Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-10-01 / 23. szám
14 SZABAD SZÓ Levelek Budapestről GOZÓN GYULA a “Nemzeti Színház” művésze ir]a: Igen tisztelt Barátom! Vannak olyan napok az ember éle tében, mikor megátkozza a születése percét és ököllel fenyegeti az eget, ahonnan a keserűsége küldöttjét gyanítja. Ilyen perceket mi itt igen szép számmal éltünk meg de olykor tlátott bámulással meredve a puskacsö vekbe, böllérkésekre, ólomfütykösökre, vagy a gázkamrák ajtajára. Ugy.e elengedi a kétes izgalmakat, hogy részletesen irjak erről: magam sem ambicio. nál,om. Ahogyan most a kis magyar Ha. za áll, rongyosan és éhesen, azt kell mondanom: tiz millió hangos hazafi összesített ereje és akarata ért ehhez a célhoz. Szóval egy kis csoport ellene volt, de nem mozdulhatott A többi lelkesedve gyötörte bele az országot a latrinába. Hogy nem vettek emberszámba, azt valahogyan kibirtam. Ki( igen mert már régen rájöttem arra, hogy ezerszerte jobb, türelmesebb az állat, mint a tollatlan kétlábú kulturleny. De meg kellet zavarodni a tehetetlen haragtól, mikor az láttam, hogy Írókat, művészeket költőket és tudósokat hajtottak olyan bírák itélöszéke elé, akik jóformán irni-olvasni sem tudtak. Kedves Barátom, nehéz nekem, — aki egy életen át cselekedtem a jó. ságot, — megköszönni a mások jóságát a nekem nyújtott segítséget. Megköny. nyiti azonban a feladatomat valami az, hogy a művészeten keresztül, a Színpad, az irás clipper-én szállt el hozzám egy maroknyi ember szeretete. De jó vi gasz ez itt, a gonoSzok és a romok között, a keserű emlékek világában, de szívhez szólóan kedves! Hát vannak még lelkek a világban, akik nem abban fáradoznak, hogy kint, fájdalmat, gyalázatot és halált idézzenek mások fejére? Úgy látszik vannak. Messze az ir. datlan távolságokban, az idegen világ, ban összebuvó magyarok. Istenem, talán valamennyiünknek meg kellene pró hálnunk a külföldön élést; hogy kö. zelebb kerüljünk azokhoz, akik mellett nap mint nap lélegzünk, járunk, dolgozunk és gyűlölünk.. . talán más embetr faragnának belőlük az ezer mérföldek, amik elválasztanak közeleseinktöl. Látom önöket, buenos.airesi magyarokat, ott az “El Gitano’’csárdában, ahogy összetalálkoznak és a nagy spanyol ára. datban egymás felé nyújtják kezüket: — “Szervusz pajtás, hogy vagy?” És nem érdekes a származás, mellékes a faj, a vallás, politika, hiszen mindketten magyarok: a Gyűlölet-Országból valók mindig is összefogtak, ha átlépték a kárpátok bérceit. Látom a szemük egymásra csillog, a szájuk nevet és szeretik a boldogtalan kis hazát. Bár mi, itthon úgy tudnánk szeretni. Köszönöm önnek kedves Barátom a szép pillanatot amikor a buenos-airesi levelet elolvastam. Mert ahogyan vannak percek, amikor az ember öklével fenyegeti az eget a rázúdult szevedések miatt: vannak percek, amikor a szem könnybelábad és az égre néz, hogy köszönje a “jő.t”, Ami nem halt meg, csak ájult volt. Mert fejbe verték azok, akik a Bűnt akarták Isten trónjára ültetni. De Isten megmozdította a kis ujja hegyét és ök belesüppedtek a dantei fekete iszapba. Ahova valók. Hanem addig mig az a kis ujj megmozdult... no, most már hagyjuk. Élünk, és hi szünk a jövőben. Talán naivak vagyunk, talán léhák? Nem, csak emberek vagyunk és visszük hátunkon a sorsunkat. Minden szeretetemmel köszöntőm önt és az “El Gitano” derék magyarjait. Jóbarátjuk Gőzön Gyula a Nemzeti Színház művésze * Gózon Gyula megható, meleghangú levele mutatja, hogyan látják Buda pesten, a megszépítő messzeségből a buenos-airesi magyar kolóniát. . . Mi. lyen szép lenne, ha Argentina magyarjai tényleg olyan jók, olyan nemes érzé. siiek, olyan összetartok volnának, mint azt a szeretetcsomagok által Kiváltott örömkönnyek tükrében Budapesten lát ják... Fizessen elő a “SZABAD SZO”-ra Délután 4 órátót este 9-ig SALON de TÉ egy hires művész-trióval ♦ Este 10 órától hajnalig Hangulat-Vigság Attrakciók Dr. HORVÁTH JENŐ egyedüli revalidált magyar ügyvéd Uruguayban Válóperek stb. MONTEVIDEO Calle TREINTA Y TRES 1279 U. T. 8—02—69 KLEIN MAGDA kozmetikai szalonja SANTA FE 1391 U. T. 44 - 9493 6S CABILDO 1954 IT. T. 73 - 3101
