szerkesztőségében több magyar líjság'ró és festőművész dolgozik. ¡i. Hans Habe, a világhírű magyar származású író, — Békessy Imre ismert magyar újságíró fia — aki a világháború kitörésekor a francia hadseregbe lépett és miint önkéntes harcolt a nácik ellen, KÉRI KATÓ Délamerika közkedvelt magyar primadonnája nagy sikerrel szere, pelt Ábrahám Pál operettje, a “Ball lm Savoy” németnyelvű előadásain. A 'SZABAD SZÓ” legközelebbi száma május 15.-én jelenik meg. Írók — majd az összeomlás és fogság után az amerikai hadseregbe lépett és résztvett az olasz- és franc aországi inváziós hadműveletekben, őrnagyi rangot kapott, Hans Habe szervezte meg a megszállott Németország uj demokratikus sajtóját. Blhary Klára néven egy uj magyar irónö tűnt f-í Bécsbcn, A fiatal irónö “A második anya" című színdarabját az Akademie Theater-ben adták elő nagy sikerrel. Biliary Klára az ismert magyar költő, Barát Endre felesége. Külföldi magyar laptudóstól; szervezete Budapesten A Budapesten akkreditált külföldi laptudósitók megalakították hivatalos szervezetüket, a külföldi hirlaptudösitók szindikátusát. Elnök: Szatmári Jenő (Basler Nachrichten) Svenska Dagladet, Stockholm); alelnök: Vajda Pál (Associated Press) és Ivan Laponogov (Tas*-ügynök3ég, Moszkva); titkár: Dr. Erdős Lajos (Göteborg — Posten). I Balázs Béla: ♦ ♦ $ > > > > )-> $ Hazám, hazám! — ♦<> Hazám A kiváló magyar költő oroszországi emigrációja alatt, 1940-ben irta ezt a verset. Balázs Béla Budapest felszabadításakor hazatért és most otthon folytatja irodalmi tevékenységét. .Mert mégis vagy, hisz fájsz. £a Oh jaj, hogy most kimondom, Melyet soha nem huálott senki töl.m, Fájó szerelmem szemérme mit fejtet , Mit gőgös szivem dacolva felejtett, Most rettegés szakit ja ki brlölem: Neved, édes neved magyar hazám. vándorolva Még valahonnan messzeséget érzek, S bár élő em egy eszméhez kötöttem Esténként nóták húznak el fölö.tem. És távolról jött közelségek érnek. Irányt te adsz csak a szívnek, hazáin E sajgó szót még számba sose veítem. -Mert szennyezte uraid szája nyála, Mert nem szerettél és mert nélküled Kellett viselnem ezt az életet. De szólítalak most jaj vészt kiáltva. Mert torkodon már a gy lók, ha2ám! Holott otthon sem voltam otthon, Testem kerestem,, szomju kószái lélek. Mert magyar szóba s dalba van temetve. / De romló, rontó vérromok felette És dől‘ükkel támadhat az élet: Én életem, valóságom, hazám! Jövő reménye s haj, de rég a múltam: Te délibáb, előttem és mögöttem. Te jelenés, soha jelen valóság! Vándor hazája te. Te Alomország! És mégis, mégis te belőled jöttem És hozzád térni akarok hazám. Voltaim, vagyok, leszek Internacionalista: Földönfu ó, d.- gondolaton álló. De jaj, ha elvesz, ami míg sem voll még. Még árva se, még száműzött se volnék. Csak hazajáró s haza nem találó Békéi len lélek siratna, hazám. Nagyon szeretlek. — Oh jaj, hogy most kimondom, Amit soha nem hallott senki tőlem, Fájó szerelmem szemérme mit rej e.t. Mit gőgös szivem dacolva felejtett, Most rettegés szakítja ki belőlem, Mert torkodon már a gy lók, hazán.! óóőóéo< o<>oooo Miivészek
