Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-07-15 / 2. szám

Dr. Székely József: Hídépítők Hidak hatalmas ivei nemcsak folyók rohanó áradata fe­lett nyitnak utat, nemcsak sziklás szakadékok felett vezet­nek át, hanem sokszor oszágok között hoznak létre uj kap­csolatokat. Hidak így nyernek szimbolikus jelentőséget. Ilyen kettős, jelentősége van annak a nemzetközi hídnak, amely most épül Argentina és Brazilia között és amelynek egyik fő­építésze magyar. A buenossiresf City Hotel halijában találkoztunk a nemz tköti hid ma­gyar ellenőrző építészével, Szilárd Bé­lával. A társaságban szűkszavú, szin­te félszeg, do amint beszélni kezd, egy modern szociológus és filozófus jelenik meg előttünk, aki egy szaktu­dós alaposságával fejtegeti tudomá­nyos alapclveit. Szilárd Béla, aki hidakat és felhő­karcolókat épít Braziliában, nem a hídszerkezetekről és nem a felhőkar­colók építési terveiről beszél, hanem arról a hidépitö munkáról, amely a jelenből egy jobb jövőbe nyit utat a két világháború sokat szenvedett cin­be! ¡sógének. * Az intervjuk szokásos formája: kér­dés és felelet. Ezúttal egy rövid kér­désre — egy érdekes és újszerű szo­ciálpolitikai tanulmány d'ióhéjbafog­­lalá-ával felelt ez a modern hidépitö: gimiiiniitiiiiiiiiiiiiiuimiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiit;^ I CASA í I Friedmann ! i I magyar ékszerész és órás § A legkényesebb Ízlést is kielé- | § gitö ékszereket készít ra^ok | után. ízlés — Művészet — Érték I Javít — Átalakít i Vesz, elad, becserél ékszereket, 3 I aranyat, platinát, gyöngyöket, | brilllánsokat és ékszereket. 3 ” E MAIPU 428 U. T. 31-0293 I I finim!mH!!!IHBllin!l!!!BI!B!glllllll[l!l!giimilHlligiimillHHt!g "Az uj világ építőmesterei között manapság csak politikusok jogászok és közgazdászok neveit emlegetik. S az államiak sorában a született uralkodókon kivül nem találunk mást, mint hivatásos politikusokat, jogászokat és tábornokokat. Mérnökök csak nagy ritkán jutnak vezető szerepre országépitésnél és kormányzásnál. Pe­dig az uj világ felépítése elsősorban hivatásos épitészék feladata. Ezek az uj "világépitök" természetesen nemcsak az építész­mérnöki tudományban képzett szakemberek lesznek, hanem a mo­dern szociológia és filozófia elveinek elöharcosai is. Az antik világ bölcsei, Sokrates és Plato azt hirdették, hogy az ország kormányzását a bölcsekre kellene bizni, mert azok ismerik legjobban az emberi életet. A mai modern ember életviszonyait a politikában, szociológiában és filozófiában is képzett építőmérnö­kök ismerik a legjobban. S magasabb éleiszinvonalat biztositó uj városokat és uj országrészeket csak ilyen uj tipusu építészmérnö­kök építhetnek fel. Uj energiaforrások megnyitása ilyen uj városok és országré­szek építését teszi lehetővé. Konkrét példa erre az Unióban a Tennessee elektromos vízmü­vek létesítése. A gigantikus elektromos erőmüvek felépítése előbb csak mérnökök százait, majd munkások ezreit foglalkoztatta, de ne­hány éven belül virágzó városok nőttek az uj energiaforrások kö­zelében s az eddig gyéren lakott terméketlen területen ma a legmo­dernebb gyártelepek magas életszínvonalat biztositó megélhetést nyújtanak az addig szegény lakosságnak és az uj települök ezreinek. A gépek szociális jelentőségéről sok téves felfogás van eitei­­jelve. Arisztoteles azt mondta: — “Ameddig a szövőgépek vetélöi nem fognak maguktól jár­ni, addig szükség lssz rabszolgákra..." De hiába jár ma magától a szövőgép vetélöje, a modern tech­nika nem szabadhatta tel az embert a szolgaságból. A régi rab­szolgaság helyébe az ipari bérmunkás uj szolgasága lépett. A cél: a gépi erőt az ember felszabadítására kell felhasználni. Miután a gép korszaka még aránylag nagyon fiatal, még-nem alakult ki az a kormányzati forma, amely megfelel a modem em­bebí élet követelményeinek. A demokrácia politikai intézményei egyedül nem oldhatják meg az uj, nagy feladatokat. Az emberiség életét, az uj városok és országrészek felépitését ép­­ugy meg kell tervezni, mint egy hatalmas hid épitését, vagy egy nagy gyár berendezését. A városépítés és regionális tervezés uj iránya az, amely a jö­vendő jobb világ reális alapjait adja. A Tennessee-terv megvalósítása Roosevelt jövőbelátó bölcsessé­gének segítségével 1933-ban kezdődött meg és már 12 v alatt óriá­si eredményt mutat fel. De ez még csak a kezdet. Magyar szempontból érdekelni fogja a “Szabad Szó" olvasóit, hogy a Tennessee-müvek egyik főépítésze egy magyar mérnök: Vank Lóránd. Magyar zseni teremtő ereje segítette <mö a Missisipi első (Folytai«* a 8-ik oldalon.'

Next

/
Thumbnails
Contents