Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-09-01 / 5. szám
8 Szabad Szó A demokrácia uj fegyvere lett a magyar rádió A demokratikus pártok együttes irányítása alá helyezték a rádióállomásokat A magyarországi rádióállomások tudvalevőleg az utóbbi 25 év alatt a Horthy.kormány propagandaeszköze volt, majd a nyilasok tiszavirágéletü uralma alatt Szálasi propagandáját terjesztette. A felszabadított Magyarországban kivették a rádiót az állami propagandaszervezetböl és azt az összes demokratikus pártok közös Irányítása alá helyezték, hogy a technika ezen vívmánya most már a kultúra, a miivé, szét és a demokratikus felvilágosítás terjesztésének eszköze legyen. A budapesti rádió május elsején kezdte meg működését. Pontban déli 12 órakor a főváros legforgalmasabb helyein felállított hangszórókon felzengö déli harangszó, a Ferenciek templomából, hirdette a hosszú Idő óta néma rádió ujbóii megszólalását. Az uj hivó-jel a ‘ Te vagy a legény, Tyukody pajtás” c. kurucnóta néhány első akkordja, melynek elhangzása után a magyar rádió köszöntötte hallgatóit és háláját fejezte ki Sztálin marsallnak, majd köszönetét mondott a titkos Kossuh.rádiónak é* a Petöfirádiónak, nemkülönben a londoni, a moszkvai és a newyorki rádiónak, továbbá a szabad francia rádiónak, a melyek “mind segítettek a magyar népnek, hogy túljusson az ország legnehezebb óráin” A budapesti rádió áldozott a hazai ellenállási mozgalom mártírhalált halt vezérei, elsősorban Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékének és kijelentette, hogy mostantól fogva a magyar rádió a de. mokráciának és a szabadságnak lesz a hirdetője. A megnyitó után a miniszterelnök Intézett beszédet az ország népéhez és a határokon tul élő magyarokhoz, a hírek után pedig a demokratikus pártok nevében Tildy Zol. tán, Rákos; Mátyás, Szakasits Árpád, Kovács Imre, Supka Géza és Kossá István beszéltek. Mindannyian hálájukat fejezték ki a Szovjetunió iránt és hitet tettek a tiszta demokrácia mellet. A magyar rádió uj vezetősége a kővetkezőkből áll: A rádió és a Magyar Távirati Iroda (MTI), valamint a film Iroda elnöke Dr. Ortutay Gyula, a fiatal tudós, a Szegedi Kollégium volt tagja. Adminisztratív igazgató: Kelen Péter Pál, aki a hires Ortutay-féle népi hanglemezgyüjtés kiadód volt. Müsorigazgató: Nagypál István, — Schöpflin Gyula fia, a kiváló író s a Nemzeti Színház uj dramaturgja. Fő. rendező: Barsi Ödön. A dramaturgia flreaetöje: Cserép Miklós, aki még Németit Antal embere volt, míg az irodalmi osztály élére csak ideiglenesen került Edelényi Ervin. Zeneigazgató: Lajtha László, vezető karnagy pedig a régesrégi Polgár Tibor. A hirosztályt Bozin Endre, a külügyi osztályt Dr. Mezei István vezeti. Az első napok műsorából kiemelke. dett a függetlenségi harcban hősi halált halt mártírokról szóló megemlékezés, Boldizsár István előadása, míg az irodalmiak közül Tamási Áron gyászbeszéde Szabó Dezső felett és a kitűnő irodalomtudós, Tolnai Gábor előadása Radnóti Miklós költészetéről. Ez utóbbi az “Elnyomatás éveinek költői” cimü előadássorozat első műsora volt és az egyelőre eltűnt zse. niális poéta, Radnóti Miklós verseiből a nagy örömünkre életben maradt Ascher Oszkár adott elő. A budapesti rádió később, sajnos, egyelőre beszüntette irodalmi és művészeti adásait és csupán hírszolgáltatásra szorítkozott, junius elsejétől kezdve azonban, a hírek szerint, remélhetőleg ismét megindul a teljes napi Programm adás, vagyis a művészeti és zenei Programm. Sajnos, egyelőre a budapesti rádió adásai külföldön alig fog. hatók- A régi budapesti IL leadóállomást sikerült csak ren-dbehozniok s valószínűleg még jóidöbe beletelik, a mig az adások erőssége külföldre is elér. A rádióhallgatás ugyan, egyelőre még ugylátszik odahaza sem könnyű. A lapokból és egyéb hírekből nem elég világos még, hogy hová tűntek a fővárosi rádióvevökészülékek. Sokat az előző kormányok, majd Szálasiék és a németek vettek el s hurcoltak el s ami megmaradt, azt a sajtó utalásai-. bol kitetszöleg a felszabaduláskor, ak. kor, amikor még a főváros területe lényegében hadműveleti, illetve közvetlen frontmögötti terület volt, a Vörös Hadsereg kívánságára az uj magyar hatóságok gyűjtöttek össze. Errenézve érdekes, hogy például éppen a kommunisták lapja követeli a rádió. készülékek mielőbbi szétosztását, valamint az uj, néprádió sürgős gyártását^ mondván, hogy a dolgozó tömegek számára elsőrendű szükséglet a rendszeres rádióhallgatás. Ugyan, csak a Szabad Nép Írja, hogy a budapesti kerületi elöljárók egyik legutóbbi összejövetelén az egyik kerületi elöljáró közölte, hogy az ö kerületében az illetékes vörös hadsereg parancs' nők instrukciójára a rádiókészülékeket újból visszaadJák azok jogos tu. lajdonosainak. Az értekezlet erre úgy határozott, hogy a Vörös Hadsereg központi parancsnokságához fordul és kéri, hogy az egész főváros területére egységes visszaadási eljárást engedélyezzen. Ez azóta nyilván meg is történt, ami kiderül abból is, hogy mig a készülékek kiosztása idejére a budapesti rádió összefüggő zenei.irotíalmi adásait átmenetileg felfüggesztette volt, most ezek újra megindultak s megállapították a rádiőelöfizetés diját is: “havi 20 pengő, melyet a posta a készülék eredetére, áliapo. tára és minőségére való tekintet nélkül szedett be-” Előzőleg, mint azt a lapok széliében hirdették, a főváros forgalmasabb pontjain felállított hangszórók közvetítették a budapesti rádió műsorát. Érdekes, hogy az egyik lap élesen és sorozatosan tiltakozik az ellen, hogy ilyen hangszórót a Zeneakadémia homlokzatára is felszereltek, mivel az “esztétikai szempont., ból rout'a az épület hatását és a zenekedvelők műélvezetét is zavarja, hogy az épületbe jövet s onnan távozóban más zenét hall. Ezzel kapcsolatban kell nagy szomorúsággal megemlítenünk azt, hogy a jelentések szerint a magyar népzenei gyűjtemény sokezer viaszlemezből álló világhírű anyaga a háború áldó. zata lett. Nemcsak a magyar, hanem az egész európai zenekutatás felbe, csüfhetetlen kára e viaszlemezek elpusztulása, annál is inkább, mivel azok tekintélyes része (szégyenszemre) még mindig publikálatlan volt. WXXXXXXXXXXXXXXXXÄXXXXXXXX* X X X X X X X X 1 MAGYAR DALOK 6 internacionál is attrakció tgész éjjel nyitva ff)oy ¿isii. ¡ AMERICAN BAR LAVALLE 684 X X X X X X X X
