Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-07-01 / 1. szám
8 Szobád Szó Három elfogató parancs Ez a cikk, mely a vagyonelkobzási perek történelmi hátterét világítja megeredetileg 22 évvel ezelőtt, 1922J május 28-án jelent meg a Károlyi Mihály ellen indjtott hazaárulási per megkezdése alkalmából [az októbrista emigráció bécsi ht tilapfában, a “Panoráma’ -ban. A közleménynek Jászi Oszkár nyilatkozata ad inast aktualitást, aki az “Ej Demokratikus Magyarországért Indított Mozgalom” legutóbbi gyűlésén NewYorkban kijelentette, hogy a felszabadított Magyarország erkölcsi kötelesség* a Károlyi elleni hazaárulási per revíziója és Károlyi rágalmazóinak megbüntetése, hogy a Múlt tisztán állion a Jövő nemzedéke előtt. A “Panoráma“ főszerkesztője Bölöni György volt, aki később Bkon Párizsba emigrált és a német katonai megszállás alatt a földalatti ellenállási mozgalom egyik legbátrabb szervezője és a magyar “maquis”-k vezére lett. A cikk Írója: Dr. Székely József, a “Szabad Szó” jelenlegi főszerkesztője. Gyilkosság, lázitás, hűtlenség, árulás, országháboritás főbenjáró bűneinek kérlelhetetlen megtorlására kibocsájtott három elfogató parancs nyert most aktualitást. Más nyelv, más hang, — de ugyanaz a szellem szól két éves, vagy két évszázados papírlapokról. * I Anno 1703, Habsburg-császári parancs Rákóczit kereste halálra. Nagy volt Rákóczi “bűne". Mig az uralmon le' vök császári érdekekért harcolták, vagy otthon A Rákóczi elleni halálos Ítélet első oldala. [(A bécsi császári irattárban készült reprodukció), jobbágy-robotban sanyargatták a népet s az udvar kegyét élvező henye íöurak serege "a szegény verejtékéből, vagy közpénzekből gazdagitá magát“, — Rákóczi zászlaja alá gyűjtötte a hegyaljai zendülök és az erdélyi üldözöttek szétszórt csapatát és a szabadságért “Pro Libertate“ élére állt a forradalomnak. Az elfogató parancsot publikáló Ítélet Rákóczi bünlajstromából kiemeli, hogy felkent felséges császárja elleni szövetség megkötése és Magyarország ideaen állam protekciója alá való jut" tatása végett idegen államok követeivel kooperált s terve megvalósítása érdekében az országban titkos konveniikulumokat tartott. A '‘felségsértés és lázadás bűnéért“ fö- és jószágvesztéssel sújtó parancs következetesen Ragozy-nak mondja a nagy szabadsághös nevét: “Rákóczy Ferenc többször bebizonyult felségsértéseért és lázadásáért fejének, méltóságainak és minden jószágának elvesztésével feleljen a császári és királyi felségnek- Mostantól fogva mindennemű tisztségtől és méltó" ságtól megfoszttatik és ha elfogatik, helyben és nyomban hóhérpallos által annak rendje és módja szerint kivégeztessék, vagyona és jószágai pedig a császári és királyi kincstárt illessék." "Mindezt pedig iszonyú és ocsmány példaképpen elrettentésül" A hóhérpallos elöl idegen földön talált menedéket a bujdosó fejedelem s csak vagyonain osztozkodtak zsákmányra éhes ellenségei. * 1849-ben egy másik nagy rebellis, az 54 éves, nős, “okatolikus", középmagas, nyúlánk, monoki ügyvéd, újságíró, a Honvédelmi Bizottmány elnöke ellen bocsátott ki elfogató parancsot az ellenforradalom haditörvényszéke. A személyleirás pontos aprólékossággal írja le Kossuth Lajos, az ország legnépszerűbb emberét, akit sokszázezer képről és rajzról mindenki ismert ,csak az osztrák csásaár
