Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-08-01 / 3. szám
Szabad Sz'óm Dr. Székely József 1 Szétzúzott törvénytáblák j: Budapestről jelentik: “A felszabadított főváros népe egy ' tüntető felvonulás során ledöntötte Werbőczy István szobrát.” ¡ Budapest belvárosának legszebb terén, a Klotild-palota előtt büszkén emelkedett Werbőczy István fehér márvány szob’-a- A nemesi Magyarország nagy törvényhozója. a Hármas Könyv szerzője szigorúan tekintett le a bűnös város kései ivadékaira, akiknek örök figyelmeztet«.'ül szolgált Werbőczy szobrának egyetlen Szimbolikus dísze, a “Tripartitum”, a ‘‘Háuras Könyv” márványba vésett mása. “Werbőczy 200 csomó tavaszi termést kapott, mert aj?a. dékot kért s az országban kiváltképen a népre befolyással bíró egyéniség — azt tehát tőle megtagadni nem ie. hét.” Ennek a korszaknak jellemzője, hogy erőszak, önkény és hatalomvágy uralkodott. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy Werbőczy, aki maga is a jobbágyok erejének kiuzsorázásával és a ksnemesek és polgátok kifosztásával gyarapította vagyonát, törvényhozói minőségében is osztályérdekének védel. mezője volt. A Hármas Könyv a középkori Magyarország jobbágynyuzó nemeseinek jogait foglalta törvénybe és a felső tízezrek előjogainak biztosításával évszázadokra kodifikálta a dolgozó emberek jogfosztását. Külön “érdeme” Werbőczynek, hogy amikor a trágya. bányavidéken először léptek sztrájkba az éhező bányamunkások, akkor az ö javaslatára törvényt szavazott meg az országsygülés amely halállal bünteti a sztrájkot. Iskolát végzett parasztivadékok és egyetemet végzett polgárok egyforma tisztelettel tekintettek fel az o.szágbiró nemes alakjára, hiszen a tankönyvekben és a hivatalos történetírásban példakép állt az utókor előtt a nagy hazafi és nagy jogtudós alakja. Négyszáz éven át fénylett az igazság bajnokának és a jog törvénybefoglalásának glóriája Verböczy felett ée csak a legújabb kerban vette magának a bátorságot egy igazságkutató jegtanár, hogy a má ványba faragott kép nedvébe élethü arcképei fessen a régi Magyarország nagy fiáról. Poros levéltárak sárgult pensamentjeiböl, négyszáz év óta meg sem érintett állami és vármegyei pénztári jelentésekből, fejedelmek és főutak leveleiből derült ki, hogy Werbőczy István, Magyarország első világi kancellárja é« kétségkívül legnagyobbtehetségü kodiíikátcra, még kora erkölcseihez mérve is, a legromlcttabb emberek és leglelkiismeretlenebb álamférfiak közé tartozott. A nagy or. szágbiró kora legkapzsibb embere volt, aki pénzhajhászó lázban pár évtized alatt harácsolt össze olyan hatalmas vagyont, mint amennyit más magyar íőurak két-három nemzedék alatt szereztek. Werbőczynek az ország minden részében voltak birtokai .-Pozsonytól Brassóig és Sárostól Zágrábig 200 faluban volt egy.egy részecskéje, mert nem volt az a kicsiny ingatlan, amelyet el nem fogadott volna az előtte perlekedő felektől.... Birtokának más részét pedig úgy szerezte a Tripartitum szerzője, hogy legvéresebb ellenzéki beszédjei idején a királytól nem restellett folytonos adományt kérni- Országgyűlési szereplése és a kérvények keltét összevetve látjuk, hogy egy.egy kérvényt ilyen beszéddel tette nyomatékossá. így nem csoda, ha Zápolya alatt, akinek 42 vármegyében 157.000 portája volt. tehát majdnem az ország egy tizedét birtokolta, Werbőczy már a legnagyobb birtokosok: a Báthory, Drágffy, Ráskay családok sorában foglalt helyet. Werbőczy nemcsak a királyválasztásnál igyekezett minél több pénzt és földet szerezni és nemcsak a peres felektől fogadott el vesztegetési pénzeket és ajándékokat, hanem még i föpopságtól Is tudott javakat szerezni. A3 egri télapók számadás! könyvében feljegyezte, hogy Ezeket a hiteles feljegyzéseket fiatal jogász koromban ismertem meg Ágoston Péter nagyváradi jegakadé. miai tanár jóvoltából, aki később a Társadalomtudományi Társaság könyvsorozatában fita meg a magyar világi nagybirtok történelmét és akivel az 1918-as forradalom első hónapjaiban együtt jártam a bihari falvakat és a győzelem utáni :övid hónapok alatt a külügyminisztérium budai palotájában, majd később az emigrációban együtt elmélkedtünk a történelmi tanulság:k hiábavalóságán.., * Vigasztaló tudat, hogy a nép egészséges ösztöne könnyebben megtalálja a helyes utat, mint sok diploma* álmodozó. Alig kapott erőre a nácijárom alól felszabadult Rudapest népe, alig tudott előre jutni a Rákóczi-ut él Kcasuth Lajos.uccán a romok között az Aponyi térig, nem tétovázott okát és mig a szövetségesek repülöbom. bái és az orosz ágyuk gránátjai megkímélték Werbőczy szobrát, addig a szabadság izétől megmámorosodott tömeg ledöntötte magas talapzatáról a jobbágyinyuzó tör. vényhozóját. Porba hullt a Tripartitum. szétzúzták a jogfosztás törvénytábláit. így mutatták meg, hogy uj tör. vénytáblákat követelnek. ¥ Ha van történelmi igazságszolgáltatás, akkor az ujjáépül i Budaipesten Dózsa György szobrát állítják fel a Werbőczy-szobor megcsonkult talapzatára. ¡Dr. SZILY IMRE ügyvéd Egyedüli hites magyar tolmács Hivatalos órák: délelőtt 10—12, délután 4—fél 6 között. Av. Corrientes 1373, 2-ik em. — U. T. 38—9162 és 38—4767
