Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-01-01 / 13. szám
Szabad Szó íshss Dr. Székely József: Az uj Magyarország egy elfelejtett úttörője Emlékezés Szabó Ervinre A felszabadított Magyarország né. pe a nehéz harcok és súlyos g.ndok között is hálával einélkszik meg azokról, akik életüket áldozták a dolgozó és szenvedő magyarság jobb jövőjéért folytatott küzdelemb.n. Nemcsak az uj vértanuk emlékét Igyekeznek megörökíteni, de igazságot kivannak szol. gáltatni a népi küzdelmek hajdani harcosainak is. Szobrot kap Dózsa György, a parasztvezér, akit négyszáz évvel ezel őtt izzó trónuson éget tek m:g a föurak, egy heggyé ma. gasztosult budai domb a jakobinus lázadó Martinovics nevét viseli, akinek fejét a Vérmezön vágta le 150 évvel ezelőtt a hatsburgi hóhér bárója. uccát kapott Somrgyi Béla, akit 25 évvel ezelőtt gyilkoltak meg Hor. thy “legjobb tisztjei”. A szobrok és utcatáblák forradalmi csrréje nemcsak szimbolikus jelentőséggel bír, hanem nagy politikai nevelő hatása is van, mert sokszor egy emlékmű, egy-egy uccatábla hív. ja fel a figyelmet egy olyan névre, amelyet késő utódoknak elfelejteni nem szabad. Egy ilyen név Szabó Ervin neve. * Nem csodáljuk, hogy a mostani forradalmi ucca.keresztelőknél megfeledkeztek Szabó Ervinről. Hiszen a 25 éves Horthy uralcm m ndent meg. tett. hogy kitörölje az uj magyar nemzedék emlékezetéből annak az embernek a nevét, akinek az 1918. él 1919.es forradalmak szellemi elökészitésébn a legnagyobb része volt. Ez a csöndes hangú, törékeny testii tudós a magyar forradalmárok legnemesebb és legtisztább fajtájából való. akinek szellemén nevelődött fel az ui Magyarország forradalmi nemze. dék'. Szabó Ervinnek a “Huszadik Század”-ban megjelent tanulmányai, a “Társadalomtudományi Tá’sa'ág”ban és a Társadalomtudományok Szabad Iskolájában tartott előadásai a munkásmozgalomról és a társadalom f jlödésének mozgató erejéről szóló Írásai uj irányba terelték egy nemzedék Ifjúságát és aki, mint e sorok Írója, a Galilei Kör és a Társadalomtudományi Társaság előadásain szívta magába Szabó Ervin szellemét, egész életére kiható irányitó eszmékként őrizte meg Szabó Ervin tanításait. Szabó Ervin jelentőségét legjobban jellemzik forradalmártársának, Kunfi Zsigmcndnak 1918. október 2-án mondott búcsúszavai: ’’...Mindazok, akiknek ma Magyarországon valami közünk van a szocializmushoz, a munkásmozgalomhoz: Szabó Ervin gazdag, merész, kérlelhetetlenül becsületes és alkotó erejű szellemének vagyunk neveltjei. A szocialista tudásnak és gondolatnak leggazdagabb, Iegkristályooabb vizű nagy mod neéje volt az ö elméje, a mely nemcsak a magyar társadalomtudományt termékenyítette meg, de az ismeret és gondolat öntudatos vl. lakosságába emelte fel azokat a törekvések: t, tévelygő vágyakat, vak útra forduló ösztönöket, amelyek a proletárlelkekben forronganak. A szocialista Magyarország tanítómestere, az elmélet fegyverein k kovácsa és ötvösművésze volt Szabó Ervin s az cvztályharc hadseregének a mi or. szájunkban nálánál jelesebb hadiszállítója nem volt. Mindenütt, ahol a kizsákmányoltak szembeszálfbak a kizsákmányrlókkal, az elnyomottak az elnyomókkal, ahol a munká oií nagyobb bért, rövidibb munkaidőt, több szaadadságot követeltek, ahol a szervezkedés rnurká'ára hívták fel társaikat. ahoC a töke uralma ellen való feltámadásuk jeléül összefonták dologtevésben egyébként oly srrény karjukat: az érven, a gondolatén, a szellemen, mely cselekedetüket vezette, rajta volt Szabó Ervin harcod tudományának bélyege. Egyik legfon. tosabb föladatának azt tekintette, hogy a nyugateurópai.—amerikai szocializmus eszméivel és gondolatvi'ágával termékenyítse meg a mi mozgalmunkat s megtörje a szocializmus elméletében és gyakorlatában a néni t szellemnek azt a m nopóliumát, melynek kárhozatos, a szociális far; radalmat bénító hatásait ö már ré-Ady Endre: . Szerencsés esztendőt kívánok (Két kuruc beszélget) “Szerencsés esztendőt, Jósoisba menendőt. György cimborám, kívánok mostan néked, Napos táb x körül Lássad futni a plun árás ellenséget.” “N;m látom, nem látom, Szivbéli pajtásom. Nem látom a ködöktől a jövendőt, Fúltak itt a szivek És éhesek és gonoszak itt a berniek.” “De ilyenkor hinni S remény zászlót vinni Illik a jó, kordiális vitéznek, Szilveszter éjjelén Keserű szánk tátitsuk ki a méznek.” “Oh, jaj, árulások, Csúf, bajos bukás k Sohse voltak esztendőkhöz kötve, Az magyar az magyart Elárulta s elárulja mindörökre.” “Nézd. fényes az égbolt. Ami veit, az rég volt, S az szerencsés, mivelhogy uj esztendőt. Ha minden ráukszakad, Áldjuk, higyjük, mint jósorsba menendőt.
