Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-07-15 / 2. szám

Szabad Szó 11 Miklós Elemér: Fáklyatüz — Világégés Sok mindenről írnak, beszélnek a mostani gigantikus összeütközéssel kapcsolatban. Nekem jelenleg szemé­lyes emlék jut eszembe s azt jegyzem fel az utódoknak okulásul, hogyan készült a néphai.'.gulat Budapesten 1914. augusztusában. A magyar főváros lakosságát nem lehetett túlságosan harciásnak ne.| vezni; a budapesti u'ccát váratlanul érte a hadüzenet, az általános mozgó­sítás. Jól emlékezünk a végzetes pla­kátra: "Mindent meggondoltam, min. dent megfontoltam”, melyen a 84 éves múmia császár parancsot ad kedves népeinek a háborúba való in­dulásra. Borzasztó elgondolni is, hogy ez a testileg, lelkileg rokkant ember­roncs, ki egy hadastyán-egylet elnöki tisztjét sem lett volna képes kellőleg betölteni, egy tollvonással határozha­tott millió és millió ifjú élet felett. Igaz, hogy kocsonyás akaratát egy kamarilla nyomása alatt Potsdamból rángatta az elmebeteg Kaiser, Európa akkori első számú veszedelme. Ferenc József császári gőggel és önzéssel, ■ a mely agkori gyengesége dacára nem A háborús uszítás kulisszatit­kába világit be az "Emlékezés 1914-re”, amely Miklós Elemér sajtó alatt levő “MAGYAR MOZAIK” cimü uj könyvének egyik fejezete. Az első világhá­ború kitörésének 31-ik évfordu­lóján külön érdekességet nyer ez a visszaemlékezés. csökkent nála, sőt erősödött, szemé­lyes birtokának tekintette a hadse­reget, melyet óriási kiterjedésű biro­dalma egész területén mozgósított. — így indult meg azon a lejtön, mely a Habsburgok sokszáz éves uralmát a romlásba döntötte. Kétségtelen, hogy a szarajevói me­rénylet óta feszült volt a nemzetközi helyzet. A Szerbiához intézett ulti­mátum, amelyet szintén Berlinben fogalmaztak, elörevetette a háború árnyékát. De azért a budapesti ucca, a Dunaparton sétáló, kávéházakban lebzselő lakosság gondtalanul élvezte a nyarat. Bizonyosra vették, hogy 1 millió 385.000 hold legelő 1 millió 720.000 hold erdő 693.000 hold nem termő föld. így összesen 3 millió 798.000 hold levonásával közel 4 millió hold föld k::ül felosztásra. A földosztó tanács eddig másfél millió hold földet vett át felosztás vé­gett. Az 1935. évi statisztika szerint az 10C0 holdon felüli birtokok egész te­rülete 4 millió 800 000 holdat tesz ki. A 100-tól 1000 holdas földbirtokok öf-f-területe ?. millió 930 ezer hold. E két kategória tshát együtt 7 millió 730 ezer holdat tesz ki. A 300 holdat vagy ennél többet 10 390 középbirtokosnnk hagynak meg. Igv I millió 99 ezer hold nem kerül kiesötásra a nagybirtokok ielenlcgi területéből. Az országos földalap ven Jel közősé­re boesájtott föld felosztásánál fi­gyelembe veszik a kivételes eseteket, mint az ellenállási mozgalomban részt vett egyének, egyházak tulajdonát, miáltal csökken a kiosztásra szánt te­rület nagysága, másrészről viszont emelkedik az árulók és a nemet nép­csoport tagjaitól elkobzott földterüle­tekkel. amelyek egészükben a föld­alaphoz csntoltatnak. Nem kerülnek felosztásra azok az állami birtokok, amelyek mint minta­gazdaságok az átlagnál magasabb ho­­zaáékot mutatnak fel. Ezen szempontok figyelembevétele után közel három -minió Tieid termő­föld kerül felosztásra. A felosztandó területekből egy-egy birtokos része: 15 hold szántóföld, vagy 3 hold gyümölcsös, vagy 3 hold sz'-lőblrtok. Az átlagos .földbirtok Így 10 holdat tesz ki. A három millió hold főidből tehát 300.000 oara'-zt család jut földhöz. mint már annyiszor történt, megint csak találnak valami megoldást — a békés megegyezésre. Kevesen gondol­tak arra, hogy a kis Szerbia szembe mer söállni a hatalmas osztrák biro­dalommal. Bárczy István, a nagy pol­gármester, ki akkor állott népszerű­sége, alkotó ereje tetőpontján, kül. földi autóturára indult Lengyelor­szágba s én — az idötájt, a polgár­­mesteri hivatal vezetője — szintén szabadságon voltam szüleimnél Bor­­sod-megyében. Ott ért utói Rózsavöl­gyi Gyula alpolgármester sürgönye: “Jelentkezzék azonnal hivatalában”. Az éjjeli személyvonattal utaztam Bu­dapestre. Útközben minden állomá­son bokrétás, daloló, fiatal újoncok, komoly, idősebb tartalékosok mentek, maguk sem tudták hová és miért, hogy ezúttal komolyan folytassák azt a játékot, melyet eddigi katonai szol. gálatuk alatt s a nagy gyakorlatok idején, inkább csak kellemetlen, de veszély nélküli kötelességnek, robot­nak tekintettek. Budapest,_föleg az én hivatalom, az öreg központi városháza, békés mun­kájában megzavart méhkashoz volt hasonló. Haza sürgönyöztük a polgár, mestert, kit csak az Isten őrzött at. tói, hogy nem érte a hadüzenet orosz területen. A budapesti házi-ezredet ünnepélyesen búcsúztattuk el. A ké­sőbbi vérengzéseiről hírhedt, pópákat akasztató Terstyánszky hadtestpa­rancsnok csak nyári felszerelést vitt magával, “hiszen a.z év végére lever, jük a szerbeket, karácsonyra itthon leszünk” — Ígérte a bucsuzáskor, — persze németül. De mikor rövidesen megérkeztek az első sebesültek s min­den cenzúra dacára elterjedt a hir Potiorek kudarcáról s a súlyos magyar veszteségekről, mégis csak komolyab­ban kezdte venni a főváros népe. az CIRCULO ARGENTINO DE ASISTENCIA MEDICA URUGUAY 560. 9-ik emelet 92. A. iroda. V. T. 37—0834 Julius: taggytijtö hónap felvételi díj nélkül. A mi Magán Betegsegélyzö Intézetünk a legnagyobb Buenos Airesben. Ez bizonyltja legjobban elismert telje­­'sltményünket. Magánkezelés elsőrendű szakorvosoknál, lesörangu szanatóriumok operáció esetére, gyógyszertárak a főváros minden részén ingyenes orvosság kiszolgálására, röntgen vizsgálatok, rádiográfia, besugárzások leveszik a gondot betegség esetén. Lepjen be tehát még ma tagjaink sorába! Főorvos: Főképviselő: Dr. B. GOLDSTEIN RUBIN RUDOLF

Next

/
Thumbnails
Contents