Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-11-01 / 24. szám
10 SZABAD SZÓ Levelek Mindenkinek el kell olvasni! SÁRGA KÖNYV Adatok a magyar zsidóság háborús szenvedéseiből 1941— 1945 Összeállította: Vihar Béla 240 oldal. Ára 8 pesó Művészi rajzokkal. Hivatalos vélemény a könyvről: Ez a jegyzőkönyvekből és hirlapkivágásokból összeállított adatgyűjtemény a maga tárgyilagos anyagával megrázó vádirat a XX. század ellen, amely engedte és eltűrte az embertelenségeket. A tartalomból: :. rf* * t Ä,t. .AIS 1 1941. Nyitány Kamenec Podolskban. — Újvidék. — A “koreszme’ magyarországi főpróbája. — 1942. — Egy munkásszázad története jegyzőkönyvekben. — Nagykátáról indul el. — A harcterek páriái találkoznak Berdicsevben. — Lefelé. — így kezdődött. —- A hajtóvadászat másfél hónapjából. — A vidéki gettók helyzetjelentései. — A Száműzött tek útja. — Győrtől Auschwitzig. — A deportáltak “himnusza”. — Ez is hadviselés? — Háború az asszonyok ellen. — Jobb vagy bal? — A nácik és a gyermekek. — Földszintes ház. — Az “erkölcs” forradalma. — Ember-e a fasiszta? — “Eszményi világ”. — Lázadás a krematóriumban. — A városi felkelés szemtanúja. — Auschwitzi partizándal. — így történt Hollandiában. — A vörös hadsereg felszabadítja Auschwitz rabjait. — Halálból a halálba. — A rézbányák rabszolgái. — A cservenkai vérengzés. — Mi történt a többiekkel. — A fasizmus éjszakája. — Nyilasvilág, hajrá. — A békét ünnepelték. — Asszonyon az országúton. — Deportálás a józsefvárosi pályaudvarról. — Iazoltatás, toloncház, országút. — Kémelháritó, Mathausen. —Schom kapitány a “felsöbbrendü”. — Vér, vér. — Ahol már emberhúst ettek. — Az amerikai csapatok elfoglalták Gunskirchent. — Nagybritániai felszabadító seregek Bergen-Belsenben. — Budapest rémnapjaiból. — A gettó első napja. — Éjszaka a gettóban. — A “Védett” ház délutánja. — A nyilas nem irgalmaz. — A fasiszta pártház pincéje. — Nyilasháztól a Dunapartig. — Egy az ezrek közül. — Karácsonyi történet 1941T — A műkedvelők lázadása. — A fasiszta szellemi élet nevében. — Ami majdnem megvalósult. — A magyar zsidóság önvédelmi kísérletei. — Komoly Ottó. — Leomlanak a gettó falai. — Statisztika. — Káin mit cselekedtél? — Miért haltak meg? — Mit kérnek ñalottaink. —Bialik: A mártírok között. Kapható: BARNA ÉS FIA Könyvkereskedésében MAIPU 441 Buenos Aires JURAMENTO 2382 Magyarországból Béviész Mihályné, a Magyar Tudósító Iroda főszerkesztőjének felesége írja: 1944 december 4-ike volt. Csöngetnek, jön egy nyilas, kezében egy irás: följelentettek, házkutatást tart zsidóvágyon rejtegetéséért. El tudjátok képzelni azt a szivetfacsaró érzést? Ebben az időben, ha egy zsidót találtak elbújtatva, az egész családot kiirtották. Ezzel a tudattal fogadtam a nyilast, holott a szobáimban tizenegy menekült volt elbújtatva. Bokonok, barátok s mi, a család, tehát összesen tizenöten. Hihetetlen önuralommal beszéltem a nyilassal, aki elfogadta az indítványomat, hpgy jöjjön le a pincébe, ott van minden, amit keres. Az egyetlen megoldás volt, hogy kivigyem a lakásból. Mondanom sem kell, hogy a pincében nem csak az volt, amit ó keresett, hanem a “Népszava” régi példányai, kommunista könyvek, füzetek és mindaz, amit előlük rejtettünk el. De nem volt más megoldás, csak igy sikerült kivinni a lakásból. Amig leértünk a pincébe, addig újabb mesét találtam ki az ott levő dolgokra vonatkozólag s nem nyúlt máshoz, csak amit magaménak vallottam. Ez is elég volt, mert abban a ládában volt minden ruhánk a légoltalmi elöl elrakva. Férfiöltönyök, fehérnemű, nyakkendő, cipő, télikabátok és tavaszikabátok. Mindenünket elvittek, de az életünket megmentettük. Az nap féltem, hogy újra visszajönnek a nyilasok, miután újbóli látogatásukat beígérték, azért a lakásból az egész társaságot szétszórni igyekeztem, azzal a meggyőződéssel, hogy ha mégegyszer jönnek, ilyen szerencsém nem lesz, hogy nem jönnek be azok a szobákba, ahol ök voltak. Képzeljétek azt a szörnyűséget, egyet sem fogadtak be sehol, estére mind visszajöttek. Ekkor a ház légoltalmi parancsnoka: Bacsa Péter álkulccsal kinyitotta a mellette lévő lakást, ahol a ház lakóinak tudomása szerint nem lakott senki és oda dugtam el hét embert, természetesen örök reszketésben, hogy nem-e toppan be a lakás bérlője, aki a bombázás elöl vidékre menekült. Itt voltak tiz napig, amig más megoldást nem találtam. Ezért a lakás kinyitásáért — miután statárium volt — Bacsa Péter esetleg az életét adja, családjával együtt. Később ugyanez a Bacsa Péter segített enni adni a barátaimnak. És még ezerszer le vagyok neki kötelezve. Férjemet is ök mentették meg. * Bacsa Péternek, a kitűnő szociálista publicista életmentőjének egy szeretetcsomagot küldött az argentínai magyar újságírók, irók és művészek akciókomitéja.
