Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-04-15 / 17. szám

Az ötven család

Megtörte-e a magyar demokrácia a sötét halaimat, mely Magyarország minden nyomorúságát okozta

A magyar demokrácia első és eddig legnagyobb cselekedete az volt, hogy felszámolta a középkortól ittfelejtett feudális nagybirtokot. Elűzte földjeikről azokat a “magyar” mágnásokat, a kiknek már őseik is hazaárulással szerezték a földet, a vagyont és a hatalmat. Nincs meg már az Eszterházyak

400.000 holdja. Felosztották a Festetich, Károlyi, Semsey, Sennyey, Hunyadi és egyéb birtokokat a szegény magyar parasztok között. Nem magyar földbirtokosok többé azok az idegen nagy urak, akiknek számára Magyarország nem volt egyéb, mint gyarmat. akik a magyar parasztok verejtékéből éltek Bécsben, Grázban, Berlinben, Párizsban, vagy Rómában. — Eltűntek a magyar közéletből a Montenuovok, a Metternichek, Habsburgok, Wittelsbachok, Wimpffenek, Fould-Springerek, Boncompagilik és San Martinok, — mindahányan voltak. De valóban megtörtük-e végleg azt a sötét hatalmat, amely Magyarország minden katasztrófájának és minden nyomorúságának okozója volt?

Grófok a bankokba::

Nyilvánvalóan nem. A hétfejü sárkánynak csak egyik fejét vágtuk le Közismert, hogy a régi arisztokrata családok egymás között házasodtak. Hiszen ebből az állandó belterjes tenyésztésből származott az egész degeneráció, az Arisztidek és Taszilók fajtája. A kiegyezés után azonban a grófok és hercegek családi és vagyoni összeköttetésbe léptek a feltörekvő magyar ipar és nagytőke vezető rétegével; összeházasodtak most már ezekkel is, vagyonukkal és családjukkal beházasodtak az ipari és banktőkébe. Minden valamire való nagyvállalatban volt legalább egy-két gróf vagy herceg s ez a folyamat folytatódott a Horthy-rendszer alatt.

Ipari- és bankdinasztiák

Az egymással összefonódott ipari és banktőke hallatlan vagyonokat produkált. A Weiss Manfréd dinasztia, a mely fegyvergyártással és hadseregszállitással szerezte vagyonát, amelyet még adóbevallás céljaira sem lehetett kevesebbnek, mint 48 millió pengőnek kimutatni, családi és vállalati összeköttetésbe lépett a Chorin és Kornfeld bankár és ipari vagyonokkal. A Dreher-, majd' a velük egyesült Haggenmacher.család Magyarország legnagyobb sörgyárainak urai, szintén bankösszeköttetéssel erősítették pozíciójukat. Az egymással összeszövődött ipari és banktőke a feudális szellemű Magyarországon kötelességének érezte, hogy életformájában is alkalmazkodjék mintaképéhez, az arisrtokrtclához, ezért egymásután

szerezte az ezer- és tizezerhoidas földbirtokokat. A Dreherek, Weissek, Hatvaniak, mind jelentős földbirtokosok voltak. Ezáltal az összeszövüdés más irányban is elmélyült. Természetesen voltak nagy ipari vagyonok és vannak ma is, amelyek függetlenek maradnak a bankoktól, sem földbirtokosok nem lettek, sem családi kapcsolatokat nem létesítettek az arisztokráciával. A régebbi nagy ipari vagyonok mellett itt voltak az újabb keletű, jól-rosszul megalapozott nagy vagyonok. A vaskartell urai, az Acél és Heinrieh-dinasztia tartozik ebbe a csoportba. Az Ascherek, Neményiek, a Kammer textiles család megőriztek bizonyos mértékű függetlenséget, de érdekeik mégis szorosan egybefonódtak az előbbi csoport érdekeivel.

