Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-11-01 / 9. szám
Szabad Sző 9 Egy magyar tudós titka Irta: Lorsy Ernő / A “Szabad Szó” 5-ik számában hirt adtunk arról, hogy Szent- Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobeldijas tanúra május 9 én az orosz állami élettani intézet meghívására Moszkvába utazott. Ezzel a közléssel megcáfoltuk azt a reakciós oldalról terjesztett hirt. amely szerint a világhírű ttulós ‘‘elmenekült” Magyarországról és ismeretlen helyen tartózkodik. Magyarországról is megérkezett közben Szent-Györgyi tanár tudó mányos felfedezésének hire: “A budapesti rádió jelentette, hogy Szent Györgyi Albert tanár a Magyar Természettudományi Társaságban előadást tartott, amelynek tárgya az izmok munkájának demonstrálása és kémiai magyarázata volt. — A jelenlevők láthatták, amint egy kísérleti csőben az izom munkájához hasonló jelenségek lejátszódtak. Ez a kisérlet lehetővé teszi az izommunka további analízisét.” Most a “Xew-York Times" egy cikkéből derül ki, hogy miért hívták meg Moszkvába az élettani kutató intézet tudósai Szent-Györgyi tanárt: a kiváló tudós abban az időben, amikor őt a nácik és nyilasok halálra keresték, — egy nagyjelentőségű élettani probléma megoldá sán dolgozott. Szent-Györgyi Abert legújabb tudományos felfedezésének jelentőségét méltatta a-. ¿övetkezö érdekes cikk: I Szent-Györgyi Albert tanárnak érlekes szerepe volt az utolsó t¡z észtén dö magyar történetében. Amikor a C. vitamin elszigeteléséért megkapta a kémiai Nobel.dijat, még kevesen is merték nevét otthon. Voltak olyanok, akik azt sem tudták, ini a Nobel Ezek közé tartozott Magyarország ak kori kormányzója. Amikor Dr. Szeni- Györgyinek kihallgatásra kellett ná la jelentkeznie, ezt kérdezte tőle: — Ugye, az a Nobel.dij valami olyan zsidó szabadkőműves dolog? Nem tudjuk, mit felelt Szent.Györgyi. de sejtjük, mit gondolt; azt, amit önök. Az ország jobbjai csakhamar szel. lenti vezetőt kezdett keresni Szent Györgyiben. Szegedről, ahol tanszéket adtak neki, csakhamar hire ment, hogy a fiatal tudós nem rejti véka alá nézeteit, hogy népünk nyomoráért, ifjúságunk félrevezetéséért, fojtó légkörünkért, minden balsorsunkért azo. kát okolja, akik tehetnek róla; sőt, hogy terve van a jövőre. Tudtuk, hogy nagy tudományos munkával van elfoglalva, de számítottunk rá; üldöz tetősének hire nem ért váratlanul. Hogy megmenekült, boldogan vettük tudomásul, hogy a nagy magyar értékek egyike menekült meg. Vájjon mi tartotta benne a lelket? Mert azt már tudjuk, hogy csak az menekül meg, aki nagyon akar. Szent. Györgyi egy titkot hordozott magú. val. Minden percben éreznie kellett, hogy neki élnie kell még, mert szűk sége van rá nemcsak az országnak, hanem a világnak is. Szent Györgyi titka: egy tudományos felfedezés. A minap olvastam róla a New York limesben, nagyon vázlatosan. De az kiderült az Írásból, hogy aki ilyen na. gyot fedezett fel, mindent el fog kö. vetni, hogy életben maradjon, ha nem egyébért, azért, hogy felfedezze a többit is, ami abból küvetkezhetik. A magyar élet hálás lehet a tudománynak, hogy kiváncsivá tett egy nagy magyatt. * Azt mondja a New York Times va. sárnapi tudományos szemléjének szer. kesztője; úgy látszik, a magyar Szent- Györgyi rájött az izmok összehuzódá sa és elernyedése titkának nyitjára. A Magyar Természettudományi Tár. sulatnak számolt be kutatásairól és eredményeiről Szent-Györgyi. A szov jetkormány meghívta, hogy tartson felfedezéséről előadásokat Moszkvában. Szent.Gyöigyi és munkatársa, Staub Brúnó uj fehérjét találtak és az “ac tin” nevet" adták neki. Miért actin? Aktis görögül sugarat jelent. Az actin, az uj fehérje, apró, gömb. alakú gyöngyökből áll, a gyöngyök sugárrá, a sugarak egy fonalas valami, vé tevődnek össze. S ezek az actinfonalak egy más izomfehérjével egyesülnek, a myosin, nel. Mys görögül annyit jelent, hogy izom. A régiek azt találták, hogy az izom úgy ugrik, mint az egér. De mind e mai napig senkisem tudta, mitől ugrik? A myosint Szent-Györgyi előtt is ismerték. Tudva volt. hogy vízben nem, de sós oldatban oldódik. Feltették, hogy a myosin okozza a hullamerev. séget. A myosin fehérje pálcika alakú ré. szecskái végükkel az actin.göraböcs. kékbe akaszkodnak. Ha kálisút áriunk hozzájuk, a myosin kicsapódik. De ezáltal az egész iönálrendszer is összezsugorodik, mert az actinszál a zsu. gorodő myosin felé hajlik. Am1 kor azt látjuk, hogy az izom összehuzódik, voltaképpen az actin-myosinfonál rövidül meg. A myosin részecskék úgy kapaszkodnak az actin szálba, mint a csigalép. cső; az actinszál a tengely és a csiga, szerűen ráfonódó myosin-részecskék a lépcsőfokok. Mikor az izom össze, húzódik, az egész actin myosin.rendszer olyan lesz, mint valami dugóhúzó. Harántcsikos izmaink azért harántcsi. kocák Szent Gyöigyi szerint, mert az izimrostok actin.myosin fürtrendsze. rei ilyen csigavonalakat alkotnak bennük. S Szent-Györgyi most már meg tud ja magyarázni az izom három ismert állapotát; az összehúzódást, az eler.
