Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-07-01 / 1. szám
Szabad Forum Ebben a rovatban helyet adunk minden közér< dekü ügy megvitatására beküldött tárgyilagos hozzás szólásnak. < Vigyázatf Szervezkedik a reakció a magyar kolóniában! Még jóformán el sem ült a nácizmus elleni szörnyű küzdelem zaja, a nemzetközi reakció — eddig sötétbe meghúzódott — exponensei mind határozottabban jelentkeznek a különböző országok politikai porondjain. A nemzetközi demokrata sajtóban iiapról-napra jelennek meg a leleplező cikkek, figyelmeztetve a világ közvéleményét a veszélyre. így szükséges rámutatni, hogy ez a nemzetközi reakciós szervezkedés miként jelentkezik magyar viszonylatban. A budapesti rádió utján az ország demucrata vezetői részletes adatokkal mutatnak rá arra, hogy a letűnt rendszer haszonélvezői távolról sem nyugodtak bele vereségükbe és minden módot felhasználnak, hogy uj életre keljenek és az ország igazi demokratizálódásának gáncsot vessenek. Rámutatnak arra, hogy a tegnapi náci pártok és horthysta szervezetek, a leghangzatosabb nemzeti és demokratikus nevek és jelszavak mögé bújva, gcmbamódjára nőnek ki a földből. Sőt az egyik országrészben, ahol még nem is olyan régen fellendített kézzel kellett köszönni mindenkinek, olyan csodabogarat is szültek, mint a “pártnélküliek pártja”. — Ezeknek az “uj demokratáknak” a jelszava a “megbocsátás”, a “felejtés”, a “krisztusi szeretet“. Ilyen jelszavak mögé bújva akarják hamis portékájukat becsempészni. Igazán nagy csoda volna, ha itt, a mi kolóniánkban, a mi náclaiok, horthystáink, a követségi protekció alatt alaposan felnőtt üzletes “notabilitásaink’’, a Magyarországból kicsempészett vagyonok kezelői és haszon/,vezöi csak úgy szépszerével belenyugodnának abba, hogy most már vége a jó kiváltságos életnek s ne buzdulnának fel ők is a nemzetközi reakció szárnybontogatásán. Mivel csodák nincsenek, igy a mi reakciósaink se ülnek tétlen. Az átszerelési elöcsatározások r ár akkor megindultak, amikor az orosz hadsereg Budapest felé masírozott. Amint az illik is, az átállást a m. kir. grófi vezér kezdte meg. Azonban a kolóniát mégsem lehet olyan könnycu be», csapni, még akkor sem, ha a vezér bizonyos baloldalinak látszó egyének támogatását bírja. — így a háttérbe kellett vonulnia s kevésbé kompromitált elemek kezébe letenni az akció folytatását. A kudarcot vallott első szárnybontogatás után már óvatosabbak lettek. A kolóniában egyszerre azt vettük észre, hogy hirtelen megnőtt a demokraták száma, sőt már nincsenek is mások közöttünk, csak demokraták. A náciuralom által sújtott magyar nép szenvedése minden jó magyarban felkeltette a szolídarl‘'j nemes eszméjét, melynek eredménye az a szervezkedés, ami a kolónia erejét összefogva, minden elképzelhető módon komoly segítséget akar eljuttatni Magyarország szenvedő népének. A horthyzmus bukása után, az uj népkormány megalakulása óta, ez az első szerves összefogása a demokratikus kolóniának. Egy ily megmozdulásból senkinek se lehet kimaradni, aki magát magyarnak és demokratának tartja. — Azonban a dilemma itt jelentkezett a mi reakciósaink számára is. ök tiszta szívből utálják a demokráciát, nem Is beszélve holmi földet osztó népkormányról, ahol még a szélső baloldaliak is aktív részt vesznek. Ellenben ha “demokratáknak” akarunk látszani, úgy a segitökampányból sem lehet kimaradni. De zz is világos, hogy egy rendes horthystától, nácitól, nem lehet kívánni olyan őszinte munkát, hogy tisztán a segités nagy ügyét helyezve előtérbe, azon dolgozzon, hogy egyetlen nagy központi segitö szervezet jöjjön létre, ahol természetesen az igazi demokratáknak kell irányítani a munkát. Nem, az “átállók” ilyet nem is ajear, hatnak s ezért előveszik rég bevált eszközeiket: meg kell bontani az egységet, be kell vinni az egymás elleni gyanút, fel kell használni politikai ügynökeit, meg kell szédíteni egyes könnyen hivő baloldali embereket. Mindezek után meg lehet csinálni nem is egy, de több konkurrens segitö szervezetet, ahol a vezetés és az ellenőrzés teljesen a hamis demokraták kezében van s hozzá két legyet egy csapásra, még azt is elérik, hogy a széttagolt kolónia segitö akciója a konkurencia mis“ nem fog -komoly segítséget jelenteni a maa^gr_ tlépnek! Vagyis az uj demokratikus Magyarország konszolidálását se segítsék elő. Azt remélik, hogy elérik következő céljaikat: 1.) Farizeus akciójukkal és megtévesztett baloldali barátaik erkölcsi bizonyítványával elhitetik úgy itt, mint otthon, hogy ők a “jó demokraták”; 2.) Ezek után kisebb, nagyobb személyi változással újból kezükbe kaparinthatják majd a követséget és ezzel együtt a kolónia vezetését, ami elsősorban biztositta a busás üzletek és kiváltságok folytonosságát, másrészt lelkismeretük nyugodt lesz, hogy otthoni barátaik, a "pártnélküliek pártjabeliek” honmentési akcióját se nehezítették meg, holmi tekintélyes segitö akció erkölcsi és anyagi támogatásával. Természetesen ezek éppé:: olyan hiú ábrándok, mint a többieké az egész világon. Az a borzalmas vérfürdő, amit a nácizmus idézett elő, megtanította az emberiséget, hogy miként építse fel az uj világot s hogy leplezze le és némitsa el örökre a demokrácia és a haladás lapuló ellenségeit, hamis demokratákat, a “pártnélküliek pártjabelieket.” Otthon résen vv a magyar nép, itt résen van a demokratikus kolónia s ez a biztositéka annak, hogy tervük igen gyorsan kudarcot fog v.'..ni. F. S.