Ezek a családok voltak Magyarország igazi urai. üérettük hozták a törvényeket- Az ö érdekeiket képviselte a íelsöházban és a képviselöliázban a politika, ök maguk is helyét foglaltak, főleg a íelsöházban, de nem voltak olyan számosán, hogy mindenüvé családtagjaikat ültethették volna. A magyar dzsentri, az arisztokrácia egy része és a polgárság tehetősebb tagjai a hivatalokban, a politikában és a diplomáciában az ö érdekeiket szolgálták ki. Az erdélyi birtokok visszaperlése revíziós propaganda ürügyén, amely Bethlen István legnagyobb fogása volt, a nagybirtok és a nagyipari vállalatok hatalmas üzlete volt. őket szolgálták ki a politika és a közigazgatjás pozícióiban a Kállayak és a többi elszegényedett dzsentri és akik — miután elkártyázták az ősi birtokot és mielőtt elkártyázták az egész országot — biztosan számíthattak a megérdemelt jutalomra. A hadsereg és a csendörség az j érdekeiket védte. Nem volt a Horthy-korszaknak minisztere, aki a jól megérdemelt nyugdíj mellett ne kapott volna nehány fontos elnöki, alelnöki vezérigazgatói, vagy igazgatói pozíciót a nagybankokban és iparvállalatokban. A családi kapcsolatok itt működésbe léptek. A miniszter beházasodott a nagybankba, az államtitkár és tábor-’ nők az iparvállalatba, — a legkülönbözőbb változatokban. Walkó, Scitovszky, Fabinyi, Kállay, Simonyi-Semadan, mindahányan vannak, megkapták a maguk jutalmát azoktól, akiket kiszolgáltak. A tábornokok: Rapaich, Lukasich, Suhay és a többi, szintén nem jártak rosszul. A nagybirtok, az ipari töke és a bankokrácia háromságához járult a magyar uralkodó osztály csúcsán a hivatalnok-oligarchia.

A törvény felett

Éppen ezért minden törvényt és minden rendeletet az ö érdekeiknek megfelelően hoztak és hajtottak végre. Minden törvény őket MOlgálte e*

emellett minden törvény fölött álltak. A zsidótörvényeket már meghozatalukkor az ő testükre szobták. Az első zsidó törvényt “lex Chorin”-nak nevezték s a második alól is kivételt tehetett persze és tett- is a kormányzó. A nagy vagyon még a Gesfapoval szemben is tárgyalóképes felekké tette őket; ok viszont megfelelő osztalék ellenében ellátták a német hadigépezetet is búzával és vassal, a vérről pedig szolgáik gondoskodtak.

A vagyon és a hatalom nehány család kezében volt és van még ma is- A földbirtokok eltűntek, de itt maradtak ők maguk, hűbéreseik és bérenceik. a legfontosabb gazdasági és hlvatali pozíciókban. A családi kapcsolatok, a közös érdé* mindennél erősebbnek bizonyult, a vagyon nem egy emberé, hanem az egész családé. A család igen szétágazó. A családi vagyon és hatalom alapja a föld, a bánya, a gyár, a bank és nem utolsó sorban a államszervezetben elfoglalt pozíció.' Franciaországban a nagy forradalom előtt Mirabeau megállapította, hogy az ország vagyona és hatalma kétezer arisztokrata család kezén van. A hatalom azóta még kevesebb kézben összpontosult. A népfront már 200 család ellen vezette rohamra a francia népet, az ellen a 200 család ellen, amelynek tagjai a Fran. cia Bank főtanácsán keresztül intézték az ország sorsát.

Amerikában legfelső négyszázakról beszéltek az első világháború előtt.

Magyarországon legfelső tízezerről beszéltek, a mély tisztelet és csodálat hangján. De ez persze erős túlzás volt. Talán engedmény a nép demokratikus érzületének. Hogy kik és hányán vannak — senki sem vette számon, vagy ha mégis elkezdte firtatni a dolgaikat, rövidesen börtönbe került, — osztályellenes izgatás miatt. Ma itt az ideje, hogy alaposabban megnézzük, kikkel állunk szemben, mifélék uk és hányán vannak. A földbirtokuktól megfosztott, néhány család kiküszöbölése után megállapíthatjuk, hogy nálunk Magyarországon még mindig kereken 50 család kezében van a vagyon és a hatalom jelentékeny része. Hiába vették el tőlük a százezer és millió holdakat, a volt földbirtokosok és szövetségeseik még ma is a bányák, nagy iparvállalatok és bankok urai, benne üllnek ezek az igazgatóságokban és a legfontosabb állami, városi és megyei közigazgatási pozíciókban.

Az 50 család

Most bemutathatjuk a magysfr ötven család névsorát és annak hatalmát. Feltüntetjük (1000 holdakban) a tőlük elvett földbirtok nagyságát; továbbá hogy hány pornóval rendelkeznek ipari vagy baokvtüalatak-