Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-11-01 / 9. szám
Szabad Könyvnap a felszabadított Magyarországon Visszanyerte hangját az elnémított magyar irodalom Az elmúlt hónapban tartották meg Budapesten a magyar írás ünnepét, a küuyvnapot. A poraiból feltámadó Magyarországon az irodalom is uj hajtásokat ereszt és a liberális és progresszív gondolat, a mely a Horthy uralom idején csak lopva került be a magyar Irodalmi müvekbe, vagy pedig teljesen száműzetésben volt, most dominál az uj könyvtermékekben. Az első szabad könyvnapon a Magyar Nemzet című budapesti napi lap munkatársa meginterjuolta az írókat eddigi munkásságukról és terveikről. BODA GABOR: “A fasizmus hazugságai" Boda Gábor annak az uj novella- és tanulmányíró generációnak tehet, séges képviselője, amely közvetlenül a második világháború élött kezdte meg harcát egy szociálisabb Magyarországért. — Azért írtam “A fasizmus hazugságai'’.!, hegy teljes valóságban lássa a magyar közvélemény a/.t a hazugságorgiái, mely előbb csak a híveket vakitetta el, utóbb a hazugság hirdetőit is. BARABÁS tflBOR: “Martinovics’ Barabás Tibor akinek már több tanulmánya jelent meg a magyar tör. ténelem progresszív h seiröl, az idei könyvnapon Martinovics uj adatokban bővelkedő életrajzával jelentkezett. — Könyvem — mondotta Martino, vies tragikus alakját uj megvilágításba helyezi. Célon; a történelmi és lélektani igazság keresése. Légben srbb szándékom a történelmi materi alista módszer szintézise a magyar hagyományokkal. DARVAS JÓZSEF: “Város az ingoványon” Darvas József azok közé a harcos falukutatók közj tartozik. akiknek munkásságát az elmúlt időkben anynyi vihar kisérte. A kitűnő falukutató ezuttr' Budapestről irt könyvet “Város az ingoványon“ címmel. — Igazán örülök, hogy az első szabad könyvnapen megjelenhetett ez a munkám — mondotta — amit a bujdosás, az ostrom nehéz hónapjairól Írtam. ERDEI FERENC: “Szövetkezetek” Erdei Ferenc is a falukutatók közül került a politikai életbe s e pilla, natban tudvalévőén Magyarország belügyminisztere. A nagyképzettségü szociológus a "Szövetkezetek” cimü tanulmánysorozatával jelentkezett a könyvnapon. — A könyvben foglalt Írásokat — mondotta — lí)37_ben, 1938-ban irtain, csak a szövetkezeti naplót kiegészítését 1945-ben. Úgy érzem, a gondolatok ma is helytállók. Már akkor megpró. háltam egy igazi szövetkezet kifejlesztését Makón hagymakertészek között, de ez a kisérlet megtanított ar. ra, hogy politikai és társadalmi akadályai vannak az ilyenfajta szövetkezeti gondolatnak. Az akkori küzdcl. mek tanulságairól számol be ez a kis könyv. FODOR JÓZSEF: “Mérlegen“ Fodor József azok közé a klasszikus és zordon hangú költők közé tartozik, akik minden uj hangjuk mellett önkénytelenül is Vörösmarlhy zengését és Berzsenyi ódáit juttatják eszünkbe. — Az elmúlt sötét esztendők alatti i Inyomásra való visszahatás, fojtott lázadás és kritika fő uralkodó tónusa “Mérlegen’ cimü” összegyűjtött verseimnek, amelyben azonban jelentkezik a felszabadult ember friss, ujjongó élménye is. (Fodor József könyvének “Dolgozók éneke" cimü versét lapunk október l.i számában közöltük.) ILLYÉS GYULA: "Hősökről beszélek“ Illyés Gyula személyével a dunántúli magyar parasztság ajándékozta meg az irodáimat. Az álnépiség levitézlet.t korszakában 6 képviselte az igazi népiséget. A könyvnapra “Hősökről beszélek” cimü igen szép köte. tével jelentkezett. — Ezt a véleményt még 1932-ben Írtam, akkor itt nem lehetett kiadni. Erdélyben is nevem nélkül jelent meg oly hlrtelenében .hogy nem volt módomban az odakerült, első fos-ajmaz. ványomon javítani. Ezeket most elvégeztem s a költemény végleges szövöget most kapja kézhez az olvasó. ILLÉS BÉLA: “Zalka Máté““ Illés Béla a fővárosunkat felszabadító Vörös Hadsereg őrnagyaként került Pestre, ahol azonban már megelőzte hire. Moszkvában megjelent müveit a nyugati fővárosokban is is. merték. A könyvnapra “Zalka Máté“ról irt tanulmányával jelentkezett. — Azért írtam könyvet Zalka Má. téról — mondotta — mert Zalka Máté személye olyan hid, amely összekapcsolja Magyarországot a magyar nép szabadságszeretetével és íügget. lenségi törekvését azokkal a mozgalmakkal, amelyek a legjelentősebbek nemcsak a huszadik század, de az emberiség egész t ^rténetében. (Illés Bélának Zalka Mátéról tartott előadását a "Szabad Szó’ leg. utóbbi számában ismertettük.) GERGELY SÁNDOR: “Az uriszék“ Gergely Sándor, aki közel kétévtizedes emigrációból tért haza, amnak a szocialista realizmusnak egyik legkiválóbb képviselője, amely a magyar irodalom sokszínűségéből eddig jó. részt hiányzott. — Az “Uriszék’ első önálló kötete annak a trilógiának, melyet most fejeztem be. Tíz éves munka fekszik benne. Nagy előny nékem, hogy lioszszu évekig egy olyan közösségben él. héttőm, amely nemcsak hogy nem béklyózta szabad Írói tevékgiységemet, de ' fejlődésem számára mérhetetlen távlatokat nyitott. E Dózsa, korszakról irt és orosz nyelven megjelent könyvemet az ottani kritika úgy értékelte, mint sikerült kísérletek- mely a régmúlt korokat materia, lista világszemlélettel világítja át. KASSÁK LAJOS; “Kis könyv haldoklásunk emlékére“ Kassák Lajos, ez a nagy író az örök úttörők sorába tartozik, aki soha sem elégszik meg azzal, amit már elért, hanem mindig uj ösvényeket keres egy öntudatos munkás harcos ke. ménységével és kitartásával és az uj valóságlátás költői eszközeivel. — “Kis könyv ' haldoklásunk emlékére“ cimü könyvemet — mondotta — a németak bejövetelekor kezdtem cl Írni és karácsonykor fejeztem be, amikor pincénkben megjelent az első orosz katona. Könyvem műfaja önvallomás, költészet prózában, tgy köl. tő lelkiállapotának tükröződése. Kétségbeesett tiltakozása a léleknek a környező botor valósággal szemben. A Szabad Könyvnap 12 legérdekesebb könyve:
