Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-12-01 / 11. szám
Szabad S z 6 7 Magyar nemzetgyűlési képviselők nyilatkozatai a „Szabad Szó” részére A magyarországi választások igazi jelentősége Kisházi Ödön, a nemzetközi Munkaügyi Hivatal párizsi kongresszusának delegátusa nyilatkozik a magyar demokratikus átalakulásról és a képviselőválasztások tanulságairól a „Szabad Szó” részére Gergely Imre interjúsorozata a nemzetközi Munkaügyi hivatal kongresszusának magyar küldötteivel IA szakszervezetek világkongresszusának befejezése után most a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kongresszusára érkeztek a francia fővárosba magyar küldöttek. Ezúttal a B. I. T. előírásainak megfelelően a magyar kormány két képviselője, továbbá a munkaadók és a munkások egy-egy küldöttje képviseli a nemzetközi kongresszuson Magyarországot. A kormány részéről Dr. Tóth Béla miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium nemzetközi munkaügyi osztályának vezetője és Pödör László miniszteri osztálytanácsos, a külügyminiszter kabinetfőnöke jelentek meg, mig a munkásságot Kisházi Ödön, a magyarországi Szakszervezeti Tanács elnöke képviseli. — Kisházi a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének főtitkára és tagja a Szociáldemokrata Párt vezetőségének is és ezért a "Szabad Szó" számára adót nyilatkozatának, amelyber Délamerika demokratikus gór dolkozásu magyarjaihoz szól, fokozott jelentősége van. * Páris, november. “A -••lkában élő szervezett munkás minden haladó gondol kodáia mftK -ámára a szervezett magyal műin. «{ «elegebb üli vözletét küldöm. Izekkel a szavakkal kezdte nyíl. itat Kisházi Ödön. — Reméljük - lytatta, — hogy a változott helyzet ?n jobban megközelíthetjük >aid egymást és a Szocializmusho’ telt annyi k múlt cvtiz< világ te7 elölt ál’ adva / mii li> let! se ut nem lesz mint az el, egész kultur/ perspektívák Kedés lehetősége íz emberi értelmen y a háború után kcítlmi helyzetet helye rtékelni. A megszerzett • .«g ogokat fegyelmezettségével .g tudja-e őrizni és azon, hogy sixerül e a kultnrnép k szolidaritását és a tartós béke megalapozását végrehajtani. A magyar demokratikus átalakulás mérlege — Magyarországon a felszabadulás óta végrehajtott kilenc hónapos munka arra a megállapításra jogosít fel, hogy a magyar nép sokat tanult az utolsó évtizedek történelméből és alkalmassá lett a főni jelzett nagy feladatkörbe való bekapcsolódásra. Az egész világon a legsúlyosabb harcok egyikét vívja most a magyar nemzet és esen belül elsősorban a magvar dolgozó réteg, amely voltaképpen le hetetleu feladat előtt áll, mert egy rumokban heverő országban kell uj életet építenie, nagyobb igényekkel, nagyobb kultúrával és szabad említ íi sziliem t képviselő demokratikus államformával, tehát olyan követel ményükkel, amily. nck idáig ott Ismeretiének voltak. — Magyarországon az esztelen háború, amelybe az uralkodó osztályok sodorták az országot, a tatárdulásnál is nagyobb pusztulást hozott, amilyent kevés ország is nép szenvedett cl. Boldogok vagyunk, hogy külföldön, különösen Franciaországban és Belgiumban tömegesen akadtak magyarok, akik a nácikkal fegyveresen szálltak stcmb ' és igy lemosták azt a gyalázatot, amit a 26 éves magyar fascista reakció rányomott az országra. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon is volt egy réteg, amely kivette a részét az ellenállásból. A magyar munkás a harcok között járt ki Csepelre és egyéb üzemekbe, hogy a vörös hadsereg utánpótlását biztosítsa, a szervezetek a legnehezebb viszonyok hü itítt mentek ki vidékre, hogy az embereket a kollektiv gondolkozásra átalakítsák. Ma, kilenc hónap távlatából azt mondhatjuk, hogy a legsar Iyosalib válságon tul vagyunk. — A magyar munkásság az elsé próbatétel alkalmával megállta a helyét. A másodk próba a község választás lett volna, a ha-madikat az országos választások jelentették. A város és falu ellentéte befolyásolta a választások eredményét — A községi választásokra vonatko zólag tárgyilagosan meg kill monda nunk, hogy Magyarországon a dolgozók viselik a legsúlyosabb áldozatokat, úgy a szellemi, mint a fizikai munkások. A kereset határát korlátozták, ezért vásárló erejük nagyon alacsony és állandóan csökken, míg a vidék szabadon értékesítheti termékeit, tetszés szerinti áron. A városi lakosság helyzetét rendkívül nehézzé teszi és különösen a női szavazókat fordítót ta ellenünk és igy befolyásolta a budapesti községi választások kimenetelét. Viszont éppen a demokratikus kialakulás szempontjaitól nem lehetett energikus eszközöket alkalmazni a vidék ellen. Az árak letörésére és az ellátás biztosítására nem tudtunk megfelelően közbelépni, mert a reakció ezt azonnal a demokratikus pártok ellen használta volna ki, ug> bitóidon, ahol a vidéki lakosság kéeiü- Istlensége kitűnő talaj a reakció stámára, mint külföldön, ahol a magyar kormány eHuanéM el* gördítettek
