Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-08-15 / 4. szám
Szabad Szd 11 Robert Parker: Főhadiszállás BUDAPEST Magyarország Hit ler csapdájában Második közlemény A “Szabad Szó” legutóbbi számában közöltük az “Associated Press” volt magyarországi tudósitójának, Robert Parkernek “Headquarters Budapest” című angol nyelven megjelent könyvéből egy érdekes részletet. — Most egy újabb fejezetet ismertetünk, amely gróf Teleki Pál miniszterelnök tragikus szerepére vet fényt és a leghitelesebb forrásból bizonyítja be, hogy Magyar, ország akkori urai sodorták a magyar népet Hitler szolgálatában a katasztrófába. Pelsömagyarország “visazahóditlsa” tetőpontig felcsigázta a magyar sovinizmust. Kárpátalja visszaszerzésével fejeződött be ez a had'árat, amelyet Horthy kormánya a propaganda minden eszközével nagy nemzeti diadalként állította be az ország népe elé. Csak kevesen tudják, hogy amikor Felsömagyarországot Hitlertől ajándék képpen elfogadták, ezzel egész Magyarországot eladták a nácizmusnak. Robert Parker meg akarta ismerni Kárpátalja visszaszerzésének igazi indokait és kihallgatást kért gróf Teleki Pál miniszterelnöktől. Az intervjura csak azzal a kikötéssel kapott Parker engedélyt, ha a miniszterelnök kije. lentéseit szigorúan bizalmasan kezeli. Az intervju lekábelezését különben is már előre eltiltotta a magyar külügyminisztérium. * * Parker következőkép Írja le gróf Teleki Pál minisezterelnökkel való beszélgetését: .. A miniszterelnök, egy őszülő ifaju, sovány ur, a magyar cueikérzek egycnrunájában fogadott. Kilünö angolsággal szólt hozzám: “— Én a magyar cserkész-mozgalom vezetője vagyok — mondta. — Azt hiszem, most, amikor annyi egyenruha szimbolizálja a gyilkosságot és rablást, megnyugtató jelenség egy olyan egyenruha, amely a keresztényi szeretetct és a humanizmust jelképezi.” Teleki elmondta, hogy évekkel ezelőtt járt Északomé, rikában. “— Amerika a világ reménysége! — mondta. — Önök hivatása, hogy megmu.ássák, hogyan éljenek békében a népek egymás mellett.” Megjegyeztem, hogy nálunk heves vitát folytatnak az elszigeteltség hívei azok ellen, akik az európai ügyekbe való közbelépés szükségességét hirdetik. “— Ezt úgy sem akadályozhatja meg senki. Épp úgy, mint ahogy senki sem tudja feltartóztatni egy folyam zuhanó áradatát, Amerika kötelessége, hogy átvegye a világ vezetését és hogy rendet teremtsen. Miután Anglia hatalma megingott, Amerikára jut ez a hivatás.” Beszélgetni kezdtünk Németországról és Lengyelországról, majd a németeknek Délkclet-Kurópában megindított gazdasági törekvéseiről. Megkérdeztem Telekit, hogy Kárpátaljának Magyarországhoz csatolása a németek egyetértésével történt e, vagy Hitler akarata ellenére vonultak.e be a magyarok? “— Az igazat megvallva — mondta Teleki vontatottan, szemüvegét törölgetve — mi utasítást kaptunk az annexió végrehajtására.” Mosolyogva állt fel és folytatta: { “— Ez volt az ára annak, hogy Hitler Staliimal tárgyalásba bocsátkozzék. Miután ml Kárpátalját átvettük, Hitler üzenetet küldött Stalinnak, amely szerint Németországnak nincsenek céljai Ukrajnában. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Kárpátalját Magyarországhoz esatoliák. Oroszországnak nincs tehát oka félni a német terjeszkedéstől Ukrajna felé.” Eszembe jutottak azok a híresztelések, amelyek rövid idővel ezelőtt, Varsóban való tartózkodásom alatt, ott orosz német tárgyalásokról voltak elterjedve. Megemlítettem Teleki előtt, hogy erről én tudósítást is küldtem Amerikába. “— Isten mentse meg Európát attól, hogy ¡Berlin és Moszkva megegyezésre jussanak — mondta. — Angliának és Franciaországnak sietniök kell. Chamberlainnek és Daladiernek végre tuchuok kell, hogy Stalin nem hisz már az ö Ígéreteikben, ök elárulták Csehországot; ők bátorit. ják Hitlert, hogy Kelet ellen forduljon. Hogy bízzon Stalin abban, hogy ha Angliával és Franciaországgal egy szövetségi szerződést köt, azok be is tartják a szerződést akkor, ha Németország megtámadja Oroszországot. Ez pedig olyan biztosiul el fog következni, mint a halál. Ez világosan kitűnik a “Mein Kampf” minden sorából.” Megkérdeztem Telekit, hogy szerinte Németország megnyerheti-e a háborút? —“ Nem! — mondta. — Ennek ép az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. Különben egy magyar egyetemi tanár, Lajos Iván éppen az én felszólításomra irt egy könyvet arról, hogy a németek gyengék ahhoz, hogy megnyer, hessék a háborút. Ez a könyv nemsokára meg fog jelenni.” Mialatt Teleki beszélt, figyeltem ezt a törékeny, erőtlennek látszó kis embert, aki felvette a harcot a németek ellen. Ez a harc különösen nehéz és veszélyes volt, mert egyúttal a megrészegült magyar sovinizmust is szembe kellett szállnia, amellyel most szerezték vissza az elcsatolt
