Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-10-01 / 23. szám

10 Szabad Sz5 Uj tervgazdaság Oroszországban Oroszország egész gazdasági élete: a mezőgazdaság, az ipar a kereskede-' lem és közlekedés, a bankok működése pontosan megállapított állami terv Bzerint történik. Minden középitkezés: iskolák, kórházak stb. épitése csak az elfogadott terv keretében lehetséges. E tervgazdaság elvi alapjait a Szovjet- Unió alkotmánya igy fejezi ki: “A Szovjetunió gazdasági életét ál­lami terv határozza meg és irányítja a társadalmi gazdaság fokozását, , a dolgozók anyagi és kulturéletének sza­kadatlan fellendülése, a Szovjetunió függetlenségének megerősítése, védel­mi erejének emelése érdekében.” Látnivaló, hogy a tervgazdaságnak nem tisztán gazdaságid' hanem igen messzemenő pőlitikai és kulturális jelentősége van. Csak a tervgazdaság révén valósíthatja meg a szovjet-állam azt a programmját, hogy oly feltétele­ket teremtsen, melyek mellett minden szovjetpolgár képességei szerint man­­kálkodhassék a köz javára és minden irányú igényét a lehető legteljesebb mértékben elégíthesse ki. Világos, hogy ez a programm oly gazdasági rendet követel, mely a zökkenő nélküli, zavar­talan termelést biztosítja, amely kire­keszti a gazdasági válságot és a vele­járó munkanélküliség és egyéb zava­rok minden lehetőségét. Ilyen gazda* säg a tervgazdaság. A tervgazdaság feladatai ’ Ennek a gazdaságnak legelső felada­ta abban áll. hogy a termelőerők fej­lesztése által lehetővé tegye a termelés oly méretű felfokozását, amelyet a szovjetgazdaság említett programmja megkíván. Ennek a programúinak a megvalósítása pedig nemcsak azt je­lenti, hogy a szovjetgazdaság annyi jó­szágot termeljen, amennyivel a lakos­ság átlagos szükségletét egy adott pil­lanatban kielégítheti, hanem azt is tekintetbe kell vennie, hogy a szovjet­nép átlagos anyagi és szellemi színvo­nala állandóan emelkedik, az anyagi és szellemi szükségletek egyre növe­kednek, tehát a szovjetgazdaság, a tervgazdaság feladata is egyre nyer­nek tartalomban és terjedelemben. A tervgazdaság ilyenformán hatal­mas állami feladat, melynek elvégzé­sére 1921. óta küön állami szerv ala­kult: az Állami Tervbizottság, amely­nek munkáját kiegészítik az egyes köz­­- társaságok, területek és körzetek terv­­bizottságai. Oroszország állami tervbizottsága a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa, vagyis a kormány mellett működő ál­landó, tizenegytagn bizottság. A bi­zottság elnöke hivatalból a szovjetkor­mány elnökének helyettese, tagjai pe­dig vezető, gyakorlati tervgazdasági szakemberekből és a legjelentősebb szaktudósokból kerülnek ki. Az Álla­­miTervbizottság tagjai nem vállalhat­nak egyidejűleg más hivatalt, vagy munkát valamely más szovjetgazdatá­­gi szervezetnél. Ez az összeférhető: - lenség magútól értetődően folyik ab bői a követelményből, hogy az állami tervgazda ág kérdéseinek eldöntését ne befolyásolhassák semmiféle máé hatósági, vagy helyi jellegű gazdasági érdekek. Az Álla,mi Tervbizottság feladatai közé tartozik: a közgazdasági tervek kidolgozása, az egyes ügyágak és köz­társaságok által összeállított tervek eredményeinek közlése a szovjetkor­mánnyal, a közgazdasági tervek meg­valósításának ellenőrzése, a szovjet­gazdaság egyes problémáinak kidolgo­zása, a tervgazdasági eljárás módsze­reinek megállapítása, a Szovjetunió számvitelének vezetése. Az Állami Tervbizottság legfontosabb feladata abban áll, hogy a közgazda­ság különböző ágainak tevékenysége között-a helyes arányt megtalálja. — Ilyen módon az Állami Tervbizottság­ra hárul az a feladat, hogy összhang­ba hozza az őstermelés és a feldolgozó ipar kölcsönös kívánalmait, összhangot létesitsen^a mezőgazdasági és az ipari termelés között összeegyeztesse a for­galom fejlődését a mezőgazdaság köz­lekedési igényeinek fokozódásával, a termelést a fogyasztás növekedésével, gondoskodjék a termelés finanszírozá­sáról és annak anyagi biztosítékairól, az üzemek megfelelő helyi elosztásá­ról a nem-gazdaságos Szállítások ki­küszöböléséről s a munkahelyek oly elhelyezéséről, hogy azok a nyersanyag forrásokhoz és a termékek felhaszná­lásának helyéhez lehetőleg közel legye­nek. A Tervbizottság egy másik feadata abban áll, hogy ellenőrzi a kormány által megerősített közgazdasági tervek kitöltésének menetéi. Ebben a Tervbi­­zotriágnak segítségére vannak a mel­lette működő Központi Statisztikai Hivatal, valamint a Tervbizottság meg hatalmazottai a Szovjetunió különbö ző■ területi, körzeti, köztársasági köz pontjaiban. A közgazdasági tervek fajai A Tervbizottság különböző terveket dolgoz ki: hosszabb időre szóló, úgy­nevezett perspektivális, azonkiv.ül évi és negyedévi terveket a Szovjetunió közgazdaságának fejlődéséről. A pers­pektivális tervek szabály szerint öt évre, vagy több ötéves ciklusra szól­nak. A tervek e különböző fajait az­után egyesitik olyanformán, hogy az évi és negyedévi tervek voltaképen a perspektivális tervekből folynak, egy­úttal azonban pontosan számításba veszik azokat a tényeket, amelyek az ország politikai és gazdasági helyze­tére az adott időpontban jellegzetesek s amelyek megmutatják annak a lehe­tőségét Is, hogy a perspektivális fel­adatok esetleg rövidebb idő alatt tel­jesíthetők. A Tervbizottság munkájánál különös tekintettel van a közgazdaság különbö­ző ágainak és az ország különböző te­rületeinek sa^tosságaira. Az előbbi tekintetben a terv megállapítja az ipar valamennyi ágában szükséges építkezések programmját, a mezőgaz­daság és forgalom feladatait. A fel­adatok elvégzéséért azok a népbiztos­ságok felelősek, amelyek az egyes ágak igazgatását és tervmunkálatait veze­tik. A területi tervek a köztársaság leg­fontosabb gazdasági területeinek álta­lános teljesítését tartják szem előtt. Ezért az ipari üzemek épitése és úgy­szintén az építőanyag szükséglet elő­irányzása, a fűtőanyag kitermelésének, a műtrágya, üveg, a könnyű- és élel­miszeripar, valamint a mezőgazdaság termékeinek tervezése ugyancsak köz­társaságonként. területenként, körze­tenként történik, oly mértékben, ame­lyek az illető területek mindegyikének gazdasági szükségleteit kielégítik. Ez a területi tervgazdaság lehetővé teszi az észszerütlen és túlságosan távoli szállítások elkerülését és egyúttal azt is, hogy a régebben gazdaságilag elma­radt területek is fellendülhessenek. KLEIN MAGDA kozmetikai szalonja SANTA FE 1391 TT. T. 44—9493 és CABILDO 1954 U. T. 73—3101

Next

/
Thumbnails
Contents