Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-09-15 / 6. szám

Jászi Oszkár Magyarország újjáépítése Szinte példátlan feladat előtt áll ma a német iga alól felszabadított, ezer sebtől vérző magyar nép. Hogy életben maradjon, boldoguljon és erő­re kapjon, ehhíz mély forradalmi át. alakulásra lesz szüksége- A forrada­lom lényege ugyanis az, hogy a fő­­hatulum, a szuverenitás, uj osztályok kezébe került, melyek a saját uj ér­tékeik szerint alakitják át az ország szociális, gazdasági, szellemi és kül­politikai struktúráját, A történelmi nagy forradalmai, melyekre elsősor­ban szokás gondolni, tényleg azt je­lentették, hogy uj osztályok és csopor­tok annyira megnövekedtek erőben és befolyásban, hogy képesik voltak a beati possidentes, a régi uralom bir­tokosa nak a hatalmát megtörni, kor­mányukat féli el ölni, katonai szerve­zetüket felőrölni. Ez történt az angol, francia és a bolsevista forradalmakban. Egy aktív, elszánt, szervezett kis. hbségnek sike­rült itt, széles tömegek támogatása mellett, a hatalom eddigi élvezőit el­távolítani. Persze a forradalom esz­ményi álomképéből valóság csak ak­kor lett, amikor a győzelmi s csoport képes volt a nemzet többségének tá­mogatását megnyerni és kormányát a többi államok által elismertetni. Ez íendszprint egy hosszabb folyamat, mely alatt Cromwell megbukott, a ja­kobinusokat kiseperték és a háborús kommunizmust felváltotta a Sla/in­­nak egy országra tervezett szocializ­­musa, II. Ebből a szempontból nézve azokat a forradalmi átalakulásokat, melyek ma Küzépeurópa különböző országai­ban — a Németország és Oroszország közötti területen — folyamatban van­nak, alig lehet kétséges, hogy a sze­meink t lőtt lefolyó magyar, lengyel, jugoszláv, román és bolgár forradal­mi átalakulás egy lényeges ponton kü­lönbözik uz előbb említett nagy for­radalmaktól- A legújabb forradalmak­nak eredete és lendülete első sorban nem az illető országok erőviszonyai­ból és történelmi adottságaiból kö­vetkezik, hanem azok kivülröl terve­zett forradalmuk, melyeket a győzel­mes orosz nagyhatalom inszoeniro­­zott, Irányit és támogat. Messzeme­nő orosz támogatás nélkül mindízek az államok képtelenek lennének ösz­­szttörni belső ellenségeiket: a dinasz-Jászi Oszkár igyetemi tanár, a Károlyi-kormány volt minisz­tere az utóbbi húsz év alatt Észak amer i kában fejt ki ered­ményes tudományos tevékenysé­get, de állandóan figyelemmel kiséii a magyarországi esemé­nyek t. Jászi legújabb magyar­­vonatkozású ttnulmányábói közöljük a következő részletet: tiák, a szoidateszka, a feudalizmus és az uzsorakapitalizmus egységfrontját. (A helyzet némileg más Ausztriában és Cs: hországban — NEM Szlovákiá­ban! — ahol komoly és életerős mun­kás, paraszti és értelmiségi erők vol­tak működésben már az első világ­háború befejezte előtt és után.) Az említett országok sosem voltak képesek siker, s szociális teformokat, vagy forradalmakat végrehajtani, mi­vel erre nem volt elegendő erejük a múlt naegkovesült privilégiumaival Színben. Ezek az országok csak med­dő felkeléseket vagy lázadásokat is­mertek. A magyar októberi forrada­lom sikertelensége jó példa e.re. Da­cára annak, hogy a dinasztia és a feudalizmus katonai ereje ossz tört az első világháborúban, a tervbe vett demokrata átalakulást néhány hónap alatt megdöntötte a diada finas ellen­forradalom. Miért? Mert nem volt sem öntudatos középosztály, s m szer­vezett parasztság, az ipari munkásság pedig az orosz események által faszci­­nálva nem demokráciát, hanem dik­tatúrát akart (melynek megvalósitá­­sára nem volt elegendő ircje), a kül­politika pedig, az angol és a francia reakció vezetése alatt, mindent elkö­vetett, hogy az októbfrl legálisan for­radalmi átalakulást elgáncsolja, kom­promittálja és letörje. Ezek az okok magyarázzák meg, hogy az októberi forradalom mit sem valósított meg a maga programmjából, csak eggyel szaporította az elvetélt magyar for­radalmak számát, III. Ma a helyzet tökéletesen más s bár az említett országokban nincs forra­dalom a szó történelmi jellegzetessé­gében (nincsenek benne barrikádok, Dantonok, forradalmi hadsereg, k, a mob terrorizmusa és uj jogok és esz­mények proklamáeiója slb.), valójá­ban egy rendkívül rendszeres, ponto­san körülírt, szigorúan diszciplínáit, rendkívül józan, romantika nélküli forradalom folyik ott, mely nem fog elvetélni, ha ezen a vonalon halad. Azt lehetne mondani, hogy ezek a forradalmak az OROSZ INKUBATOR, az orosz köllögép jól kontrollált at* mi szférájában növekednek. A jövő szempontjából nagyon fon­tos. hogy az átalakulás igazi termé. széfét megértsük és első sorban azt, hogy az oroszok miért létesítették i miért tartják fenn ezt az óriási inku­bátor gépezetet. Véleményem sz: rlnt az oroszok két fő motivum hatása alatt cselekednek. Az egyik a kom­munista ideológia végső értékeiből következik. Az a hitük, hogy most fel fogják szabadítani elnyomott prole­tár testvéreiket, akiknek nagyrészé­­luz faji és nemzetiségi szolidaritás is fűzi őket, A másik a szovjetek hatal­mi érdekein alapszik. Nem szabad türmök, hogy Középeurópában újra < gy i llenforrudalmi szövetség üsse fel a fejét, mely újabb diplomáciai fe­szültséget s végeredményben újabb háborút okozhatna. Nem szabad tűr­niük, hogy egy uj német, vagy bár. mi más ellenforradalom egy CORDON SANITAIRET, egy egészségügyi kor­dont kovácsoljon ossz1 Szovjetorosz­­ország ellen s ezt csak úgy hiszik el­érhetőnek, ha ók csinálnak egy ilyen kordont a szerintük fenyegető ellen, forradalom ellen. Tehát arra töreksze­nek, hogy a felszabadult kisebb né­pek oly kormányokat alakítsanak, a melyk úgy katonailag, mint diplomá­ciáikig a szovj t érdekszférájához fog. nak csatlakozni. S minthogy NámeA- ország egy-két nemzedék élettartal­mára megszűnt vliághatalom lenni« minthogy Anglia teljesen el lesz fog. lalva a saját maga világbirodalma fenntartásával és reformjával s mint­hogy az Egyesült Államok csak na­gyon közvetve vannak érd: kelve a kö­zép u ropni helyzetben, eme CORDON SANTTAIRE kiépítése ellen aligha fog komoly, háborús feszültséget okozó ellenállás felmerülni. De mint meggyözödéses történelmi materialisták az oroszok azzal is tisz­­tában vannak, hogy tervük végső si­kere két feltételtől függ. Az egyik alt hogy kiseperjék a középeurópai orszA- yok régi szuverénitásait, hogy uj • velük rokonszenvező osztályoknak ét

Next

/
Thumbnails
Contents