Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-07-01 / 1. szám

Szabad Sző 3 Károlyi Mihály: MAGYARORSZÁG JÖVŐJE "Ami az otthoni eseményeket illeti, eszembe jut egy történet nemrég elhunyt barátpmról. Ro­main Rollandról. Amikor a harmincas évek elején Moszkvában járt, az orosz ifjúmunkások szónoka a kővetkező szavakkal fogadta: "Üdvözlöm önt, a nagy humanistát, aki köztünk megvalósítva látja élete álmát." Romain Rolland erre ezt fefelte: — "Amit a Szovjet'Unióban látok, az kétségtelenül példanélküli a történelemben, de az én életem ál­mát nem lehet megvalósítani, az mindig valósuló­­ban van." Nos, igy vagyok én a magyar kibontakozás­sal. Amiért 30 év óta küzdők, megvalósulóban van, de korántsem mondhatom, hogy az elgondolásom már megvalósult. Az igazi, népi demokráciát csak a magyar nép valósíthatja meg, még pedig nem egyik napról a másikra, hanem csak kitartó, Ke­mény munkával. Téves dolog azt hinni, hogy Magyarországon orosz Quisling kormány van. Az oroszok csupán a fegyverszüneti feltételek végrehajtását várják el Magyarországtól, a magyar belpolitikai rendszer kialakulásába nem szólnak bele. Hogy miként fog kialakulni az uj magyar rendszer, az a magyar népi erők aktivitásától, határozottságától függ. Az oroszok éppen azt akarják kifejezésre juttatni, hogy minden németellenes és progresszív erőnek lehe­tőséget adnak és a politikai életből a konzervatí­vokat sem zárják ki-A demokratikus verseny megnyerése attól függ ,hogy mennyire tudnak a népi erők a kon' zervativ erők fölé emelkedni. Be kell vallanunk, hogy a népi erők nagy handicappel indulnak, hiszen egy 25 éves ellen­­forradalmi propaganda hamis, soviniszta mérgét kell ellensúlyoztok, egy olyan mérget, amely ma­gába a népbe is beleette magát. El kell készülnünk arra ,hogy a konzervatívok ismét azzal fognak operálni, hogy a határ-revizió kérdését lassan-lassan újra felvetik és belpolitikai célokra használják fel. Ezzel természetesen elvág­nák az útját a szomszédokkal való megegyezés­nek. Meggyőződésem szerint előbb be kell bizonyí­tani, hogy Magyarország akar és tud együttmü' ködni a szomszédaival és csak azután, hogy ezt bebizonyítottuk, tudunk egy kedvező atmoszférá­ban bizonyos olyan rendezési javaslattal elöálla­­ni, amely akkorra már a szomszéd államoknál is megértésre talál, mert hiszen egyelőre ők is át fog­nak esni egy bizonyos soviniszta áram'aton, me­lyet előrelátó államférfiak se tudnak egyik napról a másikra leküzdeni. Meg kell szüntetni azt a tév­hitet, amely az egész világot megfertőzte és ka­tasztrófába kergette, azt, hogy egy nép csak a má' sik nép nyomorúsága árán lehet gazdag. A szom­szédunk jólététől függ a saját jólétünk is. Jegyezzük meg magunknak, hogy az oroszok nem eloroszositani akarják Magyarországot, ha­nem igenis akarják azt, hogy a független és saját kultúráját fejlesztő Magyarország megtalálja az útját úgy a szomszédaihoz, mint Oroszországhoz. Ebből a szempontból is a legsürgősebb és leg­fontosabb feladat a radikális földreform megvaló­sítása. Csak a földreform szabadíthatja fel a népi erőket és semmisítheti meg a feudális-fascista fel­legvárakat. Közvetve még az ipari munkások jólé­te is attól függ, hogy milyen formában valósul meg a földreform, mert hiszen nem lehetne megállni egy réteg felszabadulásánál. — Természetesen a földreform sikere attól függ, hogy a kisajátítási költség milyen magas és hogy az állami kötvények — amelyeket a régi tulajdonosok kapnak — mily adókulcs alá esnek, mert hiszen ebből az adóból kell majd előteremteni a termelési eszközöket. A földreform tehát vagyoncsökkentéssel jár s fontos kérdés az, hogy az milyen irányú lesz. Az 1919-es Károlyi földreform, ha keresztülvitték volna, körül­belül 70—75 percentes csökkenést jelentett volna.. Ez onnan jött, hogy egyrészt a föld értékét a há* ború előtti áron becsülték fel, másrészt a pénz vá­sárló ereje akkor már lényegesen csökkent. Ter­mészetesen arra is figyelemmel kell ¡enni, hogy a kisparcellák létesítésével ne csökkenjen túlságosan a terméshozam ,ha mingyárt bizonyos csökkenés elkerülhetetlen is, mert a központosított nagyura­dalmak szétaprózása ezt átmenetileg szükségké­pen létesíti. Ezt a csökkenést ellensúlyozni lehet s egyik módja az volna, hogy a mezőgazdasági gé­peket, javító műhelyeket stb- központi jelentőségű­vé tennék a használhatóság szempcnüából. Oroszországban tett többszöri látogatásom alkalmával rendkívül célszerűnek találtam a trak­tor-centrumokat. Az állami birtokokat (Mezőhe­gyest, Bábolnát) állami mintagazdaságokká lehet átalakítani. Az erdőségeket mindenesetre állami kezelésbe kell venni. Ami a városokat illeti, legfontosabb a lakás­­bérek megvédése a kizsákmányolókkal szemben. Persze a mezőgazdaság mellett az iparfejlesztést se lehet elhanyagolni, de vigyázni kell arra, hogy olyan iparokat fejlesszünk, amelyek természetesen adódnak a számunkra s nem jelentenek verseny­zést a szomszédállamokkal. Az ipar fejlesztése az­ért is fontos, mert nem lehet mindenkinek földet adni, viszont munkát teremthetünk mindenki szá­mára. Nagyon fontos, hogy a magyar nemzet­­gazdaság ne legyen nacionalista önkényen fel­épült, hanem a szomszédokkal való együttműkö­dés gondolata alapján tervezzük. Mindehhez elszántság és energia kell és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Nyugati Hatalmak segítségére szükségünk van. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szempontból is. — A nyugati országoknak meg kell érteniök, hogy a fel­­tápászkodó Magyarország nem nélkülözheti a se' gitségüket, mert hiszen csak akkor lesz tartós bé­ke, ha a középeurópai népek hidat tudnak képezni a Kelet és a Nyugat között."

Next

/
Thumbnails
Contents