Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-11-01 / 24. szám
SZABAD SZÓ 5 Argentínában vagy Brazíliában bujkál a háborús bűnös Habsburg Albrecht főherceg Náci színésznők és egy falangista diplomata segítették Albrechtét a menekülés utján Néhány héttel ezelőtt szűkszavú távirat jelentette, hogy Albrecht főherceg, Hitler és Szálasi lelkes hive, Svájcba szökött és onnan repülőgépen Portugáliába menekült. Albrecht főherceg, akit otthon méltán neveztek a “leghitványabb Habsburgénak, Liszabonban tűnt fel, de úgy látszik ott sem érezte magát biztonságban és minden jel arra mutat,' hogy Délamerika felé folytatta menekülő útját. Alberecht főherceg pályafutása Albrecht főherceg közszereplése azzal kezdődött, hogy a “keresztény; kurzus’’ mézesheteiben az úgynevezett “szegedi gondolat’’ keresztes vitézeivel, és a fehér terrorista különítmények monarchists vezetőivel királlyá akarta magát választatni. A magyar törtéiíeíem e vadregényes korszakában nagy keletje volt e fiatal Habsburgnak, akinek — bár elvették tőle a tescheni s béllyei hatalmas uradalmat s a bécsi Albertinát, — a pompás magyaróvári uradalom még mindig bőségesen lehetővé tette a fatytyulegitimizmus e hóbortjának finanszírozását. S mert anyai őseinek volt valóban valami nagyon távoli rokoni vonatkozása az Árpádokkal, a hercegi kapcsolatok révén mint az Árpádok sarjadékát akarták feltolni Szent 1st ván trónjára. Nagyravágyó anyja támogatta is * sok leánygyermek után jó későn szü letett majoreskó e képtelen ambícióját. Apja, Frigyes főherceg pedig, ez a jóindulatú, együgyü nyárspolgár, akit azért neveztek ki a múlt világháborúban a hadsereg főparancsnokává, mert a Habsburgok e marsallága adta mindig a fővezéreket, éppúgy nem számított, mint a háborúban Conrad mellett. i Mikor azonban az antant b Horthy is röviden véget vetettek e trónjelöltesdi játéknak, Albrecht felkereste Ottót — s örök hűséget fogadott, melyet hamarosan megszegett, mire Ottó kizárta a Habsburg -családból. Itthon meg beugrott egy rosszul sikerült politikai kalandba, amelynek leleplezése után mindent hiveire kent s a kormányzónak feltétlen hűséget fogadott, fegyelmezett törvénytisztelő magatartást ígért. Vére azonban nem hagyta nyugton. Nagyratörö, de bizonytalan terveiről A vállalkozó szellemű habsburgi főherceg egy szép napon feltűnést keltő tervvel lépett a nyilvánosság elé: egy sajtó értekezleten előadást tartott a földnélküli parasztok szomorú helyzetéről és ennek orvoslására nagyszabású kolonizálási tervet dolgozott ki. Nem a sokezer holdas föhercegi hitbizomány földjein akarta Albrecht főherceg a földéhes parasztokat letelepíteni, hanem az argentin-paraguay határvidékén, Chaco és Misiones eddig nem kultivált területein. Albrecht terve az volt, hogy olcsón vásárol, Argentínában kincstári földeket és azokon dolgoztatja felesbe a kivándorlásra hajlandó magyar parasztokat. Albrecht két ízben ját Argentínában. Először 1932-ben jött rövid tanulmányútra Némay alezredes kiséretében, másodszor 1936-ban jött tiz tagú kísérettel hosszabb tanulmányútra. A főherceg kiséretében voltak Némay ezredes, dr. Miletich orvos, dr. Csiky, Vodák tengerésztiszt, két repülőtiszt és néhány gazdasági szakember. Két repülőgépet és egy autót is hozott magával Albrecht aki heteken át bejárta Chaco és Misiones nagyobb helységeit és chacráit. Albrecht főherceg argentinéban, gróf Szinnyai Tivadar névre kiállított diplomáciai útlevéllel utazott, de kíséretének tagjaitól elvárta, hogy „királyi fenség”-nek címezzék és föhercegi méltóságának megfelelően rendeztette a fogadtatásokat a misiónesi kormányzónál és más argentínai hatóságnál. Az argentínai kormányhatóságoknál Haydin akkori magyar követ járt el Albrecht főherceg ügyeiben. A chacoi magyarok érthető bizalmatlansággal fogadták a főherceget és nem mondott le — ha nem is király, de valami olyasféle akart lenni, hogy több legyen másoknál, különösen József főhercegnél és fiánál, mert a Habsburg család e két Magyarországba szakadt ága nem fért meg egymással. nyíltan tudtára adták a “királyi fenség’’-nek, hogy az Argentínába vándorolt magyarok, szabad földön sza bad emberek, akik maguk munkálják meg a maguk földjét. Ha ö itt földesur akar jenni és itteni földjére olcsó peonokat keres, akkor erre magyar földmives nem vállalkozik. A kincstári birtokok olcsó áron való megvétele nem sikerült. A magyar képviselöházban is szóba került Albrecht főherceg honalapitási terve és élesen támadták a kalandos vállalkozást, amelyet úgy igyekezett Albrecht népszerűsíteni, hogy a Gran Chacot “Délamerika édenkertjének’’ nevezte. Emberkereskedö lélekkufárnak nevezték a főherceget, aki megtévesztő propagandával akarta idegenbe csábítani a hiszékeny parasztokat. Albrecht főherceget kettős spekuláció vezette a chacói tervnél: ki akarta menteni a családi vagyon egy részét Délamerikába és egyúttal nyerészkedni akart a földéhes parasztok kiuzsorazásával. Árpád vezér rossz útra tért utódjának honalapitási terve meghiúsult. Honalapitási kísérlet Brazíliában Albrecht kísérletezett Brazíliában is a telepítési tervvel, de ott sem ért el eredményt. Brazíliában nagyobb síi kert ért el if j Horthy Miklós, aki nem fantasztikus telepítési tervekkel foglalkozott, hanem a Weisz Manfréd- Chorin csoport vezetése alatt hadi ipari üzemek létesitésével mentette át úgy a nagy magyar iparlovagok, mint a Horthy-család vagyonának tekintélyes részét. A brazíliai kirándulás emlékeképpen HONALAPITAS A CHACOBAN
