Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-11-01 / 24. szám
SZABAD SZÓ 7 Dr. Székely József: Uj tudományos felfedezések az újjáépítés szolgálatában Magyarország természeti kincsei a könnyű fémek uj világában Dévai Sándor mérnök nyilatkozota a magyar bauxit-termelés felhasználásáról A “Szabad Szó’’ olvasói bizonyára emlékeznek arra a cikksorozatra, amelyben Dévai Sándor mérnök, a Buenos Airesben élő kiváló fém-kémiai szakember Magyarország újjáépítésének kérdéseit a legújabb tudományos kutatások felhasználása szempontjából ismertette. Az itt következő cikkben az aluminium-ipar alap-anyagának, a bauxitnak gazdaságos felhasználása sokat vitatott problémáját világítja meg Dévai mérnök. A világháború előtt a világgazdaság szakemberei azt a tételt állították fel, hogy azokat az államokat iljeti a világhatalom, amelyek a legnagyobb szén és vasibányák birtokában vannak. így Németország gazdasági és katonai hatalmát a Ruhrvidék és a Bajna-völgy hatalmas szénás vasbányái és acélművei, az Egyesült Államok hatalmát a pensilvániai és betlehemi vasbányák és kohók alapítottál- meg. Az uj tudományos kutatások eredménye döntő változást idéz elő e téren is. Most a könnyű fémek világát éljük: a vas és más nehéz fémek helyét az aluminium fogjálja el. Az aluminium legnagyobb előnye a vassal szemben: hatszorta könnyebb és nem rozsdásodik. Emellett épp úgy forrasztható és iparilag épp úgy felhasználható mint a vas. A repülögép-ipar legfontosabb fém anyaga az aluminium és újabban a hajó, és vasútépítésben is mindinkább az alumíniumra térnek át. Az autóiparban is mind nagyobb szerepet játszik az aluminium. Az aluminium nemsokára kiszorítja a rezet a kábelgyártásban, mert jó áramvezetö. A magyar bauxittermelés A könnyű fémek világában nagy szerep vár Magyarországra, mert az aluminium legfontosabb alap-anyaga: a bauxit bőségesen található a mai Magyarország területén. A Dunántúl, a Balaton környékén, Keszthely-Sümeg vidékén vannak a leggazdagabb bauxit bányák. A bauxit vöröses agyagos föld formájában található a felszínen és helyenként 140 méter mélységig is. A bauxit 1886 óta bir jelentőséggel, amikor az északamerikai Charles Hall és francia L. T. Heroult feltalálták azt a módszert, amely, lyel a bauxitból elektrólytikus utón, alumíniumot lehet előállítani. A bauxit világtermelésben Magyarország a második helyen állt a második világháború kitörése előtt. Az 1937. évi statisztika szerint az egyes országok bauxittermelése a következő volt: Franciaország .... .... 688.200 tonna Magyarország .. . . ........ 451.576 >> Északamerika . .. , ........ 426.977 ff Jugoszlávia .......... ........ 354.000 »» Oroszország ........ ___ 250.000 ”1 A Heroult-féle elektrójytikus eljárás alkalmazásával 1 kg. aluminium előállításához 5 kg. bauxit szükséges. Az alumíniumipar fejlődését mutatja az a hivatalos statisztika, amely szerint 1886-ban 17 tonna volt az aluminium világtermelése, 1939-ben pedig 715.000 tonna. Az 1938 évi statisztika szerit az egyes országok aluminiumtermelése a következő volt: Németország ................. 161.300 tonna Északamerika ... .......... 130.000 ff Kanada .............. .......... 64.300 ff Oroszország .... ............ 48.000 ff Franciaország . . . ............ 45.000 ff Norvégia ............ ........... 29.000 ff Svájc .................. ............ 26.000 ff Olaszország ........... 26.000 ff Anglia ............ ............ 22.000 „ gyobb mértékben, mert 1 kg. aluminium előállításához 25 kilowatt villamos áram szükséges. A világkereskedelemben tehát azok az országog nyerik meg a versenyt, amelyek a legolcsóbban tudják a villamos energiát előállítani. Németországban kitűnő minőségű és nagymennyiségű szén birtokában tudtak olcsón villamos áramot előállítani, de a szénnél is sokkal olcsóbb a vizferövel hajtott villamos müvek energiatermelése. így Svájc, Norvégia és Északamerika is a vizi-villamos erőmüvek felhasználásával tudnak világpiaci áron alumíniumot előállítani. Az aluminium árának alakulását a következő táblázat mutaja be killógramonként: 1845-ben ............... 4.200.— márka 1890-ben ............... 25.10 1880-ban ............... 100.— „ 1900-ban ............... 2.— „ 1914-ben ............... 1.35 „ 1938-ban ............... 1.23 „ Világpiaci nehézségek Magyarország évi 451.000 tonna bauxittermelésböl cca. 100.000 tonna alumíniumot lehetne előállítani, ha az elektrólytikus eljáráshoz szükséges olcsó villamos árammal rendelkezne. Azonban épp itt áll elő az akadály. Magyarország nem rendelkezik vizi villamos erőmüvekkel. A szén pedig aránytalanul megdrágítja az aluminium előállítását. 1 kg. aluminium előállításához cca. 30 kg. szén szükséges. Ha a szén tonnáját cca. 300 forinttal értékeljük akkor egy kg. aluminium előállításához kb. 9 forint értékű szén szükséges. Ugyanekkor 1 kg. aluminiumfém a világpiacon kb. Az aluminium előállítási árát a villamos áram ára befolyásolja a legna-
