Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-07-01 / 20. szám

14 SZABAD SZÓ MŰVÉSZ-JUBILEUM Buenos Aires művészvilágá­nak egyik ismert, közszeretetben álló tagja: Dani Dezső opera­énekes most ünnepli 40 éves művészi jubileumát. Argentina magyar közönsége bizonyára nagy meglepetéssel fi­gyel1 fel erro a néhány soros hirre és csodálkozva kérdezik, hogyan lehetséges, hogy egy 30 évesnek látszó, pompás kondícióban lévő fiatalember négy évtizedes művé­szi jubileumát ünnepelheti. A “Magyar Csárda” intim mii­­vésztanváján keresztkérdés alá vesszük a jubilánst. Dáni Dezső mosolyogva válaszol: — Művészek nem szívesen árul­ják el születésük pontos évszá­mát; én őszintén bevallom: 1899- ben születtem, tehát 47 éves va­gyok. — Szóval a 40 éves jubileum sajtóhiba — vetjük 'közbe. — Dehogy sajtóhiba — feleli Dáni; én tényleg 40 évvel ezelőtt kezdtem meg művészi pályafutá­somat. — Mint csodagyerek? — kér­deztük. —• Igen — hangzik a válasz. — 1906-ban, 7 éves koromban énekel­tem először a nyilvánosság előtt, szülővárosomban, Baján. Az Urá­nia moziban cgy-egy énekszámom­ért 5 korona fellépési dijat kap­tam. így indultam meg mint “pro­fesszionista énekes” a művészi pá­lyán. Az iskolai énekkarban tűnt fel rendkívül szép, erős han­gom és zenei érzékem. Később a munkásdalárdák tenoristája vol­tam, 18 éves koromig. 1917-ben bevonultam a zombori 23. közös gyalogezredbe, és a világháború alatt, a harci szünetekben, az orosz és olasz front mögött a tisz­ti kaszinóban énekeltem. — A világháború után előbb Baján, majd Budapesten, polgári pályán .dolgoztam és27 éves ko­romig csak “naturalista énekes” voltam. Csak feleségem unszolásé­in kezdtem meg Gábor József ope­raénekesnél — Pataky Kálmán hires énekmesterénél — a tanu­lást. Gábor nem akarta elhinni, hogy eddig nem tanultam az ének­­művészetet. Két évi tanulás után, Dáni Dezső 1929 március 8-án léptem fel elő­ször a budapesti Városi Színház­ban ta l<“Rigoletto”-ban. Komor Vilmos tanitotta be vélem a man­­tuai herceg szerepét. Az első szép sikerek nem elégítettek ki. To­vább tanultam az Operaház ének­mestereinél, Ferencsik és Plesz karmestereknél és 1930-ban pró­bát énekeltem Radnai igazgató előtt, az Operában. Mozartiáriá­kat énekeltem és Radnai azonnal szerződést ajánlott fel. Amikor a szerződés már aláírásra készen állt, az utolsó pillanatban egy le­küzdhetetlen akadály merült fel: hiányzott a keresztlevelem. S Hor­­thy-Magyarországban abban az idő ben fontosabb Volt a keresztlevél, mint a tehetség. — Elkeseredésemben leszer­ződtem az Ostende-kávéházhoz. így lettem a magyar kir. Opera bizonyítványával — kávéházi énekes. — A budapesti rádióigazgató­ja, Szöts, igyekezett jóvátenni az igazságtalanságot és leszerződ tetett a rádióhoz. Polgár Tibor zongo-Ügyvédi tanács, az óhazában Akinek valamilyen fontos elin­téznivalója, peres ügye, vagy jogi tanácsot igénylő kérdése van Ma­gyarországon, forduljon bizalom­mal Dr. Pongráez Jenő ügyvéd­hez (Budapest, Fáik Miksa-ucca 3. szám.) rakisérete mellett énekeltem ope­ra és operette-áriákat. —• Hogy került külföldre? — kérdeztük. — Marek-Weber világhírű ze­nekara 1934-ben Budapesten ven­dégszerepeit és szerződési ajánla­tot kaptam. Három éviig hangver­senyeztünk Európa nagy városai­ban. 1937 őszén láttam, hogy a nácizmus mindenütt előre tör. Nem volt kedvem Európában ma­radni. Szerződés nélkül indultam útnak Argentínába. Megérkezésem után néhány órával Dajos Béla elvitt az “El Mundo” rádió-stúdió­jába próbaéneklésre és néhány perccel1 később már megkaptam a szerződést. A rádió művészi ve­zetője, Valle igazgató olaszosan hangzó nevet adott: Tino Dani lett Dáni Dezsőből. Három évig olasz művésznéven énekeltem, az­tán Dajos Bélától elszerződtem Horváth Sándor “El Gitano” ká­véházába. Azóta ismét Dáni Dezső néven ismer a magyar közönség. # Az interjú közben levelet hoz a posta Dáni Dezsőnek Magyaror­szágból. Ritka szerencse: csak jó híreket kap! Tizenegy testvére közül hetet Magyarországon ért a náci-uralom és mindannyian sze­rencsésen átélték a nyilas idők borzalmait. Pedig a testvérek ak­tiv részt vettek a nyilasok elleni mozgalomban, mintahogy az első világháborúban is frontharcos voll a hat Dáni-fiu. Különösen Dáni Jenő és unokafivére, Dr. Faragó László szocialista képviselő, a Pénzintézeti Központ vezérigazga­tója játszanak szerepet a demok­ratikus Magyarország jujjápitésé­­ben. • Dáni Dezső operaénekest jubi­leuma alkalmából szeretettel iid­­vözlik Argentina magyarjai, mert Dáni nemcsak opera- és operette­­áriák nagyszerű interpretálásával, a “bel canto” magával ragadó szépségével hóditotta meg a nem­zetközi közönséget, hanem Hor­váth Sándor világhírű cigányprí­más és zeneszerző, a magyar zene legnépszerűbb muzsikusa mellett ö a magyar dal hivatott mestere.

Next

/
Thumbnails
Contents